Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

502 Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. Dr. Goda L.: Mennyi idő alatt hull le csapadékhoz a valóságban T' időtartam tartozik, felírható az alábbi összefüggés: n 100T = T[ + T'

2 + T'

3+ ...+Ti+... +T'n= V T: A T\ időtartamok meghatározása érdekében a havi csapadékösszegekből olyanC

VC

2, C

3. . .C,-.. .C

n egységes sort képeztünk, amelynek első tagja az 1871. január havi, az utolsó tagja pedig az 1970. december havi csapadék volt. Az »=100X12 = = 1200 adatból álló sort az első tagtól elkezdve olyan csoportokra bontottuk, amelyek ^Sj C

1,oszszege +30 mm eltérésen belül megközelítette aC évi átlagos csapadékot. A feladat további része az egyes csoportokat alkotó tagok számának meghatározására korlátozódott, hiszen ily módon megkaptuk a keresett T' időtartam hónapokban kifejezett értékeit. A számítás részletét az 1. táblázatban tüntettük fel. A T' időtartamok eloszlását vizsgálva (2. táblázat) a két állomáson közel azonos képet találunk. Érdekes, hogy az ország nyugati felében fekvő Keszthelyen a 7'' időtartam szélső értékei (5, illetve 19 hónap) meghaladják a kontinentálisai)!) jellegű Gyula megfelelő értékeit (7, illetve 17 hónap). Két állomás adatai alapján természetesen még nehéz általános következtetésre jutni — ehhez további 10—15 állomás vizsgálatára lenne szükség — mégis úgy véljük, hogy nem tévedünk jelentősen, ha azt mondjuk, hogy Magyarország területén az évi átlagos csapadékösszeghez tartozó időtartam 6—18 hónap között változik. A különböző valószínűséggel előforduló T' időtartamok meghatározását megelőzően Wald- és 2. táblázat Az évi átlagos csapadékösszeghez tartozó időtartamok oloszlása Tabelle 2. Verteilung der zur jährlichen durchschnittlichen Niederschlagssumme gehörenden Zeitdauer Időtartam [hó] Esetek száma Időtartam [hó] Keszthely Gyula 5 1 6 1 — 7 — 2 8 3 3 9 9 7 10 10 12 11 15 17 12 20 17 13 16 17 14 11 13 15 10 8 16 3 3 17 — 1 18 — — 19 1 — 100 100 4 5 6 9 10 11 12 13 % 15 16 17 18 19 20 1. ábra. Az évi átlagos csapadékösszeghez tartozó időtartamok empirikus és simuló eloszlásfüggvényei Abb. 1. Empirische und Schmiegverteilungsfunktionen der zur jährlichen durchschnittlichen Niederschlagsmenge gehörenden Zeitdauer Wolfowitz-tétele alapján elvégeztük az adatsort alkotó elemek függetlenségének vizsgálatát, amelynek eredményeként Keszthelyre p = 15,20%, Gyulára p — 88,0% értéket kaptunk, s így a p >5% feltételt teljesítve az adatsor tagjait függetleneknek minősíthettük. Az adatsorok eloszlását jellemző momentumokat kiszámolva az alábbi értékeket kaptuk: m

1 V

m2* m3* 12 2,27 —1,8 12 2,10 —0,9 Gyula Minthogy a fenti értékek gyengén negatív aszimmetriájú normális eloszlásra utalnak, a tapasztalati eloszlás megközelítését normális eloszlással kíséreltük meg (1. ábra). Az ábra alapján megállapítható, hogy a két állomásra meghatározott eloszlásfüggvény eltérése jelentéktelen, s ugyanakkor a simuló függvények jól illeszkednek a tapasztalati függvényekhez. A Pearsow-módszerrel végzett illeszkedésvizsgálat eredményeként Keszthelyre p = 99,1%, Gyulára p = 99,0% értéket kaptunk. Az elméleti függvények birtokában meghatároztuk az évi csapadékátlaghoz tartozó T' időtartam különböző valószínűségű értékeit (3. táblázat). 3. A csapadékjárás változékonysága Az előző pontban meghatározott T' időtartamok ismerete lehetőséget nyújt annak a megvizsgálására, hogy egy adott állomáson a valóságos csapadékjárás milyen mértékben térhet el a sokévi átlagnak megfelelő viszonyoktól. Ha ugyanis a C csapadékátlaghoz tartozó T' időtartam következetesen rövidebb, illetve hosszabb a sokévi átlagnak megfelelő T= 12 hónapnál úgy elmondható, hogy a csapadék járás a sokévi átlagos viszonyokhoz képest „siet", illetve ,,késik". Ennek megfelelően időnként nedves, illetve száraz periódusok alakulnak ki. Az ilyen jellegű eltérések meghatározása céljá-