Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

142 Hidrológiai Közlöny 1973. 3. sz. 20 éves a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Külön ki kell emelni a műszerfejlesztés terén elért eredményeket. Ezek közül néhányat röviden ismertetünk. Telexdal hidrológiai adatok távolról való bekérésére a telexhálózat segítségével. Automatikus respirornéter szennyvizek és eleveniszapos szuszpenziók biokémiai oxigénigényének, kémiai folyamatok oxigénfogyasztásának mérésére. Vízminőség mérő állomás a víz pH, vezetőképesség, oldott oxigéntartalom és zavarosság autortiatikus mérésére. HYDRA III. Automatikus digitális távmérőrendszer árvíz-belvízelőrejelzés, riasztás, vízkormányzás, öntözőrendszer automatizálás, hidrológiai adatgyűjtés céljára. A felsoroltakon kívül még az alábbi műszereket fejlesztette ki az Intézet: áramlásirány- és sebességmérő, differenciálműves rajzoló vízmérce, izotópos zagy töménységmérő, vízalatti televízió berendezés, hullámzás regisztráló. Az Intézet működésének második évtizedében két új kutatóépület készült el. Az egyik a vízminőségi, vízelőkészítő és szennyvíztechnológiai kutatások céljaira (analitikai, hidrobiológiái és szenny víztechnológiai laboratóriumokkal), a másik a vízépítési kutatások céljaira (vízépítési és talajmechanikai laboratóriumokkal). Az első 10 évben megalapozott nemzetközi kapcsolatokat az Intézet továbbfejlesztette a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek hasznosítása érdekében. Alapvető jelentőségű az Intézet munkája a KGST keretében koordinált kutatások terén. Államközi megállapodások alapján 6 intézettel (3 szovjet, Hollandia, Franciaország, Olaszország), bilaterális műszaki-tudományos együttműködési szerződéssel 8 intézettel (Csehszlovákia, Szovjetunió, Lengyelország, Jugoszlávia) építette ki kapcsolatait az Intézet. Testületi és egyéni tagság jogán résztvesz az Intézet 13 nemzetközi társadalmi egyesület munkájában, elismert tevékenységet fejt ki az ENSZ szakosított szerveiben (IAÉA, UNESCO, FAO, WHO, VVMO), az EGB-ban. A világszínvonal figyelemmel kisérését, a kutatás terén való hasznosítás céljait szolgálja a kiadványcsere (az öt világrész tekintélyes kutatóintézeteivel, egyetemeivel, könyvtáraival). A kutatók szakirodalmi tevékenysége, a nemzetközi szervezetekben, valamint külföldi munkavállalások során végzett eredményes munkák révén az Intézet tudományos tekintélye növekedett. A vízgazdálkodási tudományos kutatás és a vízrajzi tevékenység terén a felszabadulás utáni kort a megújhodás korának nevezzük. A VITUKI 20 éves működésének eredményeivel méltán támasztja alá ezt a megállapítást. A Tudományos Napok ünnepi ülésén hazai együttműködő egyetemek, intézetek, intézmények üdvözölték munkásságának elismerésével a VITUKI-t. Képviseltették magukat az ünnepi ülésen azok a kölföldi kutatóintézetek (számszerűen 12 intézet), amelyekkel a VITUKI-nak közvetlen tudományosműszaki együttműködése van. Dr. Zrínyi József (Folytatás a 130. oldalról) fok, ill. folyamatábrák segítségével. Az árhullám találkozások potenciális mértékszámakénI az entrópia fogalmát alkalmazta. Szólott a játékelmélet alapjairól és ennek az árvízvédekezósi döntések előkészítésében betöltött szerepéről. A Nyíregyháziii Csoport 1972. október 5-ón ankétot rendezett, amelyen dr. Frommer József tartott vitaindító előadást „A vízügyi hatóság és a tanácsi szakigazgatási szervezet hatáskörének elhatárolási kérdései" címmel. Az ankét célja az volt, hogy a vízgazdálkodásra és a vizimunkák engedélyezésére vonatkozó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatosan felmerült gyakorlati problémákat értékeljék. A Vízügyi Igazgatóság, Megyei Tanács, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság együttes rendezésében megtartott ankéton nagy számban vettek részt az érintett szervek, a vízgazdálkodási társulatok, továbbá a tervező vállalatok képviselői. Részletesebben a megyét érintő kérdések kerültek szóba, így az 1970. évi Felső-Tisza-i árvizet követő újjáépítés közművesítési kérdései, a felszín alatti vízkitermelő művek engedélyezési kérdései, továbbá a községek belterületi vízrendezésének kérdései. Az előadó és a hozzászólók véleményéből megállapítható volt, hogy a Vízügyi Igazgatóságok felügyeleti tevékenysége egyre lényegesebb tevékenységgé válik. . A Debreceni Csoport 1972. október 10-én előadó ülést rendezett, amelyen Várnagy József a Vízgépészeti Vállalat korszerű iparivíz és ipariszennyviz tisztító berendezéseit ismertette. A Szegedi Csoport 1972. október 10-én rendezett előadó ülésén Csere István (Bp. MÉLYÉPTERV) a kitakarás nélküli csatornaépítés jelenlegi hazai helyzet éről tartott vetített képekkel kísért előadást. Az előadó szólott azokról a bányászati módszerekről, amelyek segítségével a csatornaépítés munkaárok külön létesítése nélkül is végrehajtható. A Nyugai-Dunántúli Csoport 1972. október 10-én Szombathelyen előadást rendezett, amelyen Vavrik Ferenc (Bp. OVH) a vízgazdálkodás Egyesült Államokbeli közgazdasági kérdéseiről adott elő, felhasználva nemrