Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak és kapcsolódó vízművek gázosságának problémája

478 Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. Dr. Karácsonyi S.: Kutak és kapcsolódó vízművek 0 1 p[ato] 11. ábra. A gázos folyadék nyomásváltozása búvár- és centrifugáiszivattyús kútüzemeltetésnél Abb. 11. Druckänderung der gashaltigen Flüssigkeit beim Brunnenbetrieb mit Tauchpumpe und Zentrifugalpumpe szerint az elnyelt gázok intenzív kiválása — a buborékpont megjelenése — általában a kút felső harmadában következik be, így a szabad gázok nagy része a kút felső szakaszában jelenik meg. c) A gázos vizet, lényegében annak mindkét fázisú gázát a kút szivattyús termelése esetén, a szivattyú elérésekor újabb hatások érik. Ezek a hatások többirányúak is lehetnek. Minden szivattyús üzem ugrásszerű nyomásnövekedést eredményez, azonban a gázos folyadéknak a szivattyúba jutása és a szivattyúzás hatása erősen eltérő. E mellett a víz egy része a szivattyúba jutás előtt az üzemi vízszintig emelkedhet, miközben nyomása az atmoszféráig csökken és a kiváló gáz pedig közvetlenül is eltávozhat. A különböző típusú szivattyúkban bekövetkező nyomásváltozásokat sematikusan a 11. ábra mutatja. A nyomásvonalakból is jól érzékelhető, hogy a szivattyú munkateréig a gáz kiválását elősegítő tendencia érvényesül, ezen belül pedig a szivattyú beömlő felületének elérésekor a nyomásesés esetenként hirtelen megnő. A körforgós szivattyúban az energiaközvetítés módja is a gázkiválás irányába hat, míg összességében a nyomásnövekedés ezzel alapvetően ellentétes hatású. A szivattyús üzem hatására tehát a gázkiválás tendenciája megváltozik, és az egy újabb bonyolult folyamat eredményeként átmenetileg megfordul. E hatások és következményeik felmérése rendkívül nehéz, számításokkal el sem végezhető. Ezért a gázkiválás vizsgálatát mindig üzemi, ill. a tervezett üzemi körülményeknek megfelelően kell végezni. Hasonló módon kell felmérni azokat a hatásokat is, amelyek a kút és a gyűjtőhely között érhetik a gázos vizeket és magát a gyűjtőrendszert is erre tekintettel kell kialakítani. Itt messzemenően figyelembe kell venni, hogy minden sebességváltozás nyomásváltozással is jár és az ilyen vezetékszakaszok, továbbá az irány törések a gázkiválás kritikus helyei lehetnek. 5. Gázos vizek vizsgálata A gázok kiválása tehát a folyadékból már a vízadórétegben a kút felé áramlás során megkezdődhet és a kiválási folyamat a kútban a nyomáscsökkenés mértékének megfelelően folyamatosan és egyre intenzivebben következik be. A gáznak azonban az a része, amelyet a folyadék továbbra is elnyelt állapotban tud tartani, oldott gázként a vízben marad. A kútnál így kétirányú vizsgálatot kell végezni. Egyrészt a szabad-gáz mennyiségét, a gáz-víz viszonyt meghatározva kell a gáz összetételét megállapítani, majd pedig a vízben oldott gázok mennyiségét és összetételét kell vizsgálni. Ugyanakkor a víznek az atmoszférával érintkező felületén (üzemi vízszint) a gáz egy része közvetlenül kiválhat, melynek alapján az eredményeket korrigálni kell. A kútban végzendő vizsgálatokhoz átfolyásos rendszerű mélységi mintavevő alkalmakútfejnél a szabadgáz meghatározására tároló és leválasztó tartály (szeparátor) igénybevétele szükséges. E tartály méretére vonatkozóan megemlíthető, hogy a vizsgálat megbízhatósága egyrészt annak térfogatától közvetlenül függ és ezen túlmenően is a tartály nagyságát az átbocsátott víz mennyiségével és gáztartalmával összhangba kell hozni. A gázkiválás folyamatának elemzése céljából kívánatos volna a vizsgálatot a kútbalépés mélységétől több pontban is végezni, majd a vízben oldott gáz kiválásának körülményeit atmoszféra nyomáson különböző — a kiválást elősegítő — módszerek alkalmazásával, kísérleti jelleggel vizs-