Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Dr. Oláh János: A szerves törmelék kilúgozódása, benépesülése és stabilizációja a detrituszformálódás folyamatában: a detritusz mennyisége és tápértéke a Balatonban

Dr. Oláh J.: A szerves törmelék kilúgozódása Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. 515 96%-os etanolban. A második centrifugáié« után a tiszta alkohol-oldat abszorpcióját mértük 480 nmnél, azonosan kezelt vakmintával és alkohol-oldattal szemben. A TTC-módszer mellett a mikrobiális aktivitást a korábban leírt redukálóképesség-módszerünkkel is mértük [7]. A Balaton üledékében a dehidrogenáz aktivitást és a redukálóképességet hasonló módszerrel mértük. Az üledékben a baktériumokat és a két detritusz-frakciót (3—15 fim és 15—40 /.tm) erit.rozinnal festettük és membrán szűrőn számoltuk. Mikrobiális szukcesszió és benépesülés A lebomlás korai szakaszában az elhalt, formált szervesanyag jelentős része (26%-ig), oldható anyagai kilúgozódnak [14], Természetes pataki környezetet utánzó laboratóriumi kísérletekben az ősszel lehullott levelek kilúgozódási periódusa 3—4 nap volt [4]. Kísérletünkben a kilúgozódási szakasz rövidebb volt, valószínűleg a magasabb hőmérséklet és a nád finoman porított állapota miatt. Fluoreszcens mikroszkópos vizsgálataink szerint 3—4 órával az inkubálás kezdete után a porított nád-tóvíz rendszer folvadékfázisában nagy pálci1. ábra. A szukcesszív populációk fluoreszcens mikroszkópos képe 2. ábra. A benépesülő detritusz fluoreszcens mikroszkópos képe kák jelentek meg, és a számuk az első napon gyorsan nőtt (la) ábra). Csökkenésüket követve egy kisméretű kokkusz nagy populációja kulminált az 5. napon (lb) ábra), majd egy nagy kokkusz kisebb populációja a 9. napon (1c) ábra). Az utóbbi két mikroorganizmus mind a folyadékfázist, mind pedig a nádrészecskék felszínét benépesítette (2. ábra). Valószínűleg a kilúgozódott, oldott szervesanyagot az első, nagy pálcikákból álló populáció felhasználta, és a folyadékfázis tápanyagainak kimerülése indította el a rendszer formált komponenseinek benépesülését. A 11. napon egy myxobaktérium-faj jelent meg a nádrostokhoz és a nagy kokkusz sejtfelszínéhez tapadva (3. ábra). A myxobaktériumok élő és elhalt felületekhez való tapadása jól ismert [11]. A nádrészecskék kezdeti, intenzív benépesülése a 11. napon befejeződött, és a következő 7 nap folyamán nem jelentek meg tömeges új formák. A detritusz-komplexen belül a myxobaktérium-faj, a kis és a nagy kokkusz, és kisebb számban különböző formájú pálcikák alkották a biomassza döntő részét. A stabilizálódás ezzel a benépesült detritusszal indul, melynek folyadékfázisa közel baktériummentes, a detritusz részecskék felületén viszont a baktériumok száma nagyon magas. Később, a stabilizálódás során — kisebb minőségi változásokkal — a baktériumok száma a detritusz-