Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

8. szám - Dr. Aujeszky L.: A hidrológiai körfolyamat néhány jellemző paraméteréről

382 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Lantos Miklósné—Dorogi József: Karbonátos tárolókra telepített vízfeltáró fúrások karotázs vizsgálata a dunántúli területeken. Kiss Emil: Nagyátmérőjű vízfeltáró fúrásokban végzett karotázsvizsgálatok. A Pécsi Csoport 1973. április 17-ón vitaülést rendezett ,,A mecseki tározótavak hidrobiológiái egyensúlyának biztosításához szükséges vizsgálatok ismertetése és javaslat az indokolt intézkedések megtételére" címmel. A vitaülés előadói Kovács Árpád, dr. Uherkovich Gábor ós Vörös Lajos voltak. A Limnológiai Szakosztály 1973. április 20-án előadóülést rendezett, amelyen Cseh Péter (Kazincbarcika): ,,A Lázbérci tározó vizének kémiai, biológiai vizsgálata, összefüggésben az' ivóvíz előállítás technológiájával" c., valamint dr. Uherkovich Gábor és Vörös Lajos: „A mecseki tározótavak trofitási és szaprobitási viszonyairól" c. előadásai hangzottak el. A Soproni Csoport 1973. április 24-i előadóülésén Szekér Lajos a Fertő tó vízmérlegéről, valamint a környék meteorológiai viszonyairól tartott előadást. A Békés megyei Csoport 1973. április 25-ón Gyulán előadóülést rendezett, amelyen dr. Oroszlány István (Gödöllő) az öntözésfejlesztés egyes Körös-vidéki kérdéseiről adott elő. A Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály 1973. április 26-án tartott előadóülésén dr. Kienitz Gábor a hazai szintetikus hidrológiai modell-vizsgálatok terén elért legújabb eredményekről számolt be. A Szennyvíz Szakosztály a VITUKI-val közösen 1973. április 25-én és 26-án ,,Válogatott fejezetek a modern szennyvíztisztítás témaköréből" címmel tudományos kollokviumot rendezett, az alábbi programmal: Dr. Benedek Pál: Nemzetközi kooperáció a Duna vízminőségének védelmében. Dr. Dobolyi Elemér: A fordított ozmózis elvének alkalmazása a vízgazdálkodásban. Tóth András: Mikroszflrós, aktívszenes kezelés. Dr. Toókos Ildikó: Nagy szervesanyag tartalmú élelmiszeripari szennyvizek tisztításának perspektívái. Dr. Farkas Péter: Biológiailag nem eltávolítható szervesanyagok kérdései. Literáthy Péter: A felszíni vizek minőségében bekövetkező változások ipari szennyvizek hatására. Oláh József: Iszapsűrítési eljárások szerepe, módszere ós azok gazdaságossága. Németh Árpád: Az iszapkezelési technológia várható fejlesztési irányai. Muesy György: Szennyvíztisztítási műtárgyak és gyakorlat sajátosságai az USA-ban. A Bajai Csoport Ifjúsági Csoportja 1973. április 25-ón előadóülést rendezett a következő programmal: 1. A BME Vízépítési Intézet diákköri munkáinak ismertetése. 2. A BME Vízgazdálkodási Főiskolai Kar hidrológiai és vízbiológiai diákköreinek beszámolói. 3. A Tóth Kálmán Vízügyi Szakközépiskola Hidraulikai Laboratóriumának megtekintése. Az előadások után a Csoport tanulmányi kirándulást rendezett a magy are gregyi hidrometriai mérőtelep ós kísérleti vízgyűjtő megtekintésére. A MTESZ Szolnok megyei Szervezete, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság Szolnoki Csoportja a IV. Szolnok megyei Műszaki Hetek megnyitásaként 1973. április 12-én vízgazdálkodási ankétot rendezett. A IV. Szolnok megyei Műszaki Heteket Árvái István, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa vezető titkára nyitotta meg. Bevezető előadást tartott dr. Kertai Ede, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője: ,,A vízgazdálkodás szerepe a népgazdaságban" címmel. A bevezető előadást dr. Hegedűs Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnökhelyettese: ,,A Tanács szerepe a vízgazdálkodási feladatok megoldásában" továbbá Nagy Illés vízügyi igazgató: „A Kiskörei vízlépcső hatása a Közép-Tiszavidék vízgazdálkodására" előadásai követték. A Magyarhoni Földtani Társulat fennállásának 125. