Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
5. szám - Dr. Vitális György–Hegyi Istvánné: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a dunai Andezit-hegységgel határos mészkőterületeken
214 Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. Dr. Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek figyelmünket arra, hogy a Dunai andezithegységgel határos mészkőterületek feltárásait is megvizsgáljuk. Ezzel egyrészt rögzíthettük a vulkáni tevékenységhez kapcsolódó hidrotermális eredetű kőzetelváltozásokat, másrészt a triász mészkő és a neogén andezit határán valószínűsíthető métaszomatikus szulfidos ércesedés tanulmányozásához is támpontot kaptunk. A terület földtani felépítése és fejlődéstörténete A Dunai andezithegység és a határos mészkőteriiletek földtani felépítését a vázlatos földtani térkép (1. ábra) és szelvény (2. ábra) foglalja össze. A teriilet földtani fejlődéstörténetét az alábbiak ban vázoljuk. A felsőtriász ban az egész területen folyamatos tengeri üledékképződés, a karni emeletben dolomit, a nóri emeletben Dorog vidékén dolomitpados, majd dachsteini mészkő, Vác vidékén dachsteini típusú mészkő keletkezik. A triász végén az ókimmériai mozgások hatására az egész terület kisebb mértékben kiemelkedik. Dorog vidékén a Jwraban folytatódik az üledékképződés (mészkő- -márga), Vác vidéke már a triász végétől szárazulat. A júra végén, az újkimmériai mozgások következtében az egész területen szárazulattáválás, majd lepusztulás történik. Az alsókrétáh&n Dorog vidékét újra tenger borítja, majd az egész terület szárazföld. Az alsó- és a felsőkréta határán: az ausztriai, majd a felsőkrétá ban a szubhercini hegységképződési szakasz során kiemelkedés, karsztosodás, a kréta végén bauxitképződés (Nézsa), majd lepusztulás következik. A larami mozgások során az alsóeocén ben sülvlyedés, Dorog és Vác vidékén (Kosd), és részben a két terület között is barnakőszénképződés, majd a középső- és a felsőeocénben is megismétlődő tengerelöntés (agvagmárga—márga—mészkő) következik. A pireneusi mozgások (felsőeocén) következtében mélyebb helyzetbe került eocén rétegsor leljesebb, mert védettebb volt az infraoligocén denudációtól. Az alsóoligocénben Dorog vidékén nagyarányú lepusztulás (infraoligocén denudáció), Vác vidékén „hárshegyi" homokkő és konglomerátum, a középsőoligocénben az egész területen foraminiferás agyag—agvagmárga („kiscelli agyag"), a felsőoligocénben homok, homokkő és agyag keletkezik. Dorog vidékén (a szávai mozgások következtében) miocén üledékeket nem ismerünk, a terület többi részén a burdigalai—lielvéti képződmények mechanikai jellegűek. A dunai andezitvulkánosság már a helvéti emelet közepén megindul, de a hegység főtömege a stájeY mozgások során, az alsótortónai emeletben kerül felszínre. A vulkánosságot helyenként nemesfémtartalmú szulfidos ércesedés (Nagybörzsöny) kíséri. A vulkáni összlet fedőképződménye a felsőtortónai lajtamészkő, a szarmata emeletet pedig agvagmárga és mészkő képvisel i. Az utóvulkáni hidrotermális hatások, az andezitösszletben szulfidos ércimpregnáeiókat, óreteléreket, a [Jw] moSjiHnoivpuws: moVNÍIOig 11 Q Ö <=5 Q ^ ' <I" CVI 1 [Jew] & • I 2. ábra. A Dunai andezithegység és környékének vázlatos Puc. 2. CxeMamumian eeojlOdunecKan Kapma OyHaúcKOÜ UH- Abb. 2. Schematischer geologischer Schnitt des Donauíöldtani szelvénye (Magyarország 1 : 300 OOU-es földtani de3umoeoü eopu u ee OKpecmnocmu (no eeoAoeimecKOÜ Andesitgebirges und seiner Umgebung (nach der geologitérképe és Magyarország paleozóos és mezozóos képződ- napme liempuu e Macuimaóe 1 : 300 000 u no Kapme Me30- sehen Karte 1 : 300 000 Ungarns und der unbedeckten menyeinek 1 : 500 OOO-es fedetlen földtani térképe után 30ÚHbix u na/ie030ÜHbix óe3Kpoenbix nopoO e Macuimaóe geologischen Karte 1 : 500 000 der paläozoischen und összevonással) 1 : 500 OOOcxeMamimecKu) mesozoischen Formationen Ungarns mit Zusammenzie1. Agyag, homok, homokkő, agyagmárga, mészkő (neogén]; 2. Andezit 1. r.-iHiia, necoK, neciainiHK, H3BecTH«K (Heoeeu ; 2. An;ieanT H aHfle- hung) és andezittufa (neogén): 3. Homok, homokkő, agyag, agyagmárga, 3HT0Bbiü Ty()i (Heozen ; 3. necoK, necqaHHHK, rjiniia, rjiHHHCTbifl Mep- , T s , sa.ulfitcin Tnnmcrffcl if.ik.tpin ra^mni- o 4r,rl«. R.t márga, mészkő (paleogénj: 4. Mészkő, dolomit (triász) re;„, «eprem., H3Becr„«K <na,eoee H ; 4. Useecr»™, ^iojiomht (rpHa?) ind Ä'ndesit^ fandsteS.^Ä^Tonmerge" Mergel, Sandstein (Paleogen): 4. Kalkstein, Dolomit (Trias)
