Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

500 Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. Dr. Korirn K.: A Kisalföld hévizei inen und der Qualität der Thermalwässer machen zu können. Die praktisch allein bedeutende thermalwasserspei­ehernde Formation in der Kleinen Ungarischen Tiefe­bene ist in der unteren Hälfte des oberpannonischen Unterstockvverks in 800—2300 m Tiefenlage ausgebil­dete Sand- und Sandsteinreihe von günstiger gesteins­physikalischen Beschaffenheit. Aus quantitativer Sicht fanden wir die günstigsten Gegebenheiten im tiefsten Teil der Kleinen Ungarischen Tiefebene in dem Gebiet von Mosonmagyaróvár—Lipót—Lébény und der Donau umschlossen (Abb. 1). Die maximale Ergiebigkeit der mehrstöckigen vielflözigen Thermalwasserträger-Sys­teme beträgt 1300—1500 1/min, während die höchste Ausflusstemperatur der Wassers 75—85 °C ist. Zwischen chemischer Zusammensetzung, Konzentra­tion der Thermalwässer und stratigraphischer Lage der thermalwasserspeiehernden Schichten zeigt sich ein ge­wisser Zusammenhang. Die aus praktischer Sieht wich­tigen oberpannonischen Thermalwässer sind hydrokar­bonathaltig, während die Thermalwässer der Übergangs­zone zwischen oberpannon-unterpannon und die unter­pannonischeii Thermalwässer vom Chlorid-Typ. Die Konzentration von Schichtenwässer nimmt innerhalb einunddesselben stratigraphischen Stockwerks mit der absoluten Tiefe nicht zu, ja sogar gerade die am tiefsten liegenden Wasserspeicher fördern die dünnsten Thermal­wässer (z. B. Lipót, Lébény). Die potentiale Lagerenergie der porösen Thermal­wasserspeicher bilden die zusammengepresste Wasser­menge und die darin gelösten Gase (besonders C0 2) und die Elastizität der Gesteinskörper, weiters die grosse Lagertemperatur (durchschnittlich 22 m/°C gegenseiti­ger geothermischer Gradient). Die gute Wasserergiebigkeit der thermalwasser­speiehernden Gesteine und die infolge günstiger geother­mischen Verhältnisse entstandene hohe Ausflusstempe­ratur sichert eine wirtschaftliche Mehrzweck-Thermal­wassernutzung (Balneologie, landwirtschaftliche und kommunale Heizung usw.) Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN Az oktatási bizottság 1973. június 20-án műszaki film klubnapot rendezett. Ezen kotrógépekről ős csőfektetés­ről szóló filmek kerültek bemutatásra. A Szolnoki Csoport 1973. június 21 -i előadó ülésén Kocsis Árpád franciaországi tanulmányúti beszámolót tartott. A beszámoló elsősorban az öntözés fejlesztését, és üzemi tapasztalatait ismertette. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1973. június 21-ón tar­tott előadó ülésén Széli Imre a Duna—Tisza-csatorna koncepciójáról, különös tekintettel pedig annak az egy­séges európai víziút hálózatba való beilleszkedéséről tar­tott előadást. Az előadó rámutatott, hogy a Majna­Rajna víziút 1 982-re a tervek szerint elkészül és ezt kö­vetően a Dunán is megindul a megnövekedett hajófor­galom. Éppen ezért a Duna—Tisza-csatorna megépítése is új jelentőséget nyerhet. A Duna—Tisza-csatorna nem­csak a hajózás érdekeit szolgálhatja, hanem vízhaszno­sítási, vízátvezetési szempontokat is. A csatorna nyom­vonala követheti a Duna—Tisza közi rétegvonalak irá­nyát és úgy vezethető, hogy a vízválasztó előtti emelés magassága ne lépje túl a 10—14 m-t. A Duna—Tisza­csatorna kapcsolatot teremthet a záhonyi átrakodó ál­lomással is. A csatorna szerepe tehát kb. 3 millió tonna belföldi és 6—10 millió tonna átmenő áru évi szállítása ehet. A mai javaslatok szerint a csatorna 100 m 3/s víz­szállításra egy ütemben épülne ki. Költsége a jelenlegi árakon számítva 8—10 milliárd forintra becsülhető. .Jolánkai Gyula hozzászólásában megállapította, hogy a Duna—Tisza csatorna a Duna—Rajna—Majna csa­tornához képest lényegesen könnyebben megépíthető és két év alatt létrehozható. Dr. Németh Endre professzor megállapította, hogy a kérdés gazdasági oldalra tolódik, s így, ha a megvalósítás gazdaságilag indokolt, azt mű­szaki jellegű viták nem hátráltathatják. A Nyíregyházi Csoport a Szennyvíz Szakosztállyal közösen 1973. június 27-én Nyíregyházán vitaülést ren­dezett a Felső-Tisza vidék szennyvíztisztításáról. Iván György (Nyíregyháza) a Felső-Tisza vidék szenny­víztisztításának jelenlegi helyzetét ismertette és beszá­molt a terület szennyvíztisztító berendezéseinek állapo­tától. Molnár Lóránt (Budapest) a Szabolcs-Szatmár me­gyei városok és községek szennyvíztisztításának távlati megoldását ismertette. Szólott az egyedi szennyvíz­tisztítók tipizált kialakításáról, valamint a szakosított állattartó telepek öntözéses szennyvíz kezeléséről. Az OVH Műszaki Fejlesztési Osztálya, a Magyar Hid­rológiai Társaság Vízépítőipari Szakosztálya, és az OVH Vízgazdálkodási Tröszt Műszaki Fejlesztési Osztálya 1973. június 4 és 8 között Szentendrén „Vízügyi Műszaki Fejlesztési Napok '73" címmel műszaki fejlesztési elő­adássorozatot rendezett. Az előadássorozaton összesen 34 előadás hangzott el a vízügyi gyakorlat különböző területeiről. " ' V.l.

Next

/
Oldalképek
Tartalom