Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

8. szám - Dr. Oláh J.: A bakterioplankton biomasszája és produkciója a Balatonban

354 Hidrológiai Közlöny 1973. 8. sz. Dr. Oláh J.: A bakterioplankton biomasszája ft Balatonban látszik a parti zóna magasabb baktériumszáma. A táptalajokon meghatározott baktériumok azonban a teljes bakterioplanktonnak csak kis töredékét alkotják. Éppen ezért Haranghy vizsgálatai jól mutatják a parti zóna ós a nyílt víz összehasonlításában a parti zóna magasabb baktériumtartalmát, a teljes bakterioplankton mennyiségi viszonyainak a felmérésére azonban nem alkalmasak. Az 1968-ban vizsgált részletes szelvényünkön (20. ábra) a heterotróf és teljes bakterioplankton mennyisége alapján egyaránt határozott tagolódást találtunk a parti zóna és nyílt víz között (21., 22., 23. ábra). A nyílt vízben a 40 óv előttiekhez hasonlóan [10] a heterotróf baktériumok száma alacsony volt (a nyári hónapokban 50 sejt/ml alatt). Ezzel szemben a parti zónákban általában 1 • 10

3 sejt/ml fölött ill. gyakran lényegesen magasabb értékeket mértünk. Míg a teljes bakterioplankton mennyiségében csak két-háromszoros különbség volt, a nyílt víz és a parti zóna között, addig a heterotrófok száma, különösen a nátrium kazeinát agaron 40—120-szor. magasabb volt a parti zónában. A bakterioplankton mennyisége alapján a parti zóna és a nyílt víz tagolódása a tavaszi hónapokban volt a legnagyobb. Nyár végére és ősz elejére a tagolódás csökkent. A nyílt víz minden pontján jelentkezett a nyári minimum, a nádasban azonban kisebb-nagyobb maximummal a nyári hónapokban is találkoztunk. A bakterioplanktonban gazdagabb parti zóna erőteljes tavaszi kiterjedése a nádassal szegélyezett északi oldalon, és általában a nyiltvízben is jelentős tavaszi maximum magyarázatát a magasabb tápanyagkoncentrációban és az emelkedő vízhőmérsékletben kell keresnünk. Ősszel jelentékeny mennyiségű szervesanyag kerül a/nádas vizébe, melynek egy része a detrituszdriften keresztül, felaprózott formában a nyílt vízi területekre is eljut [50]. Az északi oldalon egy szervesanyagban gazdagabb üledéksáv képződik [28, 6]. Adatainkból jól látszik, hogv a tavaszi hónapokban kialakult magas baktériumtartalmú széles parti öv kiterjedése egybeesik ezzel a szervesanyagban gazdagabb üledékzónával. Az alacsony tél i vízhőmérséklet mellett az ősszel vízbe került szervesanyag lebontása lassú, így a nyári viszonyokhoz képest tápanyagfellialmozódás történik. Ez a tavaszi vízhőmérséklet emelkedésével intenzívebb bakteriális tevékenységet eredményez. A hőmérséklet emelkedésével azonban a tápanyagkészlet gyorsan elhasználódik, és május végére már erőteljes csökkenést mutat a baktériumok mennyisége ill. a parti öv a nádas területére zsugorodik. A téli és tavaszi magasabb tápanyag koncentrációt Edmondson [3] a vizek többségére jellemzőnek tartja. A fitoplankton tavaszi maximuma is hasonló jelenségekkel magyarázható [26]. Kon-sztantyinov [14] szerint a vizekben a biológiai tavasz lényeges eleme a biogén anyagok magasabb koncentrációja és a hőmérséklet emelkedés stimuláló hatása. A parti zóna makrofita növényzetének lebomlása, különösen sekély vizekben az egész tó szempontjából fontos ökológiai folyamat [8, 15], amely végeredményben a vízterület trofikus szintjének az emelésében realizálódik. Az így kialakuló magasabb biológiai produktivitás [45] adataink szerint a Balaton sajátos viszonyai között a vizsgált periódusban jelentős mértékben csak a tavaszi hónapokban jelentkezett. A rövidperiódusú vizsgálataink adatai alapján megállapíthatjuk, hogy télen a nyílt vízben a teljes bakterioplankton, fitoplankton mennyisége nagyobb volt, mint a parti zónában (2. táblázat). A magas értékek a nyiltvízben a /i-algák tömeges elszaporodásával kapcsolatosak. Jelen adataink és néhány sekély vizünk nádasnyílt víz szelvényén végzett szinkron vizsgálati adatok [31] alapján megállapíthatjuk, hogy a heterotróf baktériumok száma a nádas vizében mindig magasabb, mint a nyílt vízben. A tihanyi Belső-tóban, ahol a betelepített amur (Ctenopharyngodon idella Cuv. és Val.) a nádat kipusztította, a heterotrófok száma a partvonalhoz közeledve nem emelkedik jelentős mértékben. A heterotróf baktériumok száma gyakran a nádas-nyílt víz határon a legmagasabb. E jellegzetes elterjedés oka valószínűleg az, hogy a mozgó víz a detritusztörmeléket a nádasból kimossa, és a nádas kevésbé mozgó vízével ellentétben lebegtetett állapotban is tartja alkalmas táplálékot és felületet biztosítva a nádas előtt húzódó vízterületek baktériumpopulációi számára. A teljes bakterioplanktonszám a nádasban néha alacsonyabb, mint a nvílt vízben. Ez valószínűleg a kevésbé mozgó vízben a formált tápanyag leülepedésével és az oldott szervesanyag készlet kimerülésével magyarázható. A Zala-folyó hatása a Keszthelyi-öböl bakteriológiai viszonyaira 1968 nyarán a Zala alsó folyásán, elsősorban zöldalgák okozta vízvirágzás bakteriológiai viszonyait és a Balatonba ömlő szennyezett víztömeg Vizsgálat időpontja 2. táblázat Febi \ 5. 6. 11. 12. 13. nádas nyílt víz nádas nyílt víz nádas nyílt víz nádas nyílt víz nádas nyüt víz Fitoplankton 1 0

3 sejt/ml . 2,1 20 2,2 19,8 2,8 19,6 2,1 10 1,9 19,5 Teljes bakterio19,6 plankton 10

6 sejt/ml . 1,19 2,3 1,18 2,4 1,05 2,3 0,98 2,2 1,05 2,1 Heterotrófok 1,18 2,4 1,05 0,98 2,2 1,05 10

3 sejt/ml . 2,3 0,4 2,4 0,6 1,5 0,5 1,9 0,7 2,4 0,8 Zooplankton egyed/l 110 310 90 380 84 — 98 360 110 370