Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Dr. Takács S.— Andrik P.: Szalmonellák vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1973. 2. sz. 65 A kitenyészett serotypusok nagy száma arra utal, hogy újabb, hazánkban eddig ritkábban előforduló Salmonella typusok megjelenésével is számolni kell a felszíni vizekben. Ivóvíztározók, felszíni vizet tisztító vízművek tervezésénél különös gondossággal kell kiválasztani a tápláló vízfolyásokat, az alkalmazott tisztítási eljárást, az üzemelés során a fertőtlenítés ellenőrzése nem nélkülözheti az enteriális kórokozókra is kiterjedő vizsgálatokat. Összefoglalás Szerzők Borsod megye jelentősebb felszíni vizeinek Salmonella fertőzöttségét vizsgálták. 69 mintavételi helyről összesen 240 mintát vettek, melynek 21,6%-a bizonyult Salmonella-pozitívnak. Különösen fertőzöttnek találták a Sajó, Hernád és Bódva folyókat, a Bán patakot. Salmonella kórokozó nem tenyészett ki a Tisza, Bodrog folyókból, a lázbérci és rakacai tavakból és hegvi patakokból. A kitenyészett serotypusok száma 17 volt. előfordultak ritkább Salmonella typusok is. A felszíni vizek Salmonella-pozitivitását leggyakrabban télen és tavasszal tapasztalták. Szerzők felhívják a figyelmet a felszíni vizek Salmonella vizsgálatára, különösen a víztározók és felszíni víztisztító művek helyének kijelölése előtt. IRODALOM [1] Deák, Zs.: Egészségtudomány 4. 342—348, 1970. [2] Gregács, M., Mérő, E.: Egészségtudomány 3. 237— 242, 1964. [3] Ivóvíz bakteriológiai vizsgálata. Magyar Ivóvíz Szabvány MSZ 22901—71. [4] Módszertani útmutató. A közeg.-járványügyi állomások járványügyi bakteriológiai laboratóriumainak egységesített módszerei. OKI, 1969. Kézirat. [5] Takács, S., Andrik P.: Salmonellák előfordulása Borsod megye felszíni, ivó- és szennyvizeiben. Egészségtudomány (Közlés alatt). [6] Takács, S., Andrik, P.: Städtehygiene 7/1972, 168— 171. [7] Andrik, P., Takács, S., Cseh, P.: Mikrobiológiai vizsgálatok a lázbérci ivóvíztározó vízgyűjtő területén. E gészségtudomány. Közlés alatt. Untersuchung der Salmonellen in den Oberflächenwässern der Koinitats Borsod Dr. Takács, S. —Andrik, P. Die Verfasser haben auf 17 Oberflächengewässern des Komitats Borsod 240 Proben untersucht, Aus 21,6% der Proben (52 Proben) züchteten sie Salmonellen-Krankheitserreger hoch, von denen sie 17 Serotype isolierten. In den Oberflächengewässern waren auch selten vorkommende Salmonella-Agona und Salmonella Infantis ausweisbar. Es wird eine zunehmende Salmonellen-Infiziertheit der Oberflächenwässer festgestellt und deshalb die Aufmerksamkeit auf die Untersuchung der Salmonellen vor Errichtung von Trinkwasserspeicherri und Wasserkläranlagen gelenkt. A Szegedi Csoport jubileuma A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja I 972. november 21-én ünnepi ülésszak keretében ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Az ünnepi ülésszakot Dévény István, a Csoport elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében kiemelte az elmúlt húsz év tevékenységének legfontosabb eredményeit. Így szólott — a Tisza-csatornázás esetleges szegedi vízlépcsőjével kapcsolatos 1 953. évi állásfoglalásról, — a Csongrád-megyei vízügyi monográfia kérdéseiről, — a Szentes ós Hódmezővásárhely régi vízrajzával foglalkozó előadásokról, — a hévizek hasznosításával kapcsolatos állásfoglalásokról, — az olajmező vízminősógvódelme érdekében kifejtett munkákról, — a Vásárhelyi Pál ós Vedres István emlékének megőrzéséről, — az 1879. évi szegedi árvíz 80. és 90. évfordulójának megünnepléséről, — az 1970. évi elhárított árvízveszedelmet értékelő ankétról és a Szeged főterén elhelyezett árvízjeles emléktábláról, — a gyakorlati vízföldtani kérdések tudományos megközelítéséről, — a szegedi ivóvíz és szennyvíz kérdések megoldására vonatkozó munkásságról, mint a Csoport tevékenységének leglényegesebb mozzanatairól. Dévény István elnöki megnyitója után dr. Bátyai <(enő sz. titkár a MTESZ Szegedi Szervezete nevében, dr. Bérezik Árpád, a Magyar Hidrológiai Társaság főtitkára az Elnökség nevében üdvözölte a Szegedi Csoportot. Dr. Bérezik Árpád ezt követően pénz- és könyvjutalmakat osztott ki a Csoport legaktívabb, ill. alapító tagjai részére. Az ünnepi ülésszak előadásai sorában hangzott el ezután Siinády Béla, vízügyi igazgató: „Az Alsó-Tisza vidék vízgazdálkodásának időszerű kérdései és fejlődésének távlatai", Dóra Tibor (Budapest): ,,A Tisza csatornázása és annak Csongrád megyei kihatásai", valamint dr. Molnár Béla: „A Dél- Alf öld negyedkori feltöltődési ciklusai és azok vízföldtani jelentősége" c. előadása. Az elhangzott előadások a komplex vízgazdálkodás szempontjából egységet alkotva világítottak rá az Alsó-Tisza vidék vízgazdálkodásának egy-egy időszerű kérdéscsoportjára. Mint ahogy Dévény István mutatott rá elnöki zárszavában : ,,a Szegedi Csoport erőssége volt az elmúlt 20 év alatt, hogy mindig az időszerű gyakorlati feladatokkal igyekezett foglalkozni, olyanokkal, amelyek Szeged város és Csongrád megye ügyét voltak hivatottak előbbre vinni. De az elmélet kérdésében is több ízben hallatta szavát. Országos jelentőségű ülések, vitaülések, ankétok zajlottak le Szegeden, amelyekben elhangzottak olykor a hidrológiai tudományok előrehaladását is jelentették." V. I.