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 1973. április 25-ón és 26-án jubileumi ülésszakot rendezett. Dr. Dank Viktor, a társulat elnöke üdvözölte a résztvevőket, majd megnyitójában visszatekintett az 1848-ban alakult társulat tevékenységére, fejlődésére és eredményeire. A megnyitó után dr. Csanádi György akadémikus a MTESZ elnöke, közlekedés és postaügyi miniszter köszöntötte a jubiláló Földtani Társulatot és méltatta nagy jelentőségű hazai és nemzetközi tevékenységét. Erdey-Gruz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szintén üdvözölte a társulatot. Rámutatott, hogy a társulat működésének fontos szerepe van abban, hogy a magyar geológusok világszerte jó hírnévnek örvendhetnek. Ezt követően az osztrák, jugoszláv és a szlovák földtani társulatok üdvözlései hangzottak el. A jubileum alkalmával a Földtani Intézet épületénél leleplezték Szabó József emléktábláját. A Rudas fürdő ivócsarnokánál leplezték le Sehafarzik Ferenc emléktábláját. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtani Tanszékén Koeli Antal emléktáblájának leleplezésére került sor. V. I. A palicsi tő felújítása A jugoszláviai Szabadka (Subotica) város melletti híres palicsi tóban, mint ismeretes — a különböző szennyvízbevezetések következtében megbomlott a biológiai egyensúly. A kénhidrogén felhalmozódásának eredményeként lassan kipusztult, vagy kipusztulóban van a növény ós állatvilág. Kiterjedt műszaki intézkedésekkel és 50 millió új dinár költséggel szükségessé vált a tó felújítása: a szennyvizek elvezetése, a szennyezett iszap eltávolítása, valamint a növényi és állati élet feltóteleinek ismételt biztosítása. Szabadka város képviselő-testületének megbízásából dr. Albe Rudinski mezőgazdasági tanácsos rövid kiadványban foglalta össze a palicsi tóval kapcsolatos kérdéseket. E kiadvány tartalmát ismertetjük itt kivonatosan. A palicsi tó vizének ós iszapjának gyógyító erejét egyes adatok szerint már a tatárjárás és a török uralom időszakában is ismerték. A török kiűzésekor Marsigli tábornok ós Savojai Jenő főherceg felszabadító hadseregei a tó környékén táboroztak. A XVII. és XVIII. században távolabbi vidékekről is felkeresték a tavat a betegek. 1780-ban Szabadka város főfizikusa, Gottfried LibetraiU János, Rudics Mátyás helyi vállalkozóval társulva bérbe vette a tavat. A fürdő kezdetleges hasznosításán kívül, amely kádak létesítésére ós felmelegített tóvízzel történő üzemére terjedt ki, a tó medrében összegyűlt szódát is feldolgozták. A szódagyár ugyan hamar megszűnt, a fürdő azonban lassan továbbfejlődött. 1823ban dr. Horváth Antal és dr. Zomborcsevics Vince városi orvosok tettek javaslatot a gyógyfürdő további kiépítésére. A meleg fürdő építése Palicson 1852-ben kezdődött. Ugyanekkor jelent meg Török Ferenc könyve a palicsi víz gyógyhatásáról. 1862-ben felépült a gyógyszálló és nyaralók is épültek. Ettől kezdve jöttek nagyobb számban fürdőzők a palicsi gyógyfürdőbe. Dr. Wiener Kálmán is 1852-ben adott ki monográfiát a gyógyfürdőről. 1863-ban új fürdőépület létesült, míg a régi fürdő épületét sárfürdővó alakították át. így hideg, meleg fürdő és sárfürdő állott rendelkezésre. A szórakozási ós sportélet 1880-tól vett nagy lendületet. A gyógyfürdő is erőteljesen fejlődött ettől kezdve. 1897-ben befejeződött a villamosjárat építése is. Ezekben az években a fürdő fejlődése magas szintet ért el. Értékes adatokat találhatunk Palicsról Franki István a szabadkai gimnázium egykori igazgatójának feljegyzéseiben, „Szabadka szabad királyi város" leírásában. Értekezésében foglalkozik a palicsi víz gyógyhatásával ós vegyelemzésének eredményeivel. Megemlíti a tó állatvilágát és foglalkozik az akkori lakás-, fürdő- ós gazdasági viszonyokkal. Élénk képet ad a madárvilágról. Leírja a gyógyiszapot, megemlíti, hogy az szemcsés anyagú és humusz, valamint más növényi eredetű részecskékből tevődik össze. Megemlíti azokat a betegségeket, amelyeket az iszappal eredményesen lehet gyógyítani. A leírás egyébként foglalkozik a tó környékének éghajlati adataival. A városi tanács 1904-ben Palics további kiépítésének tervére pályázatot írt ki. Ennek alapján fejlesztették a továbbiakban a fürdőt. További szálloda és fürdőépüle-