Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
5. szám - Dr. Gáspár Zoltán: Lehetőség öntözővízkészlet-gazdálkodásunk hatékonyságának növelésére
Dr. Gáspár Z.: Lehetőség öntözővízkészlet-gazdálkodásunk növelésére Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. 227 3. Az ET o t—Cs = K r h összefüggés alapján kapott éghajlati vízhiány értékeket az jellemzi, hogy negatív (vízfelesleg) értékei is vannak. Az adatok statisztikai értékelése lehetővé teszi annak megállapítását, hogy miiven relatív gyakorisággal fordul elő vízhiány, illetve vízfelesleg növénykultúránként és földrajzi helyenként. 4. Az E vh értékek egymáshoz viszonyított aránya a 3 növénykultúránál földrajzi helyektől függően is változik (az ET o t értékekkel ellentétben). Az arányváltozásokból egyértelműen leszűrhető, hogy nagyobb mértékben nő az őszibúza éghajlati vízhiánya, mint a cukorrépáé és kukoricáé, az ország csapadékszegényebb, napsütésesebb tájai felé haladva; és viszont. 5. Az éghajlati vízhiány növekedés-mértéke növénykultúránként Mosonmagyaróvárhoz viszonyítva, a következő: Tiszafüred Szeged őszibúza +117,3% +131,6% Cukorrépa + 45,8% + 59,9% Kukorica + 49,5% + 68,9% 6. A közölt eltérések arra is utalnak, hogy az egyes földrajzi helyekre jellemző mezoklíma nagyobb mértékben befolyásolja a növényállományok éghajlati vízhiányát, mint optimális vízigényét. 7. Magyarország különböző földrajzi tájaira kimutatott vízhiány-differenciák oly mértékűek, hogy öntözéseink méretezésénél figyelembevételük indokolt. Különösen indokolt olyan perspektivikus és korszerű öntözési törekvések esetén, melyek képesek lesznek a növényállományok folyamatos, optimálist megközelítő vízellátására. Mindezzel elősegíthető önzözővízkészlet-gazdálkodásunk hatékonyságának további növelése. IRODA LOM [ 1] Antal E.: Az öntözés előrejelzése meteorológiai adatok alapján. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1 968. [2] Petényi K.—Végvári li.-né: Az öntözővíz mennyiségi normáinak felülvizsgálata ós fejlesztése (Kézirat) VITUKI. 19(54. 1—22 p. [3] Végvári li.-né: Az öntözési norma meghatározása. Hidrológiai Közlöny. 196(5. 12. 567—573 p. [4J Kállay K.: Az öntözővíznorma, a tápanyagellátás ós az öntözés többlettermésének összefüggései (Kézirat). Budapest, 1958. [5] Oroszlány I.: Gondolatok az öntözővíznorxna távlati tervezésének alapjaihoz. 1966. évi Vízkészletgazdálkodási Évkönyv. 77—82 p. [6] Vízgazdálkodási Lexikon. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970. [7] Petrasovits I.: Az öntözött növényállományok vízigénye (Akadémiai doktori értekezés) Gödöllő, 1970. [8] Dely M.: Az öntözés néhány vízháztartási kérdése külföldi kutatások tükrében. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Tudornáni/os Közleményei, Budapest, 1964. 3—24 p. [9] Petrasovits I.: Üj gyakorlati módszer az öntözött szántóföldi növényállományok evapotranszpirációjának számításához. Öntözéses gazdálkodás. Szarvas, 1969. VII. 1. 3—16. p. [10] Országos Vízügyi Főigazgatóság. Öntözőrendszerek és öntözőtelepek tervezési irányelvei (szakmai szabvány). Közgazdasági ós Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1960. [11J Oroszlány 1.: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963. [ 12] Agrártudományi Egyetem Földműveléstuni- és Növónytermesztóstani Tanszék: Jelentés az öntözővíznormák tudományos megalapozása céljából létesített ET állomásokon folyó kutatómunka 1970. évi eredményeiről. Gödöllő, 1970 (kézirat). [13] Antal E.: Öntözés és meteorológia. Időjárás, 19(55. 