Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

6. szám - Dr. Lampl Hugó köszöntése

Lorberer A.: A rétegvízkészlet kitermelés okozta időbeli változása Hidrológiai Közlöny 1973. 6. sz. 271 IRODALOM [1 ] Alföldi László: Hidrogeológia, Szakmérnöki Jegyzet M. 244. Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1970. [2] Bindcman, N. N.: Ocenka ekszpluatacijonnüeh zapaszov podzernnüch vod. (A kitermelhető felszínalatti vízkészletek meghatározása.) Izdatyelsztvo NEDRA, Moszkva, 1960. [3] Castany, Georges: Prospection et exploitation des eaux souterraines. (A felszínalatti vizek feltárása és hasznosítása.) Paris, Dunod, 1 968. [4| Fedoszejev J. A.: Razvityije znanyij o proizhozsgyenyiji, koliesesztve i krugovorotye vodii na zemlje. (Ismeretek a víz keletkezéséről, mennyiségéről és körforgásáról.) Izdatyelsztvo Nauka, Moszkva, 1967. [5] Halász Béla: A kitermelhető mélységi vízkészletek meghatározása potenciálelméleti módszerekkel. Hidrológiai Közlöny, 1972. 10. 455—458. [6] Juhász József: A konszolidáció révén kitermelhető statikus vízkészlet számítása. Magyar Tudományos Akadémia Kúthidraulikai Ankétja, Budapest 1966. I. B/4. [7] Juhász József: A kitermelhető statikus rétegvízkészlet számítása. Hidrológiai Közlöny, 49. kötet 1969/2. sz. p. 49—60. [8] Kesserű Zsolt: Vizsgálatok a rótegvízkószlet meghatározási módszerek továbbfejlesztésére, gazdaságosságának megítélésére. Bányászati Kutató Intézet Kutatási Eredményei, 1969. [9] Kovács György: Felszínalatti vízkészletek, Szakmérnöki Jegyzet. VITUKI 1972. Budapest. [10] Kudelin, Borisz, Ivanovics: Principiji regional noj ocenki esztyesztvennüeh resszurszov podzemniich vod. (A kitermelhető felszínalatti vízkészletek regionális értékelésének alapjai). Izdatyelsztvo Mószkovszkogo Unyiverszitetu, Moszkva, 1960. [11] Lapsin, N. N.: Ocenka doponitel'nogo pitanyija vodonosznüeh plasztov pri ókszpluataciji vodozaborov. (A víztartórétegek utánpótlódásának meghatározása a vízkivételi művek működése során.) Razvedka i Ohrana Nedr. 37. kötet, 1971/4. sz. p. 51—54. [12] Lorberer Árpád: A felszínalatti vízkészlet vizsgálata Salgótarjánban. Magyar Hidrológiai Társaság „Fiatal hidrogeológusok találkozója" című ankétján elhangzott előadás, Miskolc. 1972. május 23. (Kézirat). [13] Lorberer Árpád: A kecskeméti 11. vízmű rétegvízfigyelési vizsgálata. VITUKI Témabeszámoló 1972. (Kézirat.) [14] Németh Endre: Hidromechanika Tankönyvkiadó. Budapest, 1963. [15] öllős Géza: Kúthidraulika, Szakmérnöki Jegyzet. M. 231. Mónröki Továbbképző Intézet. Budapest 1970. [16] Tóth József: Hozzászólás Dr. Szebényi Lajos „Az artézi víz forgalmának mennyiségi meghatározása" című tanulmányához. HK. 1966/6. sz. p. 261—264. [17] Wiest, Roger /,, M. de: Geohydrology — (Geohidrológia.) New York—London—Sydney, 1965. Dr. Latnpl Hugó köszöntése Dr. Lampl Hugó, a műszaki tudományok doktora, az egykori Országos Öntözésügyi Hivatal elnöke, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja, f. év április] hó 10-én töltötte be kilencvenedik életévét. Hatvanhét éven át — nyugalomba vonulásáig—a vízügyi szolgálat különböző fontos őrhelyein, azóta pedig az OVF, illetőleg az OVH szakértőjeként szolgálta és értékes javaslataival ma is szolgálja a magyar nép vízgazdálkodási érdekeit! Finom metszésű arcéle és acélszürkébe áttűnő kék szemének tekintete teremtő értelmet és energiát sugároz. Nagyszerű alkotások változatos sorozata köszönheti létét ennek az energiának! Ezt a gazdag építőtevékenységet csak célfeladatokban — soroksári Duna-ág rendezése, budapesti kereskedelmi és vámmentes kikötő, balatoni kikötők, Körös-vidéki, tiszafüredi, hódmezővásárhelyi és tiszalöki öntözőrendszerek — lehet felmérni. Mindegyik célfeladat egy vagy több nagyszabású műtárgy: „Kvassay"-zsilip, ráckevei mederelzárás, tassi vízlépcső, gabonatárház, silók, raktárak, rakodóberendezések, mólók és partfalak, békésszentandrási hajózsilip, tiszaörvényi szivattyútelep, csatornahíd, hódmezővásárhelyi szivattyútelep, tiszalöki vízlépcső alapozása, Keleti hajózható öntözőcsatorna stb. és azok köré csoportosuló tucatnyi, meg többtucatnyi kisebb műtárgy építésének közvetlen vagy központi irányítása folytán kapcsolódik Lampl Hugó nevéhez. Különleges szakértője [volt meghibásodott, megrepedezett építmények helyreállításának. Biztos diagnosztikája és célravezető, gazdaságos karbahozási javaslatai révén számos műtárgyat, pl. Duna menti finom homokra alapozott szivattyútelepeket lehetett a jövő számára átmenteni. Az építkezései során felmerült problémáit tudományos alapossággal végzett kutatómunkával oldotta meg, és másutt is alkalmazható eredményeiről előadásokban, valamint a Vízügyi Közleményekben, illetőleg a Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványaiban számolt be. Építőanyag-vizsgálatai közül kiemeljük a cementre, betonra, vasszádfalakra vonatkozókat, az építéstechnológiai vizsgálatok közül pedig a eementbesajtolásra, nyílt csatornák védőburkolataira, az alföldi altalajok vízvezető képessége és szemcseszerkezete között i öszszefüggés meghatározására vonatkozókat. Több évtizedes kutatómunkájának úttörő eredményeit tartalmazó ,,Munkagödrök víztelenítése talajvíz-