Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
500 Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. Dr. Korirn K.: A Kisalföld hévizei inen und der Qualität der Thermalwässer machen zu können. Die praktisch allein bedeutende thermalwasserspeiehernde Formation in der Kleinen Ungarischen Tiefebene ist in der unteren Hälfte des oberpannonischen Unterstockvverks in 800—2300 m Tiefenlage ausgebildete Sand- und Sandsteinreihe von günstiger gesteinsphysikalischen Beschaffenheit. Aus quantitativer Sicht fanden wir die günstigsten Gegebenheiten im tiefsten Teil der Kleinen Ungarischen Tiefebene in dem Gebiet von Mosonmagyaróvár—Lipót—Lébény und der Donau umschlossen (Abb. 1). Die maximale Ergiebigkeit der mehrstöckigen vielflözigen Thermalwasserträger-Systeme beträgt 1300—1500 1/min, während die höchste Ausflusstemperatur der Wassers 75—85 °C ist. Zwischen chemischer Zusammensetzung, Konzentration der Thermalwässer und stratigraphischer Lage der thermalwasserspeiehernden Schichten zeigt sich ein gewisser Zusammenhang. Die aus praktischer Sieht wichtigen oberpannonischen Thermalwässer sind hydrokarbonathaltig, während die Thermalwässer der Übergangszone zwischen oberpannon-unterpannon und die unterpannonischeii Thermalwässer vom Chlorid-Typ. Die Konzentration von Schichtenwässer nimmt innerhalb einunddesselben stratigraphischen Stockwerks mit der absoluten Tiefe nicht zu, ja sogar gerade die am tiefsten liegenden Wasserspeicher fördern die dünnsten Thermalwässer (z. B. Lipót, Lébény). Die potentiale Lagerenergie der porösen Thermalwasserspeicher bilden die zusammengepresste Wassermenge und die darin gelösten Gase (besonders C0 2) und die Elastizität der Gesteinskörper, weiters die grosse Lagertemperatur (durchschnittlich 22 m/°C gegenseitiger geothermischer Gradient). Die gute Wasserergiebigkeit der thermalwasserspeiehernden Gesteine und die infolge günstiger geothermischen Verhältnisse entstandene hohe Ausflusstemperatur sichert eine wirtschaftliche Mehrzweck-Thermalwassernutzung (Balneologie, landwirtschaftliche und kommunale Heizung usw.) Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN Az oktatási bizottság 1973. június 20-án műszaki film klubnapot rendezett. Ezen kotrógépekről ős csőfektetésről szóló filmek kerültek bemutatásra. A Szolnoki Csoport 1973. június 21 -i előadó ülésén Kocsis Árpád franciaországi tanulmányúti beszámolót tartott. A beszámoló elsősorban az öntözés fejlesztését, és üzemi tapasztalatait ismertette. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1973. június 21-ón tartott előadó ülésén Széli Imre a Duna—Tisza-csatorna koncepciójáról, különös tekintettel pedig annak az egységes európai víziút hálózatba való beilleszkedéséről tartott előadást. Az előadó rámutatott, hogy a MajnaRajna víziút 1 982-re a tervek szerint elkészül és ezt követően a Dunán is megindul a megnövekedett hajóforgalom. Éppen ezért a Duna—Tisza-csatorna megépítése is új jelentőséget nyerhet. A Duna—Tisza-csatorna nemcsak a hajózás érdekeit szolgálhatja, hanem vízhasznosítási, vízátvezetési szempontokat is. A csatorna nyomvonala követheti a Duna—Tisza közi rétegvonalak irányát és úgy vezethető, hogy a vízválasztó előtti emelés magassága ne lépje túl a 10—14 m-t. A Duna—Tiszacsatorna kapcsolatot teremthet a záhonyi átrakodó állomással is. A csatorna szerepe tehát kb. 3 millió tonna belföldi és 6—10 millió tonna átmenő áru évi szállítása ehet. A mai javaslatok szerint a csatorna 100 m 3/s vízszállításra egy ütemben épülne ki. Költsége a jelenlegi árakon számítva 8—10 milliárd forintra becsülhető. .Jolánkai Gyula hozzászólásában megállapította, hogy a Duna—Tisza csatorna a Duna—Rajna—Majna csatornához képest lényegesen könnyebben megépíthető és két év alatt létrehozható. Dr. Németh Endre professzor megállapította, hogy a kérdés gazdasági oldalra tolódik, s így, ha a megvalósítás gazdaságilag indokolt, azt műszaki jellegű viták nem hátráltathatják. A Nyíregyházi Csoport a Szennyvíz Szakosztállyal közösen 1973. június 27-én Nyíregyházán vitaülést rendezett a Felső-Tisza vidék szennyvíztisztításáról. Iván György (Nyíregyháza) a Felső-Tisza vidék szennyvíztisztításának jelenlegi helyzetét ismertette és beszámolt a terület szennyvíztisztító berendezéseinek állapotától. Molnár Lóránt (Budapest) a Szabolcs-Szatmár megyei városok és községek szennyvíztisztításának távlati megoldását ismertette. Szólott az egyedi szennyvíztisztítók tipizált kialakításáról, valamint a szakosított állattartó telepek öntözéses szennyvíz kezeléséről. Az OVH Műszaki Fejlesztési Osztálya, a Magyar Hidrológiai Társaság Vízépítőipari Szakosztálya, és az OVH Vízgazdálkodási Tröszt Műszaki Fejlesztési Osztálya 1973. június 4 és 8 között Szentendrén „Vízügyi Műszaki Fejlesztési Napok '73" címmel műszaki fejlesztési előadássorozatot rendezett. Az előadássorozaton összesen 34 előadás hangzott el a vízügyi gyakorlat különböző területeiről. " ' V.l.
