Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Dr. Korim Kálmán: A Kisalföld hévizei az újabb kutatások tükrében

Dr. Kor im K.: A Kisalföld hévizei Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. 490 3. táblázat Anionok Cl Br J F S0 4 HCO 3 Összege HBO, H 2Si0 3 összes szilárd alkatrész [mg/1] Cl Br J [m g/l] HCO 3 Összege HBO, H 2Si0 3 összes szilárd alkatrész [mg/1] 2250,0 7,3 2,2 1076,0 3 335,8 3,1 5 184,9 514,0 0,06 1,2 — 890,6 1 406,0 3,0 16,2 2 090,7 4750,0 13,6 1,6 15,2 780,8 5 561,2 17,0 53,3 8 945,3 1652,5 — 5,0 1,6 — 1262,7 2 921,8 9,5 61,8 4 528,0 1275,0 — 4,0 2,4 — 1 305,4 2 586,5 9,0 60,1 3 965,9 374,0 — 1,2 1,6 — 1024,8 1 401,6 3,0 50,7 2 074,7 2722,0 14,0 12,7 1,3 1525,0 4 275,0 9,5 30,9 6 657,0 5000,0 24,0 18,7 1,3 24,7 1781/2 6 849,9 22,0 62,6 10 811,0 4869,0 24,0 18,7 1,7 — 1000,4 5 913,8 17,0 57,4 9 483,4 4858,2 22,0 18,7 1,2 — 1085,8 5 986,0 17,0 54,6 9 439,2 920,0 4,7 3,9 1,1 — 963,8 1 893,5 3,0 48,1 2 894,1 17,0 — 0,04 3,0 23,4 9333,0 9 376,4 6,0 66,8 12 969,2 4580,0 14,1 3,5 6,2 241,9 5807,2 10 652,9 50,0 ' 59,8 16 071,5 3320,0 10,5 6,3 6,0 139,1 6405,0 9 886,9 36,2 53,3 14 608,8 995,0 6,0 3,4 5,5 — 6008,5 7 018,4 27,0 58,4 10 044,9 1 18,0 0,2 0,4 3,2 34,1 1305,4 1 461,3 1,0 68,6 2 114,5 90,0 0,2 0,3 3,0 18,1 976,0 1 087,6 3,0 68,6 1 596,5 104,0 0,2 0,2 1,5 14,8 951,6 1 072,3 3,0 60,0 1 567,9 65,0 0,2 0,1 1,4 — 988,2 1 054,9 2,0 45,5 1 514,6 1145,0 1,0 1,9 4,0 3586,8 4 737,7 15,0 59,8 6 908,7 1 145,0 — 1,9 4,1 — 2669,4 3 820,4 9,0 58,1 5 675,4 34,0 0,1 0,03 0,4 — 768,6 803,1 3,5 25,2 1 142,8 312,0 0,4 0,2 1,1 — 2098,4 2 412,2 3,5 48,8 3 444,8 138,0 0,4 0,2 2,1 1207,8 1 348,5 1,5 55,6 1 951,9 56,0 0,3 0,2 1,9 1122,4 1 180,8 1,5 56,6 1 748,9 1040 2,0 1,3 11,0 51,8 4587,2 5 693,3 22,0 47,1 7 878,8 1120 2,2 1,8 9,5 145,2 4172,4 5 451,1 34,0 58,2 7 916,1 800 1,7 0,4 7,5 — 7625,0 8 434,6 28,0 39,5 11 903,4 Kiemelendő a lipóti Petőfi MGTSZ többlépcsős hévízhasznosítása, ahol a mezőgazdasági létesít­mények fűtésén és a fürdő vízellátásán kívül utolsó lépcsőben öntözésre használják fel a lehűlt hévizet. 6. A hévízfeltárási lehetőségek általános értékelése és perspektívái a Kisalföldön A legfontosabb felismerés a felsőpannóniai alemelet alsó felében települő s egymásrakövetkező homok­homokkőrétegek döntő fontossága és elsődleges szerepe a hévíztárolásban és hévíztermelésben. E többszintes­többtelepes hévíztároló rendszer hatalmas mennyi­ségű sztatikus rétegvízkészletet zár magába, mely­nek nincs utánpótlódása és rétegenergia készlete is véges. Emellett e hévíztároló porózus rétegek olyan A kisalföldi hévízkutak termelő szakaszait fel­tüntető szelvénysorozatot az 5. ábra, míg a hévíz­termelési térképet a 6. ábra mutatja. A kitermelt hévizek felhasználása változatos. A kisalföldi hévízhasznosítás tulajdonképpen a Győr 1. sz. hévízkút üzem behelyezésével kezdődött s ki­zárólag a termálfürdő vízellátását szolgálja. A Győr-2. sz. kút egyrészt a termálfürdő víz­szükségletét egészíti ki, másrészt a környező lakó­telep és iskola fűtésére van kapcsolva. Mezőgazdasági célokra, üvegházak, fóliasátrak fűtésére hasznosítják a győrszabadhegyi (Győr-3), a csornai, kapuvári, lipóti, lébényi és győrszemerei kutak hévizét. Szabadtéri fürdők vízellátását biztosítja a hegy­kői, mosonmagyaróvári, petőházi és a lipóti hévíz­kút.

Next

/
Oldalképek
Tartalom