Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Takács S.: Nyomelemek az epidemiológia tükrében Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. 405 alapján. Az atherosclerosisos halálozási és megbetegedés oki tényezői közül jelentősnek tartja a vanádiumot, kalciumot és magnéziumot. Ezek hatását állatkísérletekkel is bizonyította. Az ivóvíz cink és magnézium tartalma, valamint a rosszindulatú daganatos halálozás és megbetegedés között jellemző összefüggést nem talált, bár a magnéziummal némi összefüggést feltételezett. A veseköves megbetegedések halmozódása valamint az ivóvíz kalcium-magnézium tartalma között szignifikáns korrelációt talált. Felhívja a figyelmet a nyomelemek hatásmechanizmusának további vizsgálatára, valamint arra, hogy az elemek csak egymással kölcsönhatásban vizsgálhatók. IRODALOM [ 1 ] Szitkey L. szerk.: Vízhigienia. Kiadása Közlekedési Dokumentációs Vállalat. Budapest, 1961. 313. o. [2] Bakács T.: A gyakorlati közegészségügy néhány kérdése. Medicina Könyvkiadó. Budapest, 1962. 175. o. [3] Berencsi Oy.: Hidrológiai Közlöny. 2, 161—169. 1961. [4] Berencsi Oy.: Hidrológiai Közlöny. 3—4, 129—135. 1952. [5] Underwood E. J.: Acad. Press. Inc. New York and London, 1962. 382. o. [6] Baumann E. J.: Z. Physiol. Ghem. 21, 319—330 1895—96. [7] Gergely J.: Az érelmeszesedésről. Medicina Könyvkiadó.' Budapest, 1966. 192. o. [8] —: A betegség nemzetközi osztályozása. I—II. kötet. Budapest, 1969. [9] Maissin J.: Comp. rend. soc. biol. 108, 808—810. 1931. [101 Rigas D. A.: J. Lab. Med. 58, 234—241. 1961. [11] Kesztyűs L., Sós J.: Kórélettan Tankönyve. Medicina Könyvkiadó. Budapest, 1963. 588. o. [12] Halme E.: Städtehygiene. 20, 174—175. 1969. [13] Alken C. E„ Dix V. W., Weyrauch H. M„ Wildbolz E.: Springer-Verlag. Berlin, Heidelberg, New- York, 1965. II. 1009. o. [14] Götz F., Kincses J., Szelestei T., Váry L., Buda I.: Népegészségügy. XLVII. 181 — 182. 1966. Sptireleinente im Spiegel der Epidemiologie Dr. Takács, S. Kandidat der medizinischen Wissenschaften Der Verfasser sucht aufgrund von literarischen und statischen Untersuchungen einen Zusammenhang zwischen den im Trinkwasser vorkommenden Spurelementen und einigen chronischen Erkrankungen und Sterbefällen. Unter den ursächlichen Faktoren der atherosclerotischen Erkrankungen und Sterbefällen hält er das Vanadium, das Kalzium und das Magnesium für bedeutend. Ihre Wirkung bewies er auch an Tierversuchen. Zwischen dem Zink- und Magnesiumgehalt des Trinkwassers und dem Sterben und Erkrankung an bösartigem Geschwülsten fand er keinen kennzeichnenden Zusammenhang, obwohl er mit dem Magnesium einen gewissen Zusammenhang vorausgesetzt hat. Zwischen der Anhäufung der Erkrankungen an Nierensteinen und dem Kalzium-Magnesiumgehalt des Trinkwassers fand er eine signifikante Korrelation. Gelenkt wird die Aufmerksamkeit sowohl auf die weiteren Untersuchungen des Wirkungsmechanismus der Spurstoffe als auch darauf, dass die Elemente nur in ihrer Wechselwirkung zueinander untersucht werden können. ( Folytatás a 400. oldalról) A Vízrendezési, Arvízmentesítési és Öntözési Szakosztály 1973. május 2-i előadó ülésén dr. Szalay Miklós: „Patak és folyószabályozások Ausztriában" c. előadása hangzott el. Az előadó beszámolt a szabályozás biotechnikai módszereiről, a patakszabályozás műtárgyairól, a műanyagok szerepéről, valamint a meder-karbantartás korszerű gépi eszközeiről. A Debreceni Csoport 1973. május 7-i előadó ülésén Marton Lajos a hidrogeológiai kutatásoknál alkalmazott környezeti trícium tartalom vizsgálatokról tartott előadást. Az előadó a tríciumról, mint természetes hidrológiai nyomjelzőről beszélt. A trícium tartalom ugyan a nukleáris robbantások hatására növekedett meg a csapadékban, a továbbiakban azonban a mélységbeli vizek mozgásának és utánpótlásának meghatározásánál a hidrogeológus segítségéül szolgál. Az előadó a Debrecen környéki mérési eredményekből vont le következtetéseket. A Szegedi Csoport 1973. május 8-i előadó ülésén dr. Lábdy Jenő a környezetvédelem vízjogi kérdéseiről tartott előadást. Az előadó rámutatott, hogy a jogi szabályozásnak összhangban kell állnia a- társadalom érdekeivel a vizek és a környezet tisztaságának megőrzése tekintetében. Az Ifjúsági Csoport a Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztállyal közösen május 9-én, 16-án és 29-én tartotta Szöllősi-Nagy András: ,,Bevezetés a rendszerelmélet hidrológiai és vízkészlet-gazdálkodási alkalmazásaiba" c. előadás sorozatának 7., 8. ós 9. előadását. A Szolnoki Csoport 1973. május 10-ón a Szolnok megyei Műszaki Hetek keretében vízminőségi ankétot rendezett. Az Ankéton a vízminőség-védelem Szolnok memegyei helyzetéről, valamint a Tisza II. vízlépcső térségének vízminőség-védelmi rendszeréről volt szó. A Debreceni Csoport 1973. május 11-i előadó ülésén dr. Szász Gábor a termesztett növények vízigényének és az öntözés gyakoriságának hidrometeorológiai kérdéseiről tartott előadást. Az előadó a vízigény eddig használt módszereit elemezte. Bemutatta az optimális vízigény megállapítására megalkotott modellt. Szólott az időjárási elemek szerepéről, a vízfogyasztás és a termés közötti kapcsolatról és az optimális vízigény kérdéseiről. Javaslatot tett a vízigény ós a csapadékeloszlás alapján az öntözési idénynorma megállapításának alapelveiről. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a Ralneotechnikai Szakosztállyal közösen 1973. május 11-én előadó ülést rendezett. Előadók voltak: Pállűdy Attila és Péchy Imre. Előadásuk tárgya az uszodák vizének kezelése ós korszerű kialakítása volt a Regensburg-i világkongresszusról törtónt beszámoló keretében. A Vízgazdálkodási Szakosztály Közgazdasági Csoportja 1973. május 14-én rendezett előadó ülésén Sasvári Illés a költséggazdálkodás és költségelemzés vízgazdálkodásban alkalmazott módszereiről adott elő. (Folytatás a 417. oldalon)