Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

Hadas P.: Mérés, mérési módok, távmérés Hidrológiai Közlöny 1973. 2. sz. 93 die metrologischen Kennwerte. Die wichtigeren unter diesen sind

: Empfindlichkeit, Reproduzierungsfähigkeit, Standfestigkeit, Messfehler. Das Messen kann seiner Art entsprechend zeitlich kontinuierlich und probenahmefähig dem Auflösungsvermögen nach analog, etappenmässig und digital, eine räumlich lokale oder Fernmessung sein. Das Messen kann in methodologischer Hinsicht ausweichend und ausgleichend sein. Die moderne Leitungstechnik kann die Anwendung der Fernsender nicht entbehren. Wegen ihrer Wichtigkeit befasst sich der Artikel damit in einem separaten Abschnitt. Die Fernsender können aufgrund ihrer Funktionierungsprinzipien auf zwei grosse Gruppen geteilt werden : auf direkte Fernsender und Kompensations-Fernsender. Mit dem Kompensationsprinzip befasst sich der Artikel auch eingehender, weil dieses Prinzip ausser bei den Fernmeldern, auch auf zahlerichen anderen Gebieten der Mess- und Regelungstechnik Anwendung findet. KÖNWISMERTETES Garami Tibor—

dr. Góbel József—Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. (Fővárosi Csatornázási Művek. Budapest, 1972. 394. oldal, 262. kép) A kiadvány elsősorban Pest város részére kiadott első csatornázási szabályrendelet 125 éves évfordulójának állít emléket, de méltóan kapcsolódik Pest, Buda, Óbuda egyesítésének százéves centenáriumával kapcsolatos tudományos és ismertető kiadványok sorához. Ujabban egyre jobban tért hódít a műszaki tudományok, üzemek, intézmények történetének feltárása, a múlt emlékeinek megóvása. A szerzők ezt a célt is szem előtt tartották és több évtizedes adatgyűjtésüket dolgozták fel ebben a műben, amellyel a Fővárosi Csatornázási Művek igen jelentős ós értékes munkával gazdagította műszaki irodalmunkat. A kiadvány XI fejezetben ismerteti a főváros szennyvízcsatornázását, a szivattyú- és szennyvíztisztító telepeket, a hegyi- és belvízlevezetésnél, és az árvízvédelemnél felmerülő munkálatokat. A fejezetek nem szorítkoznak tisztán műszaki kérdésekre. Száz-kétszáz évre visszamenőleg történeti összefoglalót is adnak a főváros fejlődéséről, bőséges jegyzetekkel és irodalmi utalásokkal. A fiatal mérnök szakembereknek külön értéket képvisel az a fejezet, amely a csatornaépítési anyagok és munkamódszerek fejlődésével foglalkozik, de nemkülönben érdekes a hálózatok üzemeltetésével foglalkozó rész is, amely a csatornákban dolgozók egészségtelen, sokszor életveszélyes munkáját, a csatornákban történő vizsgálatoknál, azok fenntartásánál és tisztításánál alkalmazott eszközöket, gépeket mutatja be. A fővárosi csatornázás szervezettörténete, gazdasági élete, teljesítményei, az első szervezet kialakításától a jelen korig, küzdelmes, nehéz korszakok képét vetítik elénk. Ezek a fejezetek a gazdasági és üzemszervező szakemberek számára nyújtanak értékes adatokat. Valamely üzem tevékenységének hatékonyságát, a műszaki és gazdasági munkája mellett, elsősorban dolgozóinak munkaviszonyai határozzák meg. Külön fejezet foglalkozik a dolgozók szakoktatásával, továbbképzésével, kulturális és sportéletével. A Csatornázási Művek ezen a vonalon,is értékes munkálkodást fejt ki. Korunk legégetőbb kérdése a bioszféra és ezen belül a vizek tisztaságának védelme. A munka részletesen foglalkozik a Csatornázási Művek vízminőségvédehni tevékenységével. A több mint két millió lakosú főváros elsőrendű érdeke, hogy a Dunának, mint szennyvizei kizárólagos befogadójának, tisztasága biztosítva legyen. A szenny- és csapadékvizek elvezetésével összefüggő munkálatok, a legszorosabb kapcsolatban állnak a főváros vezetőségének a lakosság életviszonyainak emelésére irányuló törekvéseivel. A városfejlesztés, az elavult városrészek szanálása, új lakótelepek létesítése, a korszerű közlekedési útvonalak kialakítása, a fővárosba tömörített ipar perifériális városrészekben történő telepítése, a Művek munkaterületeit egyre jobban kiszélesíti és felhívja a figyelmet ennek a munkának kimagasló fontosságára. A könyv befejező fejezete a jövő feladataira hívja fel a figyelmet. Kétségtelen tény, hogy a főváros csatornázása elmaradt a követelményektől. A hálózat egynegyede elérte, sőt meghaladta a csatornáknak az építési anyagtól ós a környezettől függő élettartamát. A városfejlődéssel kapcsolatos közműfejlesztés mellett, azzal egyidejűleg éppen ezért szükségessé válik az elavult telepek, hálózatok felújítása, új anyagok és munkamódszerek bevezetése. Mindezeknek a feladatoknak teljesítése, szinte felmérhetetlen távlatot nyit a Művek jövőbeli fejlődése elé. A könyv a Mezőgazdasági könyvkiadó gondozásában jelent meg, a Glóbus Nyomda betűivel és kivitelében elsőrendű. A munka tartalmát tekintve hasznos és számos esetben eddig közzé nem tett ismereteket nyújt a szakembereknek ós külön érdeme a 262 szöveges kép, amelyek a tartalomtól függetlenül is lekötik azoknak az olvasóknak figyelmét, akik betekintést kívánnak nyerni egy olyan üzem belső életébe, amelynek a közösség érdekében kifejtett munkájáról a lakosság csak elvétve szerezhet tudomást. Dr. Ollós Géza