Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Könyvismertetés

434 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Csuka J.: A mezőgazdasági vízellátási IRODALOM [1] Csuka József: Elvek és módszerek a vízgazdálkodási beruházások gazdasági hatékonyságának meghatározásához. KGST 12. sz. téma 1—8. fejezeteire vonatkozó páldatár, Bp. 1970. [2] Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai, Tankönyvkiadó, Bp. 1972. [3] Bess Sándor: A vízgazdálkodás kockázata, ós számszerű meghatározásának kérdései. Gazdálkodás, 1968. 3. [4] Szíjgyártó Zoltán: Hidrológiai események valószínűségének becslése eloszlásfüggvények segítségével. Vízügyi Közlemények, 1 966. 4. Study into the economics of irrigation projects with allowance to risk and gradually increasing utilization By Csuka, J. The magnitude of economic benefits accruing from water uses are fundamentally influenced by the random var iation of environmental factors. A favourable combination of random factors is conducive to increased benefits, whereas an adverse combination thereof is liable to result in losses. It is therefore warranted to estimate also the losses (risk) assumed in the expectation of the benefits accruing from the decision. This factor must be included in the set of informations on which any such decision is founded. The unrealized income tends to reduce the economic benefits and thus the economic efficiency of investment. For the enterprise (sector) operating the water producing and supplying project it is of interest to study the methods of estimating for the capacity determined with due allowance to the economic or other interests of the user a water rate which includes in the unit of water volume used also the cost of the capacity which remains unused owing to hydrologieal conditions. This is the case where the cost of unused capacity can be charged to the use, in the opposite case the problem is to estimate the magnitude of the probable loss. The annual average operating cost Ck related to the duration of full capacity use and including also the cost of unused capacity with regard to the eceonomie effect of time, is calculated using Eq. (10). In this relationship e is the ratio of the cost at full capacity use in the planning period to the cost arising in the period of full capacity use with regard to the economic effect of time, Eq. (3). The reduction factor Q calculated from Eq. (7) makes allowance for the circumstance that in the period of unused capacity no more than the constant costs C

A arise, while the variable costs Ov do not. In Eq. (10) EB is the magnitude of interest and th the period considered in planning. The utilization factor y is found either from Eq. (5) as the ratio of the duration of actual irrigation and the planning period, or from Eq. (6) as the ratio of the water volume actually delivered and the magnitude of capacity. By adding the profit to the annual operating cost including also the risk, the water rate can be estimated for the unit of full capacity. The influence of losses due to unused capacity on the economic efficiency can be estimeted from Eqs. (16), (17), (18) and (19). Of these Eqs. (16) and (17) can be applied in the case where the cost of unused capacity can be charged to the user and where the net economic result is created exclusively in the period of actual capacity Use. On the other hand, Eqs. (18) and (19) are applied where the costs of unused capacity cannot be transferred to the user, i. e., where the economic result is reduced by the unrealized income also. The necessary reduction of economic efficiency related to full capacity use is given by Eqs. (17) and (19) without allowance for the economic effect of time, whereas in Eqs. (16) and (1 7) the time factor is included. The method described here can be improved further by keeping systematical records on water uses and by the statistical analysis of these records. (Folytatás a 426. oldalról) ról, továbbá a medencék vizének legfontosabb fizikai ós kémiai adottságairól nyújt rövid tájékoztatást. A mintaszerű alapossággal kikutatott, fajgazdag mikroflóra tárgyalása egy 52 oldalt kitevő táblázatos áttekintéssel kezdődik, amelyben a 415 kimutatott taxon előfordulása a gyűjtés pontos helye ós ideje szerint van feltüntetve. A kimutatott taxonok számát — magasabb rendszertani egységenként összefoglalva — egy további táblázat teszi áttekinthetővé. Az egyed- ós fajszámban egyaránt igen gazdag anyag jó lehetőséget nyújtott többoldalú ökológiai értékelésre is, melyet a szakavatott szerző kellő körültekintéssel el is végzett; megállapította a medencék évszakokra jellemző társulásait, a jellegzetesen eury- és stenotherm szervezeteket, a tömegesen előforduló szervezeteket a tömegprodukció idejének megjelölésével. Igen értékes és tanulságos a medencék és a Duna, mint tápvíz, mikroflórájának egybevetése, amelyből kitűnik, hogy a medencékből kimutatott 415 taxonból 238 a Dunából nem volt ismeretes. Tekintve, hogy a taxonok túlnyomó többségének a Dunából kellett a medencékbe jutniuk, jó bizonyítók ez arra, hogy milyen élesen reagál a mikrovilág az áramlásban megtorpanó vízben számára hirtelen megjavult létviszonyokra. A 238, Dunából nem ismert taxon közül 58 a tudományra új taxont ír le Hortobágyi Tibor, amelyek közül 13 új faj, 45 pedig új varietas, illetve forma. Az új paralell morfózisokra vonatkozó megállapításait 1 7 pontban foglalja össze. Az ökológiai értékelések sorát a tömör szaprobiológiai értékelés zárja be. A mű kiemelkedően értékes része a taxonok enumerációját ós a taxonómiai megjegyzéseket tartalmazó 62 oldalas főfejezet, amely valamennyi kimutatott szervezetet tárgyalja, s amelyhez a szerző 610 eredeti rajza járul. A leglényegesebbet tartalmazó taxonómiai megjegyzések és a szakmai (sőt esztétikai !) szempontból tökéleteset nyújtó gyönyörű ábraanyag a gyakorlati szakemberek számára is nélkülözhetetlen kiindulópont lehet. A könyvet a cönózisok áttekintése és az irodalomjegyzék zárja be. A könyv kiállítása, szedése, kötése, borítólapja az Akadómi Kiadó munkáját dicséri, külön elismerés illeti az ábraanyag szép kliséit, elrendezését, nyomását. Legfeljebb a tipizálás lehetett volna itt-ott változatosabb: a különböző rangú címek nem válnak szét eléggé (például a 23. oldalon !), a személyneveket pedig mind a szövegben, inind pedig az irodalomjegyzékben szebb lett volna inás betűtípussal (pl. kiskapitális) szedni, amint az, az Akadémiai Kiadó annyi szép munkájában látható. A szakmai lektor az ivóvíz biológia szakavatott művelője, Dr. Szemes Gábor volt, a hű fordítás Zombori Lajos munkája. Hortobágyi professzor könyve szép példája annak, hogy egy alkalmazott hidrobiológiái kutatási feladat elvégzése nyomán milyen értékes tudományos alapkutatási eredmények születhetnek, s hogy ezek közreadása mennyi tanulságot ígér a gyakorlati szakemberek számára is. Meggyőződésem, hogy a kiváló szerző könyvének nemzetközi sikere sem marad el. Dr. Bérezik Árpád