Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

7. szám - Károlyi Csaba: A Zagyva–Tarna komplex vízgazdálkodási rendszer. II. A rendszer tervezése

Károlyi Cs.: A Zagyva—Tarna ... II. Rendszer tervezés Hidrológiai Közlöny 1973. 7. sz. 313 KtSTERENYE TERVASM fi\)(MACONKÁ/ \\Y \ECSM V. T»*OH 0 \Gvömpm MARKAI \ GYÖNGYÖT MLBAMÁCSA V'T«*oa«a HATVAN .TTT«*DA 'AS7D0ZSA, SIENTLÖRINCKÁTA OA fl JÁ&TELEK .JASTBERENY területű vízgyűjtők vízhozamának (árhullámképnek) ismeretéhen — analógia felhasználásával — elég pontosan lehet az alsóbb szelvények vízhozamát számítani. Az így kiadott előrejelzést még közbenső szelvényben (szelvényekben) ellenőrizni kell, és ezzel lehetőség nyílik a számítás pontosabb megismétlésére és az előrejelzés további finomítására (önszabályzó modell, illetve úgynevezett dinamikus programozás). További szempont az, hogy — az egyes ténylegesen előfordult árhullámok analíziséből megállapíthatóan —jelentős szerepű (mértékadó) részvízgyűjtők információja rendelkezésre álljon. Végezetül figyelemmel kellett lenni arra, hogy a meglevő hosszú észlelési adatsorú állomásokat is meg kell tartani, miután azok adatsorait lehet csak első időszakban az előrejelzéshez alapadatként használni, illetve ezen mérőhelyek a közvetlen védekezés hagyományos és jelentős információforrásai. A mérőhelyek kiválasztásánál szempontként vettük esetenként azt is, hogy azok távlatban a vízminőség-észleléshez, vízkormányzáshoz (árvizes, kisvízi), illetve hatósági jellegű ellenőrzéséhez információt adjanak, vagy más szóval ismert legyen a pillanatnyi vízhozam hossz-szelvény is. Az előzőek alapján 18 db mérőállomás került kijelölésre, amely a vízgyűjtő 78%-át jellemzi. Az állomásokat és a mérendő információkat az 1. ábra tünteti fel. Egyetlen jelentős vízfolyás — a Tápió — marad ki jelenleg a mérésekből. Ezt a pénzügyi fedezet hiánya indokolja, továbbá az, hogy lefolyási viszonyai a nagy természetes tározódás következtében kiegyenlítettnek, így árvízelőrejelzés szempontjából nem mértékadók. Az észlelőhálózat kialakításának összes megfontolását ismertetni túl hosszadalmas lenne, ezért a következőkben a véglegesen kiválasztott mérőhelyek rövid indoklását ismertetjük. Salgótarján hidrometeorológiailag jellemzi a FelsőZagyva területét, különös tekintettel a heves lefolyású Tarján patakra. Kisterenye adatai jellemzik a Tarján patak vízgyűjtőjének hidrológiai és talaj viszonyait, amely a nagy beépítettség, továbbá az Ipoly vízátvezetés miatt (regionális vízmű) jelentős. A salgótarjáni meteorológiai adatokkal együtt a csapadék-vízhozam kapcsolat első jelentős információ forrása, tározótervezéshez alapadatokat szolgáltat. Maconka hidrometeorológiailag ós talajállapot szempontjából jellemzi a Mátra északi oldalát. A csapadékvízhozam kapcsolatának első információi alapján a Felső Zagyva és Tarna is jellemezhető, mert a vízgyűjtő a teljes Mátra északi területét lefedi. Pásztó a Zagyva teljes felső szakaszát jellemző, hoszszabb adatsorral rendelkező mérőhely, amely a zagyvai előrejelző modell kidolgozásának legfontosabb alapadata, a Felső-Zagyva tározós vízrendezés hatásának egyik fontos kontrollszelvénye. Ecsegen észlelt adatok jól ismertetik a vízgyűjtő nyugati felének, illetve a Cserhát vidékének viszonyait, a Szuha és Herédi patakon várható árhullámok jellemzésére alkalmas. Tározóméretezéshez, üzemeléshez alapadatokat szolgáltat. JE LM AGYARAI ATo Mérőállomás he/ue • Vízállás méröérzékelö • Csapadék méröérzékelö + HÓviztortalom méröérzékelö a Léghőmérséklet méröérzékelö a Talajhőmérséklet méröérzékelö • Talaj fagy méröérzékelö A Talajnedvesség méröérzékelö A mérőállomások elhelyezése és a mérendő paraméterek Fig. 1. Pattern of the observing stations and the parameters to be measured