Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak és kapcsolódó vízművek gázosságának problémája

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 53. ÉVFOLYAM 11. SZAM 473—520. oldal Budapest 1973. november Kutak és kapcsolódó vízművek gázosságának problémája* Dr. KARÁCSONYI SÁNDOR" 1. Bevezetés Már a fúrt közkutas vízellátás elterjedésének kezdetén kutatóink felfigyeltek arra a körülményre, hogy középmélységű kutaknál is egyes területeken a feltárt víz gáztartalma jelentős. E vizek gáztartalmával kapcsolatban hamar felismerték annak pozitív jelentőségét, így gyógyhatását, rétegenergia-növelő szerepét ós esetenként az ipari hasznosítás lehetőségét is. E kedvező tulajdonságok alapján több ízben körvonalazták a feltárásra alkalmas területeket ós lefolytatták a gázos vizek termelésével kapcsolatos hidrodinamikai vizsgálatokat oly részletességgel, amelyek napjainkig irányt mutatnák gyakorlati feladataink megoldásához. A vizeket egyes területeken kísérő gázokra azonban főleg vízellátási rendszerek építése alkalmával más formában mint veszélyforrásra kell felfigyelnünk. * Az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottságának Vízellátási és Csatornázási Albizottsága 1973. június 28-án a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai, valamint Vízkémiai ós Víztechnológiai Szakosztályai közreműködésével tartott előadóülés anyaga. ** Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTI). Budapest. 7. kép. A Békéscsabai Konzervgyár víztornya a gázrobbanás után Bild. 1. Wasserturm der Konservenfabrik Békéscsaba nach der Gasexplosion A tudósítások is beszámoltak a tragikus eseményről, a Békéscsabai Konzervgyár gázos vizet tározó tornyának felrobbanásáról. A gázrobbanás két személy halálát okozta ós igen jelentős anyagi károk keletkeztek. A robbanás erejét és egyben az anyagi kár súlyosságát jól érzékelteti a tönkrement víztoronyról készült (1. és 2.) kép. Kevéssé súlyos — de maradandó sérülést és jelentős kárt okozó — gázrobbanás több is történt a közelmúltban, jelezve a problémát, továbbá azt a körülményt, hogy a vizek gázossága milyen eltérő területeken és milyen különböző veszélyforrásként jelentkezik. A kutak és a kapcsolódó vízműrendszerek gáztalanítása —- annak ellenére, hogy a víztechnológia azt más célból igen elterjedten alkalmazza — nem vált általánossá. Az eddigiekben a gázosság elleni védekezés — amely alatt a vizeket kísérő, vagy kiváló gázok elleni élet-, egészség- és vagyonvédelem biztonságos feltételeinek megteremtését értjük — ötletszerű volt. Ez vonatkozik a víz gáztartalmának eseti vizsgálatára, az abból levont következtetésre és az ennek alapján alkalmazott védekezésre egyaránt. Bár az FTI jelenleg is több vízmű gáztalanításának kérdésével foglalkozik, megállapítható, hogy az előírások és irányelvek még nem egységesek és nem hiánytalanok, azonban közeledünk ahhoz, hogy ezek megteremtődjenek. Ennek elősegítése közös célt, de sokirányú feladatot jelent. kép. A Békéscsabai Konzervgyár víztornyának leszakadt részei a gázrobbanás után Bild. 2. Die abgerissenen Teile des Wasserturms der Konservenfabrik Békéscsaba nach der Gasexplosion