Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
8. szám - Góg J.–dr. Lipták F.: Vízhozamszabályozók alkalmazása az esőztető szárnyvezetékeken
378 Hidrológiai Közlöny 1973. 8. sz. Gőg J.—Dr. Lipták F.: Vízhozamszabályozók alkalmazása 0,6 2. ábra. Wright Bain fagyvédelmi szórófej Q—H jelleggörbéi Puc. 2. XapaKmepHbie Kpueue 0—H nacaöKii MopocmoüKoü muna Paüm—PSH Abb. 2. Kurven Q—H der Wright Rainschen Frostschutzdüse 3. ábra. KME-2 szórófej Q —H jelleggörbéi Puc. 3. XapaKmepHbie Kpueue O —H ÖAR Hacadnu KME-2 Abb. 3. Kennkurven Q —H des Regners KME-2 a két görbe már kezdettől különböző, bár a d görbe szintén H = 20 m-nél kezd meredekebbé válni (ennél is ekkor kezd a szabályozó harang lefelé mozdulni). Az eltérés a kis nyomásoknál arra mutat, hogy az eredeti, adott vízhozamszabályozót max. 5 — 6 mm-es fúvókaátmérőhőz tervezték, ennél nagyobb (pl. a vizsgált 7,5 mm-es) átmérőnél már külön figyelembe veendő nyomásveszteséget okoz. Az 1. ábra szerinti [3] szabályozó betét, illetve a [2] szabályozó ház és [4] szabályozó harang közötti átfolyási keresztmetszet a nagyobb fúvókához már nem elégséges, illetve csak jelentősebb nyomásveszteséggel szállítja a nagyobb vízmennyiséget. 4. Vízhozamszabályozók hazai alkalmazása Vízhozamszabályozók alkalmazása nem csak a fagy védelmi, hanem a nyári öntözéseknél is célszerűnek látszik. A nyári öntözéseknél a kialakult gyakorlat szerint egy szárnyvezetéken 7—12 db szórófej van elhelyezve. Az általában alkalmazott 7,5 — — 12 mm/óra közötti átlagos intenzitás kiadásánál az 0 85 mm-es, 150—250 m hosszú szárny vezeték nyomásvesztesége mintegy 4—10 m, az első és utolsó szórófej vízszállítása közötti különbség 5—15 (20) %. Mint ismeretes, a nyomásveszteség a két szélső szórófej között nem lineáris. A szárnyvezeték végén levő 2 — 3 db szórófej vízszállítása — miután a szórófej nyomások alig térnek el egymástól — még gyakorlatilag azonos, a mellékvezeték felé haladva a következő 2 — 3 db szórófejnél is csak 1 — 2 m nyomástöbblet jelentkezik. Az ezt követő belső szórófejeknél, vagyis az 5 — 6 szórófejtől kezdve már rohamosan emelkedik a nyomásveszteség, ezért ezeknél a szórófejeknél indokolt lehet a vízhozamszabályozók alkalmazása. Elkészítettük a jelenleg hazánkban széles körben alkalmazott, a már említett 7,5—12 mm/óra átlagos intenzitást adó szórófejekhez megfelelőnek látszó vízhozamszabályozó tervét. Ennek legyártására és kipróbálására.rövidesen sor kerül. Anwendung von Durchflussinengenrefrlorn in den RegnerZweigleitangen Góg, J.—Dr. Lipták, F. Der Druck unrl demzufolge auch die Wasserförderung der Regner an den Zweigleitungen ist veränderlich. Vom Regner am Ende der Zweigleitung zur Rohrleitung höherer Ordnung zurückgehend findet man immer höhere Druckwerte und damit auch eine grössere Wasserförderung der nacheinander folgenden Regner. Zwischen Wasserförderung der zwei äussersten Regner kann auch ein bedeutender Unterschied sein (10—20%). Zur Verringerung dieses Effekts dient der Abflussmengenregler, dessen Aufbau Abbildung 1 veranschaulicht. Es handelt sich um ein vor dem Regner gesetztes Zwischenstück. Die Reglerglocke [4] verschiebt sich abhängig von der Einstellung der Reglerfeder [5] und vom Druck, ihr unterer Rand schnürt den Durchflussquerschnitt ein und reguliert dadurch die durchfliessende Wassermenge. Mit der Federspannung kann Beginn und Mass der Querschnittsverengung beeinflusst werden. Die Verfasser haben einen Wrigld Rainschen Abflussmengenregler mit einem ebenfalls Wright Rainachen Frostschutz-Regner (Abb. 2.) und mit einer ungarischen Regnerdüse (Abb. 3.) untersucht. In den Abbildungen sind die Kurven I. a und c die ursprüngliche Q —H Kennkurve und die Kurven II. III. b und d, die nach Einschaltung des Abflussmengenreglers gemessene Kennkurve Q —H. Es ist nicht notwendig, bei sämtlichen an der Zweigleitung vorhandenen Regnern einen Abflussmengenregler anzuordnen. Die Wasserförderung der am Ende der Zweigleitung befindlichen einigen Regnern ist praktisch gleich, bei den folgenden einigen Reglern ist die Abweichung auch infolge der kleinen Druckerhöhung (1—2 m) noch klein. Bei den nach diesen folgenden inneren Regnern nimmt der Druck schon stark zu, bei diesen ist die Anwendung eines Abflussmengenreglers zum Ausgleich des Einflusses der Druckerhöhung gerechtfertigt.
