Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

12. szám - Dr. Szabó Ivánné: A területi vízgazdálkodás-fejlesztési tervezés tapasztalatai és jövőbeni útja

546 Hidrológiai Közlöny 1973. 12. sz. Dr. Szabó I.-né: A területi vízgazdálkodás 1. melléklet A területi vizgazdálkodás-fejesztési tervalapozó anyagának tematikája npujiootcemie X» 7. TeMamuna oOocHoebieawu/eeo MamepuaAa peeuoHaAbHoeo nAana pa.ieumust eoónoeo xo3Hiicmea Beilage 1. Tematik des Grundmaterials des regionalen wasserwirtschaftlichen Entwicklungsplans 1. Bevezetés: Előzmények; a vizsgálat, ill. vizsgálandó terület és igénv-lehatárolása. A terv céljának kijelölése, körülhatárolása. A tervezésnél alkalmazott módszer, v. módszerek ismertetése. 2. A vizsgált terület általános és vízkészletgazdálkodási jellemzése. 2.1 Természeti adottságok (éghajlati, domborzati, talaj- ós vízföldtani, földtani adottságok, vízhálózat ismertetése és hidrológiai jellemzőinek rögzítése). 2.2 Gazdasági adottságok (a népesség, a településhálózat, a közlekedési hálózat, a közműellátás) helyzete és jövője; a mezőgazdaság, az ipar stb. helyzete ós távlatai. Jelenlegi és távlati vízigények meghatározása. 2.3 Felszíni vízkészletek mennyiségi ós minőségi jellemzői; a felszín alatti vízkészletek mennyiségi ós minőségi jellemzői. Vízigények meghatározása. 2.4 Vízháztartási és vízkószletgazdálkodási mérlegek összeállítása. Vízmérlegek értékelése, a mennyiségi és minőségi jellemzői; az egyensúly fenntartásához szükséges teendők ismertetése. 3. A vizsgált terület vízgazdálkodásának helyzete, fejlesztése, költségigénye: 3.1 Vízkárelhárítás helyzete ós ezen a téren szükséges tennivalók felmérése (árvízmentesítés ós árvízvédelem; folyók és tavak szabályozása; síkvidéki-, hegy- és dombvidéki területek vízrendezése, talajvédelem, környezetvédelem stb.) költségigények meghatározása. 3.2 Vízhasznosítás helyzete ós ezen a téren szükséges tennivalók felmérése (lakossági vízellátás; üdülés, fürdés, vízisport, horgászat, ipari vízellátás; ásvány-, gyógy- és hóvízhasznosítás) költségigények meghatározása. 3.3 Vízminőségvédelem helyzetének rögzítése és a fejlesztés következtében megoldandó feladatok meghatározása (a települések és ipartelepek csatornázásával és szennyvíztisztításával kapcsolatban, továbbá vizek tisztaságának védelme terén elért és elérendő feladatok rögzítése és meghatározása) költségigények feltárása. 3.4 Meglevő többcélú vízgazdálkodási létesítmények rögzítése és a lehetőségek feltárása (víztározás, vízátvezetés, vízforgatás, bányavízgazdálkodás létesítményei és lehetőségei) költségigények meghatározása. 4. Műszaki ós gazdasági értékelés 4.1 Műszaki változatok értékelése 4.2 Közgazdasági értékelés 5. Összefoglalás 5.1 Javaslatok a szakágazati fejlesztésekre a helyes arányok fenntartásával. 5.2 Javaslat a fejlesztés időbeli megvalósítására és pénzügyi ütemezésére. Tartalomjegyzék. Táblázatok:' 10—12 db Ábrák: 8—12 db Mellékletek: jegyzőkönyvek utasítások, ill. ezek kivonata irodalom jegyzék tanulmányok jegyzéke és ezek kivonatos ismertetése tervek jegyzéke, ezek jellemző adatai Függelék: Az alapozó tanulmányhoz tartozó állásfoglalások, szakvélemények stb. felhsználásával szakágazatonként meghatározhatók azok a faltétlenül szükséges, és közvetve szükséges vízgazdálkodás-fejlesztések, amelyek kielégítésére törekedni kell. Végül rögzíteni kell azokat a javaslatokat, amelyek határozatként elfogadva a terület vízgazdálkodás-fejlesztésének végrehajtását biztosítják. A tervek összeáll búsánál a következőket kell alkalmazni: — Biztosítani kell a keretterv, a regionális rendezési terv adatainak átvételét n készültségi fok rögzítésével. — Nagyból a kicsi felé való haladást kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a vizsgált területhez kapcsolódó vízgyűjtő területtel és esetleg azt úgynevezett hatásterületek problémájával is foglalkozni kell. — A vízgazdálkodás valamennyi szakági tevékenységének fejlesztésével foglalkozni kell és törekedni keli a helyes arányok kialakítására. — Törekedni kell változatok, illetve alternatívák kidolgozására és ezek alapján a legkedvezőbb változat kialakítására. — Gazdaságossági vizsgálatokat kell végezni az előirányzatok helyes arányainak megállapítása érdekében, és végül: — Az elvégzendő feladatok rangsorolását, időbeni ütemezését is biztosítani kell. Javaslat a területi vízgazdálkodás-fejlesztési tervek tematikájára Az eddigi tapasztalatok szerint a területi vízgazdálkodás- fejlesztési tervek több „lépcsőben" készültek. A feladat minél kevesebb munkával a célt maximálisan kielégítő terv készítése. Ezt legjobban jól átgondolt tervezési tematika alapján érhetjük el. Eddig a gyakorlat azt igazolta, hogy legalább két anyag összeállítása szükséges: és pedig egy részletes, valamennyi szakágazati adottságot és fejlesztést számbavevő ún. alapozó anyag — úgy is mondhatnánk a kötelező gyakorlatok elvégzése a vizsgált területen, — vagy ha úgy tetszik a „kis" keretterv, vagy inkább többcélú vízgazdálkodás fejlesztési terv összeállítása: majd ezen alapozó anyag felhasználásával a megállapításokat és elképzeléseket rögzítő rövid vízgazdálkodás-fejlesztési terv összeállítása következik. A területi vízgazdálkodás-fejlesztési terv alapozó anyagának javasolt tematikáját az 1. melléklet tartalmazza. Ennek készítéséhez a következőket ismertetjük : Az alapozó anyag első részében rögzíteni kell a tervezés célját — mint vízgazdálkodás-fejlesztési igényt — és a vizsgált, vagy vizsgálatba bevont területek főbb jellemzőit; majd a tervezésnél alkalmazott módszert, v. módszereket is. Az alapozó anyag második részében a vizsgált terület általános ós vízkészletgazdálkodási helyzetével célszerű foglalkozni. Ebben fel kell tárni természeti és gazdasági adottságokat; a felszíni és felszín alatti vízkészleteket, vízigényeket, a vízminőségi helyzetet és meg kell határozni a vízmérlegeket (vízháztartási és vízgazdálkodási). Az alapozó anyag harmadik részében a vizsgált terület a vízgazdálkodás helyzetének értékelésével és a vízgazdálkodás fejlesztésének tervezésével, költsógigé-