Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
7. szám - Dr. Dobolyi Elemér: Üzemi méretű foszfáteltávolítási kísérletek a balatonfüredi szennyvíztisztító telepen
Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. 328 Üzemi méretű foszfáteltávolítási kísérletek a Balatonfüredi Szennyvíztisztító Telepen Dr. DOBOLYI E1KMÉE' 1. Bevezetés Korábbi közleményünkben [1] beszámoltunk a Balatonfüredi szennyvíztisztító telepen, 1972. január G—10 között végzett vizsgálatokról, illetve a laboratóriumi foszfát-eltávolítási kísérletekről. Mivel a nevezett vizsgálatokat az üdülési főszezonon kívüli időben végeztük, szükségesnek tartottuk a szennyvíztisztító telep nyári vizsgálatát is, mivel a nyári idény megnövekedett vízfogyasztása jelentősen megváltoztatja a telep üzemeltetési paramétereit. Így vizsgálatsorozatunk második szakaszát az üdülési főszezonban 1972. július 12. ós augusztus 2. között végeztük. Ennek a háromhetes munkaszakasznak az első h( tében a telep üzemeltetési paramétereit vizsgáltuk íelül, hogy össze tudjuk hasonlítani a téli kísérletsorozat eredményeivel, a további két hétben pedig az egész telepre kiterjedő üzemi méretű foszfáteltávolítási kísérleteket végeztünk. 2. A végzett vizsgálatok 2.1 A telep működésének felülvizsgálata 2.1.1 A szennyvíz mennyisége. A szennyvíz menynyiségének megállapítása ebben a második, ún. nyári kísérletsorozatban különös jelentó'séggel bírt, mivel a tervezett üzemi méretű foszfáteltávolítás, illetve az ahhoz szükséges vegyszeradagolás beállítása miatt megvizsgáltuk, hogy az érkező szennyvíz mennyiségében az idő függvényében felfedezhető-e bizonyos periodicitás. Ebből a célból mérőbukó segítségével a telepről távozó szennyvíz mennyiségét három héten keresztül óránként leolvastuk és az óránkénti vízhozamadatokat grafikonon ábrázoltuk. A grafikont az 1. ábra mutatja be. Az ábrából látható, hogy a vízhozamadatokban határozott, jellemző periodicitás nem fedezhető fel. A három héten keresztül, az azonos órákban mért vízhozamadatok átlagából képeztük a grafikon utolsó vonalseregét. Az óránkénti átlagvízhozamok meglehetősen kiegyenlített volta is azt bizonyítja, hogy a különböző napokon, de azonos órákban mért vízhozamadatok nagy szórást mutattak. A vízhozamadatokat a csapadékos időjárás is nagymértékben befolyásolta, mivel a nagymennyiségű csapadék a talajvízszintet rendkívül felemelte, miáltal infiltrá* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. ció következtében nagymennyiségű talajvíz került a csatornába. Mindezeket figyelembe véve az általunk mért vízhozamadatok 3020 és 4920 m 3/nap értékek között váltakoztak és az átlag 3720 m 3/nap volt, ami kereken 1000 m 3-el több, mint a téli kísérletsorozatban mért átlagérték. Ez az 1000 m 3 többlet természetesen nem csak a csapadékból adódott, mivel az infiltráció télen ugyancsak fennáll, — hanem zömmel az üdülési szezon megnövekedett vízfogyasztásából. A 3720 m 3/nap átlagos szennyvízhozamot figyelembe véve, az óránkénti átlag 155 m 3, amelynek alapján a levegőztető medencében 1,42 óra tartózkodási idő számítható. 2.1.2 A szennyvíz minőségének, valamint az üzemeltetés paramétereinek vizsgálata. Ugyanúgy mint a téli méréssorozatban, most is vizsgáltuk a telepre befolyó, a kétszintes ülepítőből távozó, valamint az elfolyó víz minőségét. Az említett mintavételi pontokon három héten keresztül óránként vettünk mintát, amely pontmintákból 24 órás, tehát 1 napi átlagokat készítettünk. A vizsgálati eredmények három részre tagozódnak aszerint, hogy vegyszeradagolás nélkül vagy az alumíniumszulfát, illetve vasszulfát adagolás mellett kapott vizsgálati eredményekről van-e szó. A vizsgálati eredmények nagy száma miatt azoknak csak az átlagát közöljök. Az 1. táblázatban a bikromátos módszerrel mért KOI eredményeket, illetve a telep KOI-ben kifejezett tisztítási hatásfokát mutatjuk be. Az első, tehát vegyszeradagolás nélküli időszakban a befolyó mintát automata mintavevővel vettük, amely szivattyújának vékony csöve miatt a durvább szennyeződéseket nem képes megmintázni. Ennek, valamint az ebben az időszakban hullott nagy mennyiségű csapadéknak a következménye, hogy az egyidejűleg, manuálisan vett előülepített szennyvíz KOI értéke nagyobb. Ezt tapasztalva a továbbiakban a mintavevőt kikapcsoltuk és a mintákat ezen a ponton is manuálisan vettük. Így a KOI értékek átlagában a mintavevővel vett minták eredményéhez képest több mint 100 KOI érték növekedést kaptunk. A táblázatból az tűnik ki, hogy a tisztítási hatásfok meglehetősen kicsi. A szüretien szennyvíznél 60,8%, míg a szűrtnél 53,8%. Az automata mintavevővel vett [m 3/bra] n " 15 " 16 ' .17 - 18 - 19 " 20 " 23 ' 24 ' 25 ' 26 ° 27 ° 28 ' 29 ° 30 ° 31 ° aug.1 8 8áttag S ftfL] 1. ábra. A szennyvíz mennyiségi eloszlása az idő függvényében a balatonfüredi szennyvíztisztító telepen
