Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Dr. Zsuffa István: A Duna bajai szelvényében 1971/72 telén végzett jégmérések

Dr. Zsuffa I.: A Duna bajai szelvényében Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. 505 l. ábra. „Pillanat"-felvétel az I ISO fkm szelvényében 2- <

íbr

a- „Pillanat"-felvétel 50 sec múlva keres lehetőségei nyújt a 10 pillanatfelvétel mellett még egy „időre" történő exponálásra is, amelynek segítségével az álló és zajló jég különböztethető meg (3. ábra). A mérési adatok feldolgozása A mérési adatok elsődleges feldolgozása az exponált film előhívásával és nagyításával kezdődik. A feldolgozás megkönnyítésére az alapponthálózatot filmre rajzolva (4. ábra), ill. fényképtechnikával filmre átvíve, kontakt eljárással közvetlenül másoljuk át a nagyításokra. így az egyes felvételeken az 50X50 m-es hálózat perspektivikusan transzformált képe közvetlenül látható. A fényképek segítségével két paramétert lehet rögzíteni. Egyrészt meghatározható a hálózattal borított felületen a jégborítottság mind %-os, mind abszolút (m

2-ben kifejezett) értéke. Másrészt az egymást 50 másodperc időközökkel követő felvételek gondos elemzésével megállapítható egyes jégtáblák jellegzetes pontjának 50 másodperc alatt megtett úthossza, tehát a jégtábla sebessége is (1. és 2. ábra). A jégborítás mértékszámának pontosabb rögzítése érdekében az eredeti 50 X 50 m-es hálózatot 10X10 m-es hálózatra sűrítettük, ill. a túlsó parton, ahol a fényképen a rövidülés már igen erős, 10X25 -ös hálót használtunk. Az 50 m-es sávonként csoportosított adatokat a „Jégfelületmérési jegyzőkönyv 111." megjelölésű űrlapon jegyeztük fel, ill. számítottuk.* Előbb az egyes felületek jégborítottsági százalékát határoztuk meg, majd az eredményt négyzetméterre számítottuk át. A jégtáblák haladási sebességének meghatározásához előbb az egyes fényképeken megjelöltük a felső szelvény vonalán azokat a jellegzetes pontokat, amelyek az időrendi sorrendben követő képen a vízfolyás irányában lejjebb megtalálhatók. Ez utóbbi pontokat összekötve megkaptuk a jégtáblák sebességi ábráját, közvetlenül m/s dimenzióban, hiszen az 50X 50 m-es háló és az 50 másodperces fényképezési időszakok erre lehetőségei, nyújtottak. A fenti módon meghatározott sebességi adatokat az időrendben második felvétel kiértékelő űrlapjába vezettük be. Ezen feldolgozás után került sor az adatfeldolgozás következő lépésére, a jer/hozam számítására. A jéghozamot előbb felületként, m

2/s dimenzióban számítottuk. Ez az érték megadja, hogy 1 másodperc alatt hány m

2 jégtábla halad át a