Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

12. szám - Könyvismertetés

570 Hidrológiai Közlöny 1973. 12. sz. Dr. Molnár B., Szónoki M.: A kakasszéki szikes tó graphica (Acta Univ. Szegediensis) 11. 1—7. 93— 101. Szeged, 1971. [/6] Molnár B.: Untersuchung über den Zusammenhang der Sandkorngrösse und der Schwermineralzusammensetzung. Acta Minerologica-Petro graphica. Szeged, 1963. T. 16.1. 25—33. [17] Molnár B.: Lehordási területek és irányok változásai a Dél-tiszántúlon a pliocénben és a pleisztocénben. Hidrológiai Közlöny. 1960. 46 évf. 3. 121—127. [18] Molnár B.: Sedimentationszyklen in den pleistozänen Ablagerungen des südlichen Ungarischen Beckens. Geologische Kundschau. Stuttgart, 1968. 57.-2. 532—557. [19] Molnár B.: Entstehungsgeschichte der Sodaseen im Süd-Alföld (Ungarn). Aus den Sitzungsberichten der Osterr. Akademie der Wissenschaften Mathem.naturw. Kl., Abt, 1971. 1. 179. Bd., 8—10. Wien, 183—191. [20] Molnár B.: A dél-alföldi szikes tavak keletkezése. Hidrológiai Tájékoztató, 10. 1970. június. 1972., 124—130. [21 ] Molnár B.—Mucsi M.: A kardoskúti Fehértó vízföldtana. Hidrológiai Közlöny. 1966. 46 évf. 9. 413—420. [22] Molnár B.—Mucsi M.—Magyar L.: Latest Quaternary of the Southern Stretch of the Tisza Valley. Móra Ferenc Múzeum Evkönyve, Szeged, 1972. 1. 5—13. [23] Mucsi M.: A soltvadkerti Petőfi-tó földtani viszonyai. Földtani s Közlöny. 1965. 95. 2. 240—248. [24] Mucsi M.: A soltvadkerti Petőfi-tó földtani viszonyai 11. Földtani Közlöny. I960. 96. 4. 453—459. [25] fíichnovszky A.: Adatok az Alföld szikes vizeinek Molluscafaunájáról. Hidrológiai Tájékoztató, 10. 1970. június, 1972. 137—139. [20] Sterbetz 1.: A szikes vizek madártani problémái Magyarországon. Hidrológiai Tájékoztató, 10. 1970. június, 1972. 141 - 142. [27] Szépfalusi J.: A dél-alföldi szikes tavak kémiai vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató, 1970. június, 10. 1972., 132—134'. [28] Tamásné-Dvihally Zs.: A kémiai és optikai változások dinamikája a magyar szikes vizekben. Hidrológiai Tájékoztató, 10. 1970. június, 1972., 130—132. Entstehung und Hydrogeologie des Natron-Sees in Kakasszék Dr. Molnár, B.—Szónoky, M. Im Síiden der Ungarischen Tiefebene haben wir bisher der Entstehung nach drei Seetypen erkannt, die sich in enger Verbindung mit der charakteristischen geologischen Entwicklungsgeschichte und Aufbau je eines Gebietsteils ausgebildet haben. a) Die Deflations-Seen zwischen der Donau und der Theiss, Kunfehórtó, Petőfitó und Szarvastó (Abb. 1); b) die Totarmtümpel jenseits der Theiss: Fehértó und der den Gegenstand vorliegender Abhandlung bildende Kakasszeker-See (Abb. 2); c) Die im Theisstal infolge Abdeichung entstandenen Seen: Dongér-tó, Csaja-tó. Am Standort des Kakasszéker Sees hat sich der Maros-Fluss am Ende des Pleistozäns in irgendeiner Interstadiale eingeschnitten. Dies beweist der an der östlichen Seite des Sees am Ende des Pleistozäns angesammelte Löss, dessen Material mit dem aus dem Übergangsgebiet herausgeblasenen Sand vermischt ist (Abb. 3). Für die auf dem Gebiet des Kakasszéker Sees erkannten Sedimenttypen zeigt die Abbildutig 4 ein Beispiel. Der Fluss verliess im Holozän sein Bett und an seiner Stelle bildete sich der heutige Totarmtümpel aus. Die starke Sodaisierung des tieferen Teils der Seegegend verursacht die Konzentration der Salze in den der Eintiefung zu strömenden Niederschlagwässern und Grund wässern. KÖNYVISMERTETÉS Kiss István: Tanulmányok a Dél-Alföld-i szikes területekről. A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1971. 3—32 o., 33 — 57 o., 1972. 3—32 o„ 33 — 62 o., összesen 4 tanulmány. A szerző, a Dél-Alföld-i szikesek ismert régi kutatója ezúttal négy új tanulmányt tett közzé: 1. A vízfeltörések szerepének vizsgálata a szikes talajok foltos tarkaságában, különös tekintettel az algatömegprodukciók és a vegetációs kép kialakulására, valamint az árvízszerű belvizek fellépésére. 2. Szikes területek felpúposodásainak ós padkásodásának vizsgálata, tekintettel a növényzeti kép és az algavegetáció kialakulására. 3. A vízfeltörések szélsőségesen módosult alga-tömegprodukciós formái a Békés — Csanád-i löszhát szikes területein. 4. Szikes tavak, mocsarak és a szikfok néhány sókedvelő növényének algatársulásokkal fellépő szintbeli anomáliája. Az 1 és 2-vel jelölt tanulmány a Magyar Hidrológiai Társaság 1970 óv októberi tihanyi hidrobiológus ülésszakán, ill. a, Szegedi Csoport 1971. januári előadóülésén előadásra is került. A szerző többek között megállapítja: a szikesek nedvestetejű felpúposodásai, az azokból kifolyó forráskák vize, nem feltétlenül a helyben leesett csapadék összegyülekezéséből származik. A vízfeltöltések az árvízvédekezés során megismert buzgárokkal rokon jelenségek. Sikerült az 1970. évi Alsó-Tisza vidéki nagy árvízvédekezés szikes töltéseinek viselkedéséből is érdekes analógiákat találni. E szempontból Salamin András és Magyari Gábor színes kisfilmjére is hivatkozás történik, amely kisfilmből, mind ismeretes, az árvíz során tapasztalt szikes töltésfelpúposodások ós elfolyásodások mechanizmusára viszonylag nagy méretek között láthatunk példákat. A szerző a részletesen körülírt és kellő indokolással alátámasztott hidrológiai környezetben észlelt növénytani jellegzetességeket nemcsak leírja, hanem fényképeken ós vázrajzokon ábrázolja is. Minden esetben figyelmeztet a víz és a kémiai vonatkozásai miatt különleges szilárdsági tulajdonságokkal rendelkező talaj kölcsönhatásának jelentőségére. Növénytani vonatkozásokban sok olyan anomáliára mutat rá, amelyek kizárólag a szikes környezet által adott feltételeknek tulajdoníthatók. Hidrológiai szempontból kiemelendő, hogy az 1970. év árvíz- és belvíz keletkezési szempontból rendkívüli voltára fontos növénytani adatokat szolgáltat. A négy egymást kiegészítő tanulmány tehát területi vízgazdálkodásunk lényeges új dokumentuma, és segítője.