Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
9-10. szám - Babos Zoltán: Magyarország legnagyobb egynapi csapadékai
446 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Magyarország legnagyobb egynapi csapadékai BABOS ZOLTÁN* J. Csapadékmérő hálózat A csapadék fontos éghajlati tényező, ezért rendszeres megfigyelés és mérések tárgya. Hazánkban a légköri csapadékot a budai királyi csillagdában már a XVIII. század vége óta rendszeresen mérték, így csapadékméréseink immár közel 200 éves múltra tekinthetnek vissza. A XIX. század első felében, az imént említett volt az egyetlen állandó észlelőhelyünk, amely mellett itt-ott szórványosan, rövidebb- hosszabb időszakon át, magánosok is végeztek csapadékméréseket. Ezen a téren fellendülés csak a szabadságharcunkat követő két évtizedben következett be, az osztrák mérőhálózat keretébe illesztve. Az első hivatalos csapadékmérő állomásunkat 1852-ben állították fel Esztergomban, majd számuk az akkori országhatáraink között 1870-ig 42-re növekedett. Az önálló magyar meteorológiai intézet 1870-ben történt megalapítása hozta meg csapadékméréseink fejlődésének új korszakát, amely mai határaink közötti területre vetítve az 1. táblázatbeli adatokkal jellemezhető. 1. táblázat Csapadékmérő hálózat fejlődés« Tabelle 1. Entwicklung unseres Niederschlagsniessnetzes Év Mérőhelyek száma Hálózat sűrűség km 2/egy mérőhely 1871 13 7160 1880 34 2740 1890 91 1020 1899 116 800 1900 232 401 1910 485 192 1918 345 270 1920 278 335 1944 750 124 1945 350 266 1955 1118 83 1965 1078 86 Mérőhálózatunk sűrűsége ma már nemzetközi viszonylatban is magas színvonalúnak minősíthető, hiányosságok azonban még vannak. Csapadékméréseink egyik nagy hiányossága, hogy kiválasztott néhány állomás kivételével az észlelőhelyek a csapadékot naponta csak egyszer, a reggeli órákban mérik. Emiatt nag.yon kevés az eső tényleges időtartamára vonatkozó feljegyzés, enélkül pedig még az eső hevességének az átlagos értékére sem lehet következtetni. Ezen a hiányosságon csak minél több, jó eloszlásban telepített esőíró készülékkel lehet segíteni, ezen a téren azonban még elmaradottak vagyunk. Az említett okból hazánkban a nagycsapadékok vizsgálatát túlnyomórészt csak a 24 óra időtartamra mért csapadékok észlelési anyagára lehet felépíteni. *ÉVM Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest II. Nagycsapadékok A nagycsapadék fogalmát a szakirodalom különbözőképpen körvonalazza. Általában bizonyos csapadék mennyiségek, illetve gyakoriságuk megadásával határolják el, az ilyen körülírás azonban csak egészen általános jellegű lehet, mert közismert, hogy a nagycsapadékok gyakorisága menynyire észlelőhelytől és ezzel kapcsolatos számos befolyásoló körülménytől függ. Hazánkban mérőhelytől függően az egynapi legalább 50 mm nagyságú esők gyakorisága 10—50%- között ingadozott, tehát nagy általánosságban legalább 10 évenként egyszer mindenhol jelentkeztek. Az ilyen gyakoriságú és nagyságú egynapi csapadékok már a kiemelkedő vízhozamú esők közé tartoznak, és általános vízügyi szempontból olyan méretű nagycsapadéknak minősíthetők, melyek fokozott figyelmet és számbavételt kívánnak. Ezért az alábbiakban először a legalább 50 mm nagyságú egynapi csapadékaink néhány jellemzőjét ismertetem, majd ezt követően térek át az egynapi 100 mm-t is elérő, vagy meghaladó legnagyobb csapadékaink tárgyalására. Elöljáróban megjegyzendő, hogy a fentiekben körvonalazott nagycsapadékok az ország bármely részén és valamennyi évszak folyamán előfordulnak, csak gyakoriságukban és nagyságukban mutatkozik több-kevesebb eltérés. Általában a tavasz—nyár—őszi időszak folyamán jelentkeznek, nagyrészt nyáron, de sok példa van téli nagycsapadékra is. A legnagyobb esővízhozamok a nyári évszakhoz fűződnek, de a mérések szerint a tavaszi és őszi legszélsőségesebb nagycsapadékok hevessége, vízhozama olykor nem jár messze a legkiemelkedőbb nyári záporokétól. A téli nagycsapadékok a legmérsékeltebbek. A nagycsapadékok időbeli és területi eloszlására, gyakoriságára, vízhozamára nagy befolyással vannak a helyi különbözőségek, időjárásbeli és domborzati sajátosságok. Minél mérsékeltebb csapadékokat vizsgálunk, annál kevésbé mutatkozik az említett befolyásoló körülményeknek a hatása. A hazánkban eddig előfordult havi legnagyobb egynapi csapadékokat, országrészek szerint csoportosítva, általános tájékoztatásul a 2. táblázat foglalja össze. III. Legalább 50 mm nagyságú egynapi csapadékok Ezeknek a fenti értelmezésű nagycsapadékoknak az ország területén való eloszlása gyakoriság, esőmennyiség, hevesség, területi kiterjedés, esetleges halmozódás-ismétlődés stb. tekintetében nagyon változatos és egyenlőtlen képet mutat. Ennek részbeni jellemzésére az alábbiakban néhány szempontból a következő áttekintés adható. /. Területi eloszlásuk A legalább 50 mm nagyságú egynapi csapadékok országos viszonylatú területi eloszlásáról az 1. ábra tájékoztat, amely a nagycsapadékok előfordulásának százalékos gyakoriságát tünteti fel.
