Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
212 Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. Dr. V. Nagy I.—dr. Reimann J.: A Balaton-ló tehát az X 6 és X 1 változók között igen erős sztochasztikus kapcsolat van. Elvégezve ugyanezen számításokat az X 5 (március) és X 1 (május) értékekre, a H(X 7/A 5) = 1,7608; I (X v X s) = 1,0842; R(A 7, A 5) = 0,38 eredményeket kaptuk, tehát a márciusi vízállás a májusira vonatkozólag már sokkal kevesebb információt tartalmaz, a sztochasztikus kapcsolat laza. Még kisebb kapcsolatra utaltak az R(X 7, X 4) — stb. mérőszámok. 2. táblázat X. X, 1 2 5 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 1 0 2 1 3 0 4 0 5 0 6 1 1 7 1 2 3 8 1 2 1 í 5 9 .1 3 í 5 10 5 5 2 12 11 1 5 U 12 14 o 14 1 1 1 1 15 1 1 0 0 0 0 1 2 5 10 7 7 3 0 1 1 A gyakorlati számítások alapján célszerűnek mutatkozott a vízállás előrejelzése a megelőző két hónap figyelembevételével, az alábbi módon. Ha pl. a márciusi, X 2 az áprilisi, Z a májusi vízállást jelöli, akkor képezve a K = E^A,) E(A,Á,) EíX^j) E(X 2Z 2) (10) kovariancia mátrixot, valamint annak K 1 inverzét, kiszámítjuk az K(Z, X x), E(Z, A 2) K =(«i,« 2) (ii) vektort, Az E(A; Xj), E(Z; Xi) kovarianciákat a rendelkezésre álló adatsorból számítjuk, A*; A* az ez évi márciusi ill. áprilisi liavi középvízállások. Az ez évi májusi jósolt középvízállást Z*-gal jelölve: Z* = X lX* + x 2X* (12) Összefoglalás A fenti módon végzett jóslás meglepően jól megegyezett az esetek túlnyomó többségében a Balaton tényleges májusi középvízállásával. A jóslást minden hónapra folyamatosan végezve, ritkán észleltünk néhány cm-nél nagyobb eltérést a jósolt és mért vízállások között. A sztochasztikus kapcsolat mérésére a (10) alatti K kovariancia matrix méretének eldöntéséhez volt szükségünk. Az ismertetett mérőszámok tetszőleges diszkrét valószínűségi változók közötti sztochasztikus kapcsolat vizsgálatára alkalmasak, s mivel folytonos valószínűségi változók esetében is általában kerekített értékekkel dolgozunk, a r(A; Y) ill. R(A; Y) mérőszámok eléggé általánosan alkalmazhatók. % Köszönet-nyilvánítás A bemutatott tanulmány egy részét képezi az Országos Vízügyi Hivatal által kezdeményezei t kutatómunkának. A hidrológiai alapadatokat Ligeti László főmérnök, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője bocsátotta rendelkezésünkre. IRODALOM [1 ] Reimann J.: Contributions to the statistical theory of hydrologieal time series. Dissertation (in Hungarian) Budapest Technical University, 1972. [2] V. Nagy J.: Hydrology (in Hungarian). Budapest Technical University. 1971. [3] Chow V. T. : Stochastic hidrologic systems. I'roc. of the First Bilateral US-Japan Seminar in Hydrology. Honolulu. 1971. [4] Dooge J.C.I. : Analysis of Linear Systems by Means of Laguerre Functions. Your. SI AM. 1965. [5] Yevjevich V. M. : Fluctuations of Wet and Dry Years Colorado State Univ. Hydr. Paper N° 1. 1963. [6] Amorocho >/., G . T. Orlob: Nonlinear Analysis of Hydrologie Systems. Univ. Ctdij. 1961. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Vízrendezési, Árvízmentesítési és Öntözési Szakosztály a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályával közösen 1973. március 1-én előadóülést rendezett, amelyen Vermes László Hollandiáról tartott élménybeszámolója hangzott el. Az előadó elsősorban a XI. Nemzetközi Lecsapolási Tanfolyam tapasztalatairól szólott ós ismertette Hollandia vízgazdálkodásának néhány kérdését. Az Ifjúsági Csoport, valamint a Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály által rendezett ,,Bevezetés a rendszerelmélet hidroló giai-víz készlet gazdátkodási alkalmazásaiba" c. előadássorozat harmadik ós negyedik előadását március 6-án, ill. március 20-án tartotta meg Szöllősi-Nagy András. A Vízellátási Szakosztály a Vízépítőipari Szakosztállyal közösen 1973. március 6-án előadóülést rendezett, amelyen l'álfy Imre ós Kotroczó Imre: „Csővezetékek erőtani méretezése" c. előadása hangzott el. A Szegedi Csoport március 13-i előadóülésén Boga László a Tiszavölgy erdélyi vízgyűjtőjének vízrajzát ismertette. Az előadó rámutatott azokra a geogi'áfiai szempontokra, amelyek a magyar Tiszavölgy, azon belül az Alsó-Tisza vidék hidrológiai viszonyait, ill. árvíz viszonyait befolyásolják. Az előadáshoz felkért hozzászóló dr. Andó Mihály volt, aki színes diavetítéssel egészítette ki az elhangzottakat. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1973. március 13-i előadóülésén kocsis Árpád franciaországi tanulmányúti beszámolója hangzott el. Az előadó az öntözés fejlesztéséről, a legújabb öntözési módokról és a legnagyobb vízgazdálkodási társulatok munkáiról számolt be. (Folytatás a 228. oldalon)
