Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
7. szám - Károlyi Csaba: A Zagyva–Tarna komplex vízgazdálkodási rendszer. II. A rendszer tervezése
316 Hidrológiai Közlöny 1973. 7. sz. Károlyi Cs.: A Zagyva—Tarna ... II. Rendszer tervezés — az operátor adatfeldolgozással kapcsolatos kéréseinek teljesítése, — a központi gép és a háttér tesztelése. A normál üzemtől a rendszer kénytelen eltérni, ha valahol meghibásodás történik. A vezérlő számítógép meghibásodása, karbantartása esetére az adatfelvevő egység off-line működésre még képes. A vízgyűjtő érdekeltségi megoszlásából következőleg a központban behívott és értékelt információkat az érdekelt három Vízügyi Igazgatósághoz és az ÁBKSZ-hez el kell juttatni. Ez a rendszernek megfelelően telexen történik oly módon, hogy a megállapodott információk megszabott időprogram, ill. szükség szerint szétküldésre kerülnek, illetve a központ tetszés szerinti időben lekérdezhető. Az észleléshez alkalmazott műszerek A mérőrendszerben alkalmazandó készülékekre vonatkozóan több szakértői állásfoglalás történt. A vélemények többsége ellentmondó. Ennek oka az, hogy a legtöbb szóba jöhető hazai műszer olyan, amelyet csak kísérleti céllal, prototípusként illetve kis szériában gyártottak és egyértelmű tapasztalat működésükről nincs. Jónevű, méréstechnikában közismert külföldi cégek által gyártott és legújabb típusú műszerek pedig csak irodalmi adatokból és gyári leírásokból ismeretesek. A pontosság, megbízhatóság, bonyolultság, illetve felépítés, beszerzési ár, élettartam figyelembevételével a következő mérési elveket tartjukcél szerűnek: Vízállás (vízszint) mérésére lebegő-úszós vagy kapacitív, továbbá nyomásmérő cellás és a buborékoltató nyomásmérős szintadó alkalmazható; a csapadék mérésére billenőedényes számláló, vagy kapacitív szinttávadó; hóvíztartalom meghatározása súlyméréssel vagy kapacitív érzékelővel lehetséges; a lég- és talajhőmérséklet mérése ellenállás hőmérővel; talajnedvesség és talajfagy mérése villamos vezetőképesség alapján történhet. Vízsebességméréshez a kábelen mozgó forgószárnyas, az ultrahangos és a hagyományos forgószárnyas mérést javasoltuk. A műszereket az A. Ott (NSZK) TOKYO KEIKI (japán), Plessey (angol), VEGA (NSZK), Spódzielnia Pracy WSz. (lengyel), és a Reaktiva KTSZ, valamint az EKM szállítja. Összefoglaló A megalapozott vízkárelhárítás, vízgazdálkodás megköveteli az alapvetően fontos adatok ismeretét. A hatékony beavatkozás szükségessé teszi, hogy a rövid idő alatt lejátszódó események kiváltó okairól, illetve az eseményről még kezdeti állapotában tudomást szerezzen az, aki értékes területek védelméért, a vízigények jó és gazdaságos kielégítéséért felelős .Az ilyen adatgyűjtő rendszer nagy szolgálatot tesz a hidrológiai feltárásában is. A kisebb kísérleti területek vízháztartási adatainak feldolgozásában nem tudtuk követni külföldi kollégáinkat, elsősorban a gépi számítástechnika fejletlensége miatt. Ezért a javasolt vízgazdálkodási távmérőrendszer koncepciójába beletartozik a gyűjtött adatok azonnali, vagy rövid időn belül megtörténő gépi feldolgozása. A kiépítés most tervezett lépcsőjében árvízelőrejelzéshez, vízkészletgazdálkodáshoz szükséges adatok gyűjtése történik, de az olcsó és egyszerű fejlesztés lehetősége adott a vízminőségi paraméterek méréséhez, továbbá távműködtetéshez, Az ismertetett elképzelés az adatgyűjtés és értékelés magasszintű és ezért drága megoldása. A teljes beruházási költség 40,5 millió forint, amely egy-egy begyűjtött információra vetítve 413 ezer forint. A költségeknek egyik fele a méréstechnikai, illetve adatátviteli beruházás és a másik fele a kapcsolódó mély- és magasépítési munkálatokból adódik. Az üzemeltetés várható költsége 2,2 millió Ft évente. Helyszíni regisztrálású adatgyűjtő rendszer olcsóbban létesíthető olyan helyen, ahol a méréseredmények azonnali ismerete nem indokolt. Az ilyen rendszerektől is ma már meg kell követelni, hogy az információkat későbbi gépi feldolgozásra alkalmasan rögzítsék: lyukszalagon vagy mágnesszalagon. A regisztrálás hagyományos formái a feldolgozás során sok munkát és megfelelő szaktudást igényelnek, ami azt eredményezi, hogy az összegyűjtött adatok egy részének értékelése elmarad. Távmérőrendszerek tervezése, üzemeltetése újszerű és komplex feladat, amelyik megkívánja a vízépítőmérnök, a hidrológus, a matematikus, a műszer-, és méréstechnikában továbbá átviteltechnikában járatos szakemberek szoros együttműködését. IRODALOM [1] Károlyi Cs.—Kertail.: A Zagyva felső szakaszának vízrendezése tározók létesítésével. Hidrológiai Közlöny, 1972. 8. [2] Zsujja J.—Bárányi L.: A felszíni vízkészlet meghatározásához szükséges hidrológiai adatgyűjtés. VITUKI. 1965. Budapest. [3] Ibbit R. P.— Kienitz G.: A táj jellemző és kísérleti vízgyűjtők és a hidrológiában alkalmazott matematikai modellek. Vízügyi Közlemények. 1972. 2. f. [4] Tanulmány a Zagyva—Tarna hidrológiai távjelzőrendszer központjának számítógépes megvalósításáról. Kézirat. BME Műszer ós Méréstechnika Tanszék. 1971. Budapest.
