Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

2. szám - Varga Gyula: Öntözőtelep tervváltozatok gépi mozgatású esőztető berendezések alkalmazásával

Hidrológiai Közlöny 1973. 3. sz. 71 Öntözőtelep tervváltozatok gépi mozgatású esőztető berendezések alkalmazásával VARGA GYULA* Arról a tervezési munkáról kívánok beszámolni, amit az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából végeztünk Debrecenben 1971 őszén a négyoldalú együttműködésben részt vevő Bulgária, Német Demokratikus Köztársaság és Szovjetunió szakértőivel együtt az öntözés fejlesztésének előbbre vitele érdekében. A külföldi szakemberek csak három hétig tartózkodtak hazánkban, így az elkészített tervdokumentációban a teljességre, típustervszerű kidolgozásra nem törekedtünk. Meghatároztuk viszont közös egyetértéssel a tervezésnél általunk szükségesnek tartott alapadatokat, az alkalmazásra javasolt esőztető berendezéseket, közöltük azoknak rendelkezésünkre álló alapadatait és paramétereit, tervváltozatokat készítettünk félstabil és stabil beépítésű esőztető öntözőtelepek kialakítására ós ismertettük a Német Demokratikus Köztársaságban Szovjetunióban és Magyarországon az esőztető öntözőtelepekhez kialakított szivattyútelepek és berendezéseik típusait. A tervezési alapadatokat a következőkben rögzítettük : Az öntözési norma 30 mm és 60 mm. Az öntözési idő: 10 nap, amely alatt a terület 50—70%-át kell megöntözni. Ez úgy értendő, hogy 20 napon belül a teljes terület megöntözhető az öntözési norma szerinti 60 vagy 30 mm csapadékkal, másrészt úgy, hogy 10 naponként kiadható a terület 50—70%-ára az öntözési norma szerinti vízmennyiség, s az öntözött terület váltó öntözésszerűen évről évre változhat. A napi öntözési idő: Körben járó ill. körben forgó berendezéseknél 24 óra, egyéb berendezéseknél 20 óra, figyelembe véve a berendezés munkaidő kihasználási tényezőjét, ami az első esetben 0,90 vagy a felett lehet, egyéb berendezéseknél 0,85. Negatív alapadatként rögzítettük le a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt, hogy a tervváltozatok költségét az egyes országok hazai árai szerint határozzuk meg. A költségbecslésnél a külső energiaellátás, a szivattyútelephez való vízodavezetés költségeit, valamint a terep geodéziai alakzata miatti költségváltozásokat figyelmen kívül hagytuk. A tervezésnél a következő esőztető gépek és berendezések alkalmazása került szóba, mint választási lehetőség: Vontatható szárny vezetékek: A magyar szekszárdi vontatható szárny vezeték Az osztrák „Bauer" vontatható szárny vezeték A bolgár „Kék nyíl" vontatható szárnyvezeték Az izraeli „Zinkall" vontatható szárnyvezeték Csévélhető berendezések: Az NSZK-beli „Schlebusch" tömlős berendezés A magyar „csévélhető műszáltömlős" berendezés Előrehaladó berendezések: A szovjet „DD A 100 M" traktoros berendezés Az NDK-beli „RR-125 Jüterbog" gördülő csőszárnv * Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Debrecen. A szovjet „Volzsanka" gördülő szárny Az angol „Husky" berendezés Körben forgó berendezések: Az amerikai „Farmhand" berendezés A szovjet „Fregat" berendezés A francia „Laureau" berendezés A francia „Boom-O-Rain" berendezés A tervezés során alkalmazandó berendezések kiválasztásánál a következő szempontokat tartottuk szem előtt: A berendezések minél nagyobb kézi munkaerő megtakarítást tegyenek lehetővé. Alacsony és magas növényzet öntözését tegyék lehetővé. Űj öntöző telepeken kívül a régi telepek felújítását is megoldják. Sorozatban gyártottak, s tömegesen beszerezhetők legyenek. A tömeges beszerzésnek pénzügyi akadályai ne legyenek. Ez utóbbi ok miatt eleve kizártuk azoknak a berendezéseknek az alkalmazását, melyeket nyugati országokból dollárért lehet beszerezni, s hasonló szintű berendezések a szocialista országok valamelyikében kaphatók. Célszerűnek tartjuk viszont olyan praktikus, jó technikai, mutatókkal rendelkező öntözőgép licence vásárlását, vagy kooperációs gyártását, mint amilyen a francia Laureau vagy a Boom-ORain öntözőgép. Végül is a félstabil, vegyes elrendezésű esőztető öntözőtelepek tervváltozatainál az alábbi öntözőberendezéseket alkalmaztuk: A szovjet gyártmányú ,,Fregat" (1. ábra) és ,,Volzsanka," (2. ábra), az NDK-beli „Jüterbog RR 125-ös" (3. ábra), a bolgár polietiléncsöves „Kék nyíl" (4. ábra) nevű vontatható, a magyar gyártmányú „csévélhető tömlős berendezés"-t (5—6. ábra.), és licence vásárlással vagy kooperációs gyártással 0 150 mm-es csévélhető tömlővel kombinálva a francia ,,Laureau" (7. ábra) berendezést. Az egyes berendezések adatait és részletes ismertetését nem közlöm itt, azok a tervdokumentációban megtalálhatók. A következőkben a félstabil esőztető telepek tervváltozatait kívánom ismertetni. I. változatként (8—9. ábra) a Fregat berendezést terveztük 450 m-es névleges sugárral, 900X 900 m-es táblák kialakításával. Az ún. utolsó szórófej még 30—35 m-el megnöveli a beöntözött területet, így a négyszögkötésben történő öntözéssel a terület 86,5%-a ténylegesen öntözött terület. 30 mm-es normával egy üzemállás 2,64 nap alatt megöntözhető, az átállást 1 db 100 LE-s traktorral 4 munkás 8 óra alatt el tudja végezni,