Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

4. szám - Bosznay Miklós: A Fertő tó vízháztartási kutatásainak eddigi eredményei

Hidrológiai Közlöny 1973. 3. sz. 157 A Fertő-tó vízháztartási kutatásainak eddigi eredményei BOSZNAY MIKLÓS* Bevezetés A Fertő-tó sok évszázad óta ismert szélsőséges vízszintingadozása, ennek okai és kiküszöbölése számos vizsgálat, elméleti és gyakorlati tanulmány tárgyát képezték. Ezek többségét a XX. sz.-ban folytatták, de többen foglalkoztak a Fertő-tó sorsának kérdésével a XIX. sz.-ban is, amikor a Hanság még 1775-ben megkezdett lecsapolási munkálatainak javarésze végbement. Jelen összefoglaláshoz csak a vízháztartás tárgyához szoroéan kapcsolódó legfontosabb munkákat használtuk fel, azok megállapításait mai adatainkkal kiegészítve, esetleg bírálva is. A témának az ad időszerűséget, hogy a nyugatdunántúli üdülőterület regionális rendezési tervének jóváhagyásáról szóló 1030/1967 (IX. 17.) Korm. sz. határozat nyomán a térség üdülési és idegenforgalmi hasznosítási adottságai felé fokozott figyelem fordult, a Fertő-tó pedig mindkét szempontból kínál lehetőségeket. Ezeket — a tó és a térség más vízgazdálkodási kérdéseivel együtt - az OVH VIKÖZ egy 1972-ben készült tanulmánya is vizsgálta. A Fertő-tó és vízgyűjtője A tó a vízállástól erősen függő felszínű, a szikes tavak csoportjába tartozó állóvíz, melynek 1920 óta csak mintegy 1 /

5 része tartozik hazánkhoz, a többi Ausztria területén fekszik. Hosszúsága 35, legnagyobb szélesége 15, legkisebb szélessége 7 km. Partvonalának hossza kb. 100 km, melyből 30 km a magyar tórészé. A partvonal eléggé tagolt, úgy, hogy a tó partjától néhány km-rel távolabb húzódó közutakon 80 km-es út megtételével a tavat körül lehet utazni. A tó mélysége csekély, a partmenti nádas részeken 50—60 cm, a belső nyilt vízterületeken 1,0—1,2 m s a legmélyebb helyeken magas vízállásnál sem több 1,60 m-nél. A vízmélység délről észak felé kissé növekszik. Jelenleg 115,50 m A. f. az a vízszint, amelyet állandósítani igyekeznek. A Fertő-tó Európában szinte egyedül áll néhány jellegzetes tulajdonságával. Legnyugatibb tagja a sztyeppei jellegű szikes (sós) tavaknak, erős, de a vízállással változó töménységű sótartalommal és az ennek megfelelő vízi növény- és állatvilággal. Különösen értékes a nádasaiban élő vízi madárvilág, melyben ritka fajok is nagy számmal vannak képviselve. A tó azonban nemcsak mint a legnyugatibb fekvésű sztyeppei sóstó jelent érdekességet Európában, egyedülálló a tekintetben is, hogy vízutánpótlását biztosító vízgyűjtőterületének és a tó vízfelületének hányadosa más tavakéhoz hasonlítva igen kis értékű és különleges adottsága az is, hogy vízfelületéhez képest vízmélysége rend* OVH Vízkészletgazdálkodási Központ, Budapest. kívül kicsi. Ez a két adottság okozza a tó vízállásváltozásainak nagy befolyását a vízháztartásra és ezen okok miatt fordulhatott elő a múltban több esetben is a tó teljes kiszáradása. Száraz időszakokban a kis vízgyűjtőterületről érkező csak jelentéktelen vízutánpótlás és az erős párolgás együttes hatása igen gyors apadást okoz. Nedves periódusban a helyzet kevésbé kedvezőtlen, különösen mióta a Hanság-csatornát meghosszabbították a Fertő-tóig és a vízlebocsátás szabályozása a Fertőszéli zsilip megépítésével lehetővé vált (1912), a zsilip megfelelő kezelésével ugyanis a káros vízállásemelkedéseket meg lehet előzni. A vízgyűjtőterületről és tómélységről elmondottakat jól szemlélteti az alábbi osztrák eredetű 1. táblázat, melyben a Fertő-tó és vízgyűjtő adatait más tavakéval vetették össze. 1. táblázat Tó- és vízgyűjtőjcllemzök összehasonlítása Ta6/i. 7. Cpaenenue xapaKmepucmm 03epa u eoáocöopnoeo őacceüiia Tabelle 1. Vergleich der See- und Einzugsgebiet-Kennwerte Tó megnevezése Vízgyűjtő és tóterület hányadosa Évi átlagos csapadék [mm] Lefolyási tényező [%] • Max. vízmélység [m] Genfi (Svájc). . 13 1200 60 310 Chiem (NSZK) 17 1500 30 26 Wörthi (Ausztria) . . 9 1000 25 43 Traun (Ausztria) . . 57 1300 70 90 Fertő 3 650 10 1,30 A táblázatból jól látható, hogy a Fertő-tó vízgyűjtőterületének és a tófelszínnek a hányadosa, valamint a vízmélység a többi tavakéinál nagyságrenddel kisebb s ugyanakkor a vízgyűjtő sokévi átlagcsapadéka is jóval kevesebb. A Fertő-tó átlagos mélysége 60 cm. Ezt a zömmel alpesi tavakat tartalmazó ós ezért talán nem teljesen helytálló összehasonlítást a későbbiekben egy, csak a magyarországi tavakra kiterjedő összehasonlítással egészítjük majd ki, előbb azonban röviden ismerkedjünk meg a tó vízgyűjtőterületével. JELMAGYARÁZAT: 1. Fertőzug 2. Parndorfi plató 3. Lajta hegység t. Vu/ka völgye 5. Ba/f-rusti dombsor 6. Bozi dombvidék 7 Hanság 1. ábra. A Fertő-medence távlati képe Puc. I. nepcneKmueubiü euö 03epa Qepms Abb. 1. Perspektivisches Bild des Neusiedler-Beckens