Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
4. szám - Bogárdi István–Némethy László: Hidrológiai vizsgálat a Felső-Tisza árvízvédelmi rendszerében
168 Hidrológiai Közlöny 1973. 4. sz. Dr. Bogárdi I.—Nemethy L.: Hidrológiai vizsgálat a Felső-Tiszán Az így meghatározott felülről korlátos eloszlásfüggvényt illesztettük a terhelések logaritmusaiból álló adatsorra (a normál eloszlás helyett) és minden esetben megfelelő illeszkedést kaptunk mind a Kolmogorov—Szmirnov, mind a chinégyzet próba szerint. Alkalmazása ellen szól az, hogy ezáltal felső határt szabtunk az árvízi terhelésnek, mely szoros kapcsolatban van az árvíz alatt lefolyó összes víztömeggel. A későbbiekben azonban látni fogjuk, hogy ez az összes víztömeg az árvizes napok számától is függ, ezt az értéket pedig nem korlátoztuk, így a Gumbel-féle eloszlás alkalmazását az árvízi terhelésekre megengedhetőnek ítéltük. 2.3 Árvízi víztömegek Az árvízi terhelés és az árvíz alatt lefolyt összes víztömeg közötti kapcsolat [6] a következő alakban írható fel: V = &-n+b-P, (5) ahol V az árvíz alatt lefolyt víztömeg, [mió m 3], n az árvizes napok száma, P az árvízi terhelés [m-nap]. a és b állandók. Ez utóbbiak meghatározására 10—15 árhullám alatt lefolyt összes víztömeg (amit a napi vízhozamadatokból kaphatunk) alapján regressziós számítást végeztünk. A fent leírt módon 6 vízmércére határoztuk meg az árvízi terhelés és a víztömeg közötti kapcsolatot és 3 esetben úgy találtuk, hogy a kapcsolat szoros és egyértelmű, 3 esetben viszont az értékek nagy szórást mutattak. 2.4 Elöntéssel veszélyeztetett területek meghatározása az árvízi víztömegekből Az árvízi terhelés és az árvíz alatt lefolyt víztömeg közötti kapcsolatot leíró (5) összefüggés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a vizsgált szelvény vízhozamgörbéjének 1. fok feletti szakaszát egyenessel helyettesítjük. Belátható, hogy az összeg első tagja (a. n. szorzat) azt a víztömeget jelenti, amely n napon át a keresztszelvénynek azon területén folyik át, mely az I. foknak megfelelő szint alatt fekszik, tehát a mederben. A második tag (b.P szorzat) pedig az a víztömeg, amely a keresztszelvénynek az I. fok feletti területén tehát a meder partéle fölött folyik le. Világos, hogy elöntést csak ez az utóbbi víztömeg okozhatna az ár1. táblázat Tisza Szamos Kraszna Túr Tiszabercel Dombrád Záhony Vásárosnamóny Tivadar Tiszabecs Csenger Ágerdőmajor Garbolc A vizsgált adatsor hoszsza [év] 70 70 70 70 70 48 70 21 21 I. fok feletti tetőzések száma . . 97 55 38 89 82 69 56 40 53 Az eredeti adatsor homogén-e igen igen igen igen igen igen igen nem (5,1%) igen Az évi szabályos változás [cm/év] és megbízhatóság határai * + 4,6 ±3,0 A javított adatsor homogén-e igen 1% 0,5% 0,1% Valószínűségű vízállások [cm] 899 942 1029 891 930 1031 767 796 887 931 969 1046 902 952 1048 732 802 895 834 885 1022 804 848 910 687 737 807 1% 0,5% 0,1% Valószínűségű árvízi terhelések [m • nap] 27,55 29,52 31,26 • 16,94 19,63 24,55 12,28 14,76 17,14 20,70 23,02 25,01 17,46 19,82 23,28 7,29 7,62 7,91 15,07 16,64 19,23 24,10 24,32 24,49 14,49 15,24 15,85 1% 0,5% 0,1% Valószínűségű kiömlő víztömegek [mill, m 3] • 686 825 958 965 1073 1165 425 483 567 353 369 383 942 1040 1202 67,5 68,1 68,3 65,3 68,7 71,5 \ . 1970. évi tetőzés [cm] . . . Valószínűsége [%] 826 3,6 818 3,2 728 2,2 912 1,5 865 1,5 680 2,1 902 0,4 651 13,8 640 2,1
