Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

8. szám - Bauer M.: A talajvízdúsítás Hollandiában alkalmazott módszere, erősen szennyezett felszíni vizek tisztítására

368 Hidrológiai Közlöny 1973. 8. sz. Bauer M.: A talajvízdúsítás Hollandiában levegőztetésből, aktív szénszűrésből, gyors- és lassúszűrésből áll. A tisztítási ciklus végén a víz biztonsági utóklórozást kap. A gyorsszűrósnél ún. száraz gyorsszűrőket alkalmaznak, ahol a szűrőn nines állandó vízborítás, hanem a vizet felülről permetezik rá a szűrő felületére ún. „Drezdai szűrőfejek" alkalmazásával. Az eljárás kis energia-igényű, olcsó ós igen hatékony eljárás, a Drezdai fejek elősegítik a vas- és mangánsók kicsapódását, amelyek a szűrőben azután kiszűrődnek. 4. Hága vízellátása a dúsítórendszer üzembelépésc után A vízmű életbelépésekor a Hágai Vízmű vízszükségletét azokból az édesvízi lencsékből nyerte, amelyek a Hágához közeleső területeken a felszínhez közel voltak találhatók. A lencsék alatt nagyobb mélységben azonban mindenütt sós víz nyerhető csak. Így történt, hogy a vízigények emelésével az édesvízkészletek hamarosan kimerültek, és más vízforrásról kellett gondoskodni. Néhány jellemző számadat: 1892-ben az évi víztermelés 5 millió m

3 volt, mely az évi utánpótlódássál egyensúlyban volt. 1954-ben a víztermelés 18 millióra emelkedett, amely az egyensúlyt erősen megbontotta, 1964-ben a termelés 30 millió volt. Már a háború előtt felmérték a helyzetet, és látták, hogy a víztermelést fokozni ezen a területen lehetetlen. Sok lehetőség mérlegelése után azt a megoldást választották, hogy a vizet a llajna Lek nevű mellékágából biztosítják, és hosszú távvezetéken vezetik a városba. Miután a nyersvíz természetes állapotában nem szállítható, így azt még a helyszínen, Bergemvachtban előtisztítják. A nagyarányú munka tervezése 1949-ben kezdődött, és 1955-ben már a megépített távvezeték szállította a vizet Hágának. A vezeték építése kb. 200 millió Ft-ba került (fl. 20 millió). 4.1. Helyszíni tisztítás Bergembachtban A vízkivétel után a nyersvíz egy előülepítő medencébe jut, ahol az ülepedő anyagok nagvrésze kiülepedik. Utána a vizet levegőztetik, majd egy szifonos csővezetékkel két újabb ülepítőbe vezetik, itt újabb ülepítés következik. Innen az előülepített víz a hatalmas szűrőterembe jut, ahol 24 szűrőegység van elhelyezve. A gyorsszűrés után a víz természetesen nem ivóvíz minőségű, de alkalmas a szállításra. A szállítás egy 45 km hosszú előfeszített betoncsövekből álló csővezetéken történik. A csövek 1,4 m átmérőjűek és 5 m hosszú darabokból vannak összeillesztve, az egyes darabok súlya egyenként 6000 kg. 2. kép. A beszivárogtató rendszer csatlakozási pontja a Hágai Vízmű Scheweningeni telepén 3. kép. A gyűjtőrendszer a víztisztítóműbe való bevezetés előtt, az átemelő szivornyarendszerrel és a víztoronnyal A szivattyútelep szivattyúit úgy méretezték, hogy nyomásfokozó szivattyútelepre nines szükség. Emiatt közel a szűrőépülethez egy 65 m magas állócsövet helyeztek el a nagynyomású szivattyúk indításakor keletkező nyomáslengések kiegyenlítésére. A csővezeték építése közben több nehézséget kellett áthidalni: a vezetéket az Ijssel tó alatt kellett átvezetni, több vasútvonalat, gyorsforgalmú utat és egy csatornát kellett keresztezni Voorburg közelében. A víz további tisztítására két lehetőség kínálkozott. Közvetlenül tisztítani a Scheveningenen létesített tisztítótelepen, vagy megelőzőleg elöntözni a elünék között és talajszűrés után tisztítani. Az utóbbi megoldást választották, ami azzal az előnynyel járt, hogy a víznek egyenletes összetételt és egyenletes hőmérsékletet az év egész folyamán biztosítja. A dünék között a vizet mesterségesen létesített tavakban tározzák. Mintegy 1300 hektáron tároznak, ebből kb. 135 a nyilvánosság számára üdülés céljára is igénybe vehető. A tározást szükségessé teszi egyrészt, hogy csak egy távvezeték épült és csőtörés vagy üzemi hibák gondot okoznának a vízszállításban, másrészt amikor a folyó vízminősége kisvízi periódusokban igen rosszminőségű és a vízkivételt meg kell szüntetni bizonyos időre, a vízmennyiséget a tározó tavakból biztosítják. 4.2. A szűrt talajvíz kitermelése A víztermelés megindulásakor a szűrt vizet sekélymélységű csatornákkal termelték ki, később a víztermelés növekedésével ezeket sekély mélységű kutakkal (10 m), majd nagyobb mélységű kutakkal emelték ki (50 m). A kutakba a vizet perforált csővezetékekkel gyűjtötték, majd közös csővezeték egy gyűjtőmedencébe szállítja (2., 3. kép). Itt a vízhez aktív szenet adagolnak. 4.3. Utótisztítás A vizet a gyűjtő medencékből alacsonynyomású szivattyúkkal emelik ki, innen az előszűrőkre jut. 16 szűrőegység van elhelyezve egy központi szűrőteremben. A szűrők ún. száraz gyorsszűrők, ahol a szűrőket nem borítja el a víz, hanem felülről ún. Drezdai fejeken keresztül permetezik a szűrő felüle-