Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
1. szám - Dr. Oláh János–Hanno Biebl–Jürgen Overbeck: Foto-organotróf acetát hasznosítás egy rétegzett eutróf tóban
26 Hidrológiai Közlöny 1973. 1. sz. Dr. Oláh J.—Bierl, H.— Overbeck, J.: Fotoorganotrói 2. táblázat A fényerősség és a hőmérséklet hatása a világos és sötét acetát felvételre a Kolksee-bcn és Schmarksee-ben A mintavétel 5 méterről történt és az inkubálás 5 méternél és a felszínen történt TaöA.2. Bnuimue CUM,I ceema u meMnepamypu HÜ ceemAoe u méMHoe ucnoAb3oeanue aifemama e KaAK3e u e IllMapK3e Bfl3Tne npo6 ocymecTBjiHJiocb c 5 M; HHKyGauHíi we npw 5 M ocymecTBjinjiacb Ha Meere H Ha noBepHOCMy Table 2. Effect of light intensity and temperature on light and dark acetate uptake in Kolksee and in Schmarksee Samples taken from 5 m depth, with incubation at 5 m depth and at the surface Inkubációs mélység (m) Világos felvétel Sötét felvétel v ( fig C lirer 1 óra 64 53 73 68 62 52 66 67 Kolksee 5 0,1 . . . . Schmarksee 5 0,1 3. táblázat Világos és sötét acetát felvétel 5 méteres Kolksee vízben különböző S 2~ koncentráció mellett TaßA. 3. CeemAoe u meMiioe ucnoAb3oeaHun aifemama e 5-muMempoeoü e ode KaAK3e npu pa3mix KOHifenmpaifUHX Table 3. Light- and dark acetate uptake at 5 m depth in Kolksee, at different S 2 concentrations Hozzáadott mg S 2- liter 1" Világos felvétel Sötét felvétel v (fig C liter1 óra1) 104 114 113 103 42 6 54 36 62 4. táblázat Változások a világos és sötét acetát felvételben a Kolksee 5 méteres vizében TaöA. 4. H3Menenuíi e ceemAOM u méMHOM. ucnoAb3oeanuu aifemama e 5-muMempoeoü eode KaAK3e Table 4. Variations in light- and dark acetate uptake at 5 m depth in Kolksee Kísérlet időpontja 1970. 7. 15. 7. 22. 8. 3. 8. 6. 8. 8. Világos felvétel | Sötét felvétel v (fig C liter1 óra1) 34 26 64 141 114 12 53 90 62 és sötét felvételt (3. táblázat). A vizsgálati periódusban szignifikáns különbségeket mértünk mind a világos mind pedig a sötét acetát felvételben (4. táblázat). A bíbor kénbaktériumokat tartalmazó piros vízben a világos acetát felvétel mellett jelentős volt a sötét felvétel is. Bár az irodalomban nem találtunk a bíbor kénbaktériumok sötét acetát felvételéről adatokat az erős korrelláció a sötét acetát felvétel és a bíbor kénbaktérium biomassza között azt mutatja, hogy a mért sötét acetát felvételért ezek a szervezetek a felelősek. Ugyanakkor más magyarázatot sem szabad kizárnunk. Több kísérletet végeztünk a bíbor kénbaktériumokat tartalmazó piros vízzel az acetát felvétel kinetikus paramétereinek a meghatározása céljából, mérsékelten alacsony szubsztrát koncentrációt használva. Az acetát maximális koncentrációja (K t + S n) a mintákban sötét felvétellel mérve 80 [ig liter1 volt (11. ábra). Az erősen eutróf, sekély Lötsjön tóban Allen [4] júliusban 30—50 /ig liter2 acetát koncentrációt mért. Márciusban és áprilisban, jég alatt az acetát koncentráció közvetlenül az üledék felett elérte a 350 / ig liter" J-t. Az elméleti, maximális sötét felvétel (F ma x, heterotróf potenciál) a piros vízben megközelítette a 400 jUg liter1 óra1 és ennek megfelelően az acetát regenerációs ideje (T t) nagyon gyors volt. A Lötsjön tóban az évi maximumot (190 fig liter-1 óra1) Allen [4] szintén nyáron mérte. A világos felvétel nem mutatott intenzitás csökkenést, szubsztrát telítődést, nem követte a Michaelis—Menten kinetikát a használt szubsztrátkoncentrációk mellett. A felvétel egyszerű diffúzióra utal, amit Wright és Hobbié az algák esetében talált [28], IRODALOM [1] Albrecht, D. and J. Overbeck (1969): Wasseranalysen in der Limnologie mit Hilfe des Technicon Autoanalyzers. Technicon Wasserkolloquium, 19September 1969, Bad Nauheim, Sonderdruck R 855 : 1—15. [2] Allen, H. L. (1967): Acetate utilization by heterotrophic bacteria in a pond. Hidrológiai Közlöny. 47 : 295—297. [3] Allen, H. L. (1968): Acetate in fresh water: natural substrate concentrations determined by dilution bioassay. Ecology. 49 : 346—349. [4] Allen , H. L. (1969): Chemo-organotrophic utilization of dissolved organic compounds by planktonic algae and bacteria in a pond. Int. Revue ges. Hydrobiol. 54 : 1—33. [5] Andrews, P. and P. J. le B. Williams (1971): Heterotrophic ut ilization of dissolved organic compounds in the sea. III. Measurement of the oxidation rates and concentrations of glucose and amino acids in sea water. J. mar. biol. Ass. U. K. 51 : 111 —125. [6] Biebl, H. and G. Drews (1969): Das in-vivo-Spektrum als taxonomisches Merkmal bei Untersuchungen zur Verbreitung von Athiorhodaceae. Zentralb. Bakteriol. 123 : 425—452. [7] Hamilton, R. D. (1970): Observations on heterotrophic activity in the Eastern Tropical Pacific. Limnol. Oceanogr. 15 : 395—401. [8] Hamilton, R. D. and K. E. Austin (1967): Assay of relative heterotrophic potential in the sea: use of specifically labeled glucose. Can. J . Microbiol. 13 : 1165—1173. [9] Hobbie, J. E. and R. T. Wright (1965a): Bioassay with bacterial uptake kinetics : glucose in freshwater. Limnol. Oceanogr. 10 : 471—474. [10] Hobbie, J. E. and R. T. Wright (1965b): Competition between planktonic bacteria and algae for organic substrates. Mem. 1st. Ital. Idrobiol. Suppl. 18 : 175—187. [11] Hobbie, J. E. and R. T. Wright (1968): A new method for the study of bacteria in lakes : description and results. Mitt. Internat. Verein. Limnol. 14 : 64—71.
