Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
9-10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
472 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Kontur I.—Szőllősi Nagy A.: A kovariancia-, és korrelációf üggvény nepnoflaM KaK mohcho cnejiaTb bmboä OTHocHTejibHo nepHOÄHqHOCTH pflfla. 3HaHHeM HX CT3HCT B03M0>KHbIM nonyMHTb nepHOflHHHOCTb H npHMCHHTb TeopHH CTaqHOHepHblX npoLieccoB «jih pe3HflyajibHoro pfl/ja. B cTarbe H3JiaraiOTCH cnocoóbi, cjiyjKamne ÄJifl oueHKH (JjyHKUHH KOBapwaHUHH (Koppejihijhh). HaKOHeq coo6mae-r nporpaiviMy Ha H3biKe ÁJirOJI äjih pacieTa aBro- h nonepeMHbix (jiyHKUHH KoppenfluHH. nporpaiwiwa öbuia cocTaBJieHa B penpe3eHTauHH coBeTCKoií BbiMHCJiHTejibHofi MauiHHbi PA3flAH—3. npmviepbi pac^eTa öhjih cocTaBjieHbi Ha Ka(Jieflpe Boahoto xo3HHCTBa Ey^aneuiTCKoro riojiHTexHHMecKoro MHCTH-ryTa. Übersicht der Theorie und Schätzung der Kovarianz- und Korrelationsfunktionen Kontur, I.—Szöllősi-Nagy, A. Die Abhandlung überblickt die mathematischen Grundsätze der bei der Analyse der hydrologischen Zeitreihen wichtige Rolle spielenden Kovarianz-(Korrelations-)Funktionen und weist auf ihre praktische Anwendbarkeit hin. Die Autokorrelations- und Kreuzkorrelations-Funktionen ermöglichen die Identifizierung der Aufschliessung der inneren Eigenschaften der Zeitreihen (Nachweis der Perioden, Spektrum-Funktionen [11]) und ermöglichen die Identifizierung der Hydrologie-Systeme [16], Der Artikel fasst die Elemente der Theorie der stationären ergodischen stochastischen Prozesse und d.' Eigenschaften der Kovarienz-Funktionen kurz zusammen. Gezeigt wird mit einfachen Mitteln, wie man aui den grossen Verschiebungszeiten der AutokonvarianzFunktion gehörenden Werte auf die Zeitreihen-Perioden folgern kann. Ihre Kenntnis ermöglicht nämlich die Auslese der Perioden und die Auswertung der Theorie der stationären Prozesse für die residuelle Zeitreihe. Besprochen werden die für die Schätzung der Kovarianz-(Korrelations-) Funktionen dienenden Verfahren. Zum Schluss wird ein Programm in ALGOL-Sprache für die Beschreibung der Auto- und KreuzkorrelationsFunktionen gezeigt. Das Programm wurde in der Rep räsentation der sowjetischen Rechenmaschine RÁZDAN-3 geschrieben. Die Beispiele wurden am Lehrstuhl für Wasserwirtschaft der Technischen Universität in Budapest ausgearbeitet. Megalakult a Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottság A Bizottság 1973. május 29-én tartotta alakuló ülését. Az alakuló ülés bevezető előadását dr. Lászlóffy Woldemár, a műszaki tudományok doktora tartotta. Ismertette a MTESZ Technika- és Tudománytörténeti Bizottságának, valamint a MTESZ tagegyesületeinek tárgybavágó munkásságát, majd a Hidrológiai Társaságon belül, a központban és a vidéki csoportoknál eddig folyt, ill. folyó vízügyi történeti tevékenységet. Idézte a Társaság megalakítását megelőző időkben született kiemelkedő vízépítés-történeti műveket is, amelyek a Társaság jogelődjének, az egykori Magyar Mérnök- és Epítész-Egylet Vízépítési Szakosztályának, az állami vízügyi szolgálatnak és a vízitársulatoknak, a Magyar Tudományos Akadémiának ós egyes szerzőknek kiadásában a múlt század második felétől megjelentek. Az újabb időkben a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának „Műszaki Tudománytörténeti