Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Vízgazdálkodási Tervezés Fejlesztése Konferencia - Vitális Sándor: Elnöki bevezető

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 54. ÉVFOLYAM 3—4. SZÁM Budapest, 1974. március—április 97—200 oldal \ A Magyar Hidrológiai Társaság a Vízügyi Tervező Vál- közösen 1973. szeptember 25—27-én, Budapesten, málalattal és az OVH Vízkészletgazdálkodási Központtal sodik alkalommal rendezte meg a VÍZGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS FEJLESZTÉSE KONFERENCIÁT. Az alábbiakban közöljük a plenáris ülésen elhangzott mint a két ülésszak összefoglaló ismertetőit és a kapelnöki bevezető és három előadás teljes anyagát, vala- csolódó hozzászólásokat rövidített formában. Elnöki bevezető Dr. VITALIS SAN DOR egyetemi tanár, a földtudományok doktora, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke Tisztelt Konferencia! Tíz évvel ezelőtt 1964. szeptemberében rendezte a Magyar Hidrológiai Társaság a Vízügyi Tervező Vállalattal az első „Vízgazdálkodási tervezés fejlesztése" konferenciát. Az eltelt tíz év alatti változást talán legjobban szemlélteti az a tény, hogy a második konferenciát a Magyar Hidrológiai Társaság a Vízügyi Tervező Vállalattal és a Vízkészletgazdálkodási Központtal közösen rendezi. A magyar vízgazdálkodás feladatainak növekedése ugyanis 1967 ben szükségessé tette, hogy az Országos Vízügyi Hivatal — akkor még Országos Vízügyi Főigazgatóság — elsősorban a Vízügyi Tervező Vállalat távlati tervezési kérdéseivel foglalkozó irodájából megalakítsa a Vízkészletgazdálkodási Központot. A Vízkészletgazdálkodási Központ hivatott többek közt elkészíteni az Országos Vízgazdálkodási Keretterv mindenkori továbbfejlesztését a társadalmi fejlődés igényének megfelelően, foglalkozni minden vízgazdálkodási kérdéssel, mely a felszíni és felszín alatti vízkészleteket felméri és a vízkészletek védelmét biztosítja. Az elmúlt időszak vízgazdálkodási létesítményeinek, a két intézmény munkájának egyik legkiemelkedőbb eredménye a Tiszavölgy vízkészletgazdálkodását javító és az öntözés fejlődését biztosító Kiskörei Vízlépcső megépítése, melynek generáltervezője a Vízügyi Tervező Vállalat volt. Hazánk lakosságának növekedése, a városiasodás, az életszínvonal emelkedésével kapcsolatos fejlődés érdekében létesített nagy regionális vízművek — a borsodi, a mátrai, balatoni, velencei-tavi stb. — terveinek elkészítése, illetve létesítése is elsősorban a Vízügyi Tervező Vállalat és a Vízkészletgazdálkodási Központ munkáját dicséri. A Magyar Hidrológiai Társaság társadalmi úton ezekben a munkákban hathatósan kivette a részét. Az intézmények fejlesztése mindig lépést tartott az élet diktálta követelményekkel és átgondolt, előretekintő munkával alkalmazták századunk második felének egyik forradalmi fejlesztési eszközét, a számítógépes módszereket. A konferenciára mintegy 70 dolgozatot nyújtottak be, melyek reprezentálják az elmúlt tízéves időszak fejlődését és az előttünk álló nagy vízgazdálkodási feladatok megoldását. Bemutatják a dolgozatok azt is, hogy mindkét intézmény dolgozói nemcsak a hazai vízgazdálkodási távlati és műszaki tervezésben, de külföldi országok, elsősorban a fejlődő országok vízgazdálkodási tervezéseiben is részt vesznek és ezen a területen is eredményeket érnek el. További eredményes munkát és fejlődést kívánok a Vízügyi Tervező Vállalat és Vízkészletgazdálkodási Központ dolgozóinak és vezetőinek. Abban a reményben, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság és a rendező intézetek közötti jó kapcsolat a jövőben erősödik és szorosabbá válik, mai konferenciánkat megnyitom és a résztvevőknek eredményes jó munkát kívánok.