Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
6. szám - Illés György: A főváros vízgazdálkodásának helyzete az országos vízgazdálkodásban
Illés Gy.: A főváros vízgazdálkodásának helyzete Hidrológiai Közlöny 1973. 6. sz. 259 /. táblázol Szennyvízelvezetés, csatornázás [ l() r' m : ,/év| Összes szennyvíz 0/ Biológiailag tisztított 0/ ^^ o 0/ ^^ 0 Kezeletlen** % ^ 0/ 0 Főváros* 330,0 17,2 312,8 94,8^-"-""" 73,4 Tanácsi vállalatok I UK,6 ^^ 33, i 59,0 53,3— ^^ 71,3 109,0 04,7^^ ^^ 25,0 OVH Vállalatok 11,1 ^^ 2,2 (i,8 01,3^^ ^^ 8,1 4,3 38,7^^^ ^^ 1,0 Összesen °/„ 509,7 83,0 420,1 * Látszólagos ellentmondás, liogy Budapest közcsatornán elvezetett szennyvízmennyisége nagyobb, mint a Fővárosi Vízművek által termelt vízmennyiség. Az ipar jelentős mértékben juttat olyankor is szennyvizet közcsatornába, amikor a vizet saját vízműről nyeri (a budapesti ipar évente kb. 190-10° m 3 szennyvizet bocsát a közcsatorna hálózatba. ** Kezeletlennek számítható az a szennyvíz is, amely csak mechanikai előtisztítás (pl. rácson átbocsátva) után jut a befogadóba. Sajnos a főváros fürdő helyzetének vizsgálatánál a kialakuló kép lényegesen sötétebb. A budapesti fürdők zöme a XIX. század végén, a XX. század elején épült ki mai formájában. Ekkor Budapest szinte az országban egyedül képviselt egy magas fürdőkultúrát és a történelmi hagyományok (római kori, török fürdők) alapján, mindenekelőtt pedig nagyvárosoknál szinte páratlan hévízadottságainak köszönhetően fővárosunkat a ,,fürdők városának" lehetett tekinteni. Az elmúlt évtizedek során ez a cím vesztett korábbi jelentőségéből. A fürdők fejlesztésének ügye lassan halad, sőt még a létesítmények szintentartása, megóvása is nagy gond. Ennek is megvoltak a maga objektív okai: a háború előtt a fürdőtulajdonosok üzleti érdekei, a felszabadítás után az a tény, hogy egyéb közmű- kötelezettségeink és ugyanakkor gazdasági lehetőségeink korlátai mellett a fürdők ügye háttérbe szorult. Mindenesetre ma megállapítható, hogy míg az országban egyre intenzívebben igyekeznek természeti adottságainkat kihasználni (Hajdúszoboszló, Harkány, Bükk-fürdő stb.), addig Budapest nem tud az igényekkel lépést tartani. A több évtizede épített létesítmények állapota egyidőben romlik le és az emberi környezet nagyvárosi veszélyezettsége, de a rohamos építkezések (a védőidomok zsugorodása) önmagukban is fenyegetik hévízkincsünket mind mennyiségben, mind minőségben. Ugyanakkor a tömegigény a közfürdők használatára nagymértékben nő: az 1938. évi 3,6 millió látogatóval szemben ma már 10 millió látogatóval kell számolni évente. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a 70—100 évvel ezelőtt épített fürdők más igényekkel épültek (szolgáltatások színvonala, a sport kisebb jelentősége) mint amit a modern kor igényei ma követelnének. Mindez megkívánja, hogy budapesti hévizeink védelmének lehetőségeit, meglevő fürdőink rekonstrukciós feladatait és a fejlesztés kívánalmait, a gazdasági lehetőségekkel összhangban sürgősen vizsgáljuk meg. Meg kell keresni és biztosan meg is lehet találni a formáit — talán szerényebb feltételek mellett, talán az idegenforgalommal vagy a vengéglátéűparral közösen, talán nemzetközi hitelforrások kombinációjával — hogy Budapest igazi értelemben vett fürdőváros legyen. Budapest vízgazdálkodásának igen jelentős folyamszabályozási, árvízvédelmi és vízrendezési vonatkozásai és feladatai vannak: a Hidrológiai Közlönyben most meginduló, a főváros vízgazdálkodását bemutató cikksorozat e kérdésekkel is részleteiben foglalkozik majd. Az országos összefüggések vizsgálata e szakágazatok vonatkozásában arra int, hogy a lakosszámban és területbe megnövekedett fővárosban a vízgazdálkodási és gazdasági tervezésnél egyaránt figyelemmel kell lenni .az arányok helyes kialakítására. Az Országos Vízügyi Hivatal és a vízügyi szolgálat a Fővárosi Tanács vízgazdálkodás szakigazgatási irányítóival a víz- és csatornamű vállalatokkal, a fürdőigazgatóság vezetőivel és dolgozóival, valamint a fővárosi tervezőkkel, és kivitelezőkkel együtt örül a százéves Budapest vízgazdálkodásában elért eredményeknek és a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a további fejlődési célok megvalósításáért.