Kiadványok" c. sorozata volt úttörő jelentőségű. Részben ennek, de főként az OVH elnöke részéről számos vonatkozásban ismételten megnyilvánult személyes érdeklődésnek köszönhető, hogy ma a Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda kebelében Múzeumi ós Szaklevéltári Osztály, ezen belül Történeti Kutatócsoport és Szaklevéltári Csoport működik. A VlZDOK gondozásában jelennek meg a Vízügyi Történeti Füzetek. Folyamatosan közöl történeti megemlékezéseket az OVH „Vízgazdálkodás 8" c. folyóirata, de kivette részét a megemlékezések sorából a VITUKI és a Tudományos Akadémia is. A múlt és a jelen helyzet ismertetése után arra a kérdésre, hogy szükség van-e a meglevő hivatali keretek mellett történeti bizottság megalakítására is, határozott igennel felelt az előadó. Óriási munka vár ugyanis elvégzésre, amelynek ki kell terjednie az egész ország területére. A VÍZDOK csak hivatásos történészeinek segítségét ós technikai támogatását nyújthatja ehhez. Nagy szükség van a történészek és műszaki szakemberek összefogására, mert az előbbiek nem tudják mindig kellően értékelni a kezükbe jutó anyagot, az utóbbiak viszont járatlanok a forráskutatás és forráskritika módszereiben, ós nem ismerik a 18—19. sz. írásos emlékeinek hivatali latin és német nyelvét. A megalakítandó munkabizottság feladatai: a történelmi emlékek felkutatása, leltárba vétele, egyes jellegzetes tájak vízgazdálkodási fejlődéstörtének megírása, vízépítési emlékeink ápolása és egyes vízgazdálkodási te vékenységek, technikai eljárások fejlődésének ismerte tése, a korai szakmai irodalom feltárása, a vízügyi szak oktatás történetének, a hazai vízjog kialakulásánai nagyjaink életrajzának, vízimérnökeink külföldi mui kásságának összefoglalása stb. Kimeríthetetlen forrásai kutatásnak a levéltárak ós a kézirat-gyűjteménye! Hézagpótló volna egy, a vízgazdálkodás ós a hazai vl ügyek történetét ismertető tankönyv szakközépiskoláin részére, és kívánatos volna, hogy a Műegyetem is leheti séget teremtsen a leendő vízimérnököknek arra, hoj megismerkedjenek a hazai vízgazdálkodás kialakulási val és nagyjaival. Érdemes volna az adatgyűjtés mu kájába az ifjúságot is bekapcsolni. Mivel a történeti kutatás egyéni munka, a munkai zottságnak az érdeklődést és az emlékek megbecsülés kell elsősorban fenntartani. Országos és helyi rendezv nyek, kiállítások a legalkalmasabbak erre. A Bizottt / ban valamennyi szakosztálynak és vidéki csoport' képviseltetnie kellene magát, és a félévenként tartai, üléseken felmérnék az előző időszakban elért eredmónket, megbeszélnék a soron következő feladatokat és ni vitatnák a felmerülő javaslatokat. A szélesebb körök deklődésének felkeltését az évente megrendezendő ópítéstörténeti napok szolgálnák. A bevezető előadás után az ülés kimondta a Vízi. Történeti Bizottság megalakulását, majd Marczell renc, a Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Ir :i igazgatója személyében megválasztotta elnökét. Ezu dr. Szab.idvári Ferenc egy. tanár, a MTESZ Tudomát, és Technikatörténeti Bizottsága nevében üdvözölte Tá saságunk nemes törekvéseit,. A MTA Földrajztudi mányi Kutató csoportjának üdvözletét dr. Somogy Sándor tolmácsolta. A további felszólalások számos éi tékes gondolattal és javaslattal egészítették ki a bevezetésként elhangzottakat. L—r.