69. 248—257 p. [14] Bac S.: A termesztett növények vízfogyasztásának mérése makroliziméterrel. Wiss. Kari Marx Univ. Mat. Nat. Wiss. Reihe. Leipzig, 1964. 4. 793—798 p. [15] Béla M.: Légnedvesség és talajnedvesség kölcsönhatások vizsgálata. Agrártudományi Egyetem Tudományos Ülésszak rövidített előadásai. Gödöllő, 1970. 15—18 p. [16] Gselőtei L. : A hőmérséklet hatása a zöldségnövónyek vízforgalmára. Növénytermesztés, 1959. 333— 348 p. [17] Erdős L.: Agrometeorológiai vízháztartási vizsgálatok. Kandidátusi értekezés, Budapest, 1966. [18] Jiri D.: Az esőszerű öntözés Csehszlovákiában. Hidrológiai Közlöny, 1966. 4. 153—159 p. [ 19] Nevszkij Sz. P.: A növények vízfogyasztása és a meteorológiai viszonyok. Veszn. Sz/h. Nauki, Moszkva, 1965. 10. 2. Í29—134 p. [20] Petrasovits I.: Evapotranszspirációs vizsgálatok öntözött növényállományban. Öntözéses Gazdálkodás, Szarvas, 1966. IV. 1. 49—68 p. [21] Petrasovits I.: Hozzászólás ,,A meteorológia szerepe az öntözés megalapozásában" c. előadáshoz. Agrártudományi Közlemények, 1967. 173—7(5. p. [22] Pozsgay E.: Az öntözési időpont és norma meghatározása a növények Vízpárologtatásának adatai alapján. Magyar Mezőgazdaság, 1967. 22. 52. 15 p. [23] Szász G.—Percze J.: A nyári félév csapadókviszonyainak vizsgálata, az öntözés szükségességének megítélése szempontjából. Hidrológiai Közlöny, 1966. 12. 560—566 p. [24 | Szalóki S.: Vízháztartási vizsgálatok különböző talaj vízszintmélység mellett. C1.GR. Kongresszus előadásai, Budapest 1968. [25] Varga Gy.: A hőmérséklet és vízellátottság együttes termésalakító hatása. Agrártudományi Egyetem Tudományos Ülésszak rövidített előadásai, Gödöllő, 1970. 53—54 p. [26] Vamadévan V. K.: A meteorológia és agrotechnikai tényezők hatása a rizs evapotranszspirációjára. (Kandidátusi értekezés) Gödöllő, 1970. B03IV10>KH0CTb K yBeJlHteHHK) 3(J)(J)eKTHBH0CTM X03HMCTB0BaHH» c OpOCMTeJIbH blMM B0/UIMU JI-p Pauuiap, 3. Ma 3#a(|>imecKHx, ÖHOiHteciaix H K/iHMaTimecKHx (JiaKTopoB, /teiicTByrotuiix Ha noTpeöHocrb pacxeHHii B no/te nOCJieaHHe FLBJIJIIOTCFL HaHfiaJlbinHMH. MccjicßOBaHHe KJimwaTHieckHX (jjaicropuB ^JIH TOTO, tlTOÖbl IlOJiyiJHTb ;taHHbIC OTHOCHTejlbHO pa3JlH'lHbIX 110•rpeOHocTeií B Bo^e, reorpaifitmecKHx Meer c paauoii Me3ÜKJIHM0IÍ 5IBJIHCTC5J OWCHb CBOGBpCMCHHbIM BOIipOCOM. OdnaKo neAb3H ynyemumb c euöy KoppeKmupymiifyw poAb, noAyiaeMyw 113 copmoeux ocoöeuiwcmeü pacmemiü. flJIH nojiyMeHHji #aHHbix ri03T0My npiiMCHsuiH pacTeHHeqenrpHwecKHH cnocoG pacteTa, ocnoBannbiií ua iiaMepenHbie itaHHbie KJiHMaTHiecKnx 3jieMeHT0B (7, 9). Ha ocHOBaHHH (JiaKTHwecKH H3MepeHHoro pfl^a MeTeopoJiont'iecKHX aaHnux (npoflOJOKHTCJibHOCTb COJIHCMHoro oöjiyteHHH, TeMiiepaTypa, ocaflKii), a TaK>Ke xapaicTepHbix, fljiii occHHeii iimeHiiubi, caxapHoii CBCKJIW, KVKypy3bi, ŐHOTexHimecKHx ijiaKTopoB npoBejtn pacqer ^JIH OKpecTHocru rr. THCA<t>K)PE,q, MOLUOHMA,qbAPOBAP, H CErEJl ffjiH nepiiOAa 1941—70 rr. 3HamiTejibHbie pacxo>K/;eHHfl HauiJiH B oiiTHMaJibHOH 3BanoTpaHcrinpannn (ETOT) 'rpex BH«OB pacTCHHii, KOTOpbic noKasbiBatoroi Ha puc. 1:, 2. ti 3. OrcMHTaji H3 3nawennH onrmviaJibFOH SBanorpaHciiHpauiiH oca^KH pacieTHoro iiepuo^a, nojiy'iHM 3Ha>teHHflKJiHMaTmiecKoro HEßOCTATKA BOFLBI (E vh). 3TH 3HAWENH5I EME donee 3aBiiCHT OT pa3JiHtHoro MesoKJiHMara, QEIW ouTHMaJibHaji 3BanoTpancnHpanH5i. Ha 4HHaMHi<y 3nawenH>i E yKasbiBaei Taßjiiiua 1., KOTopaH C0flep>KHT OTHOCHTejIbHyK) IIOBTOp>ieMOCTb Evh B %-ax.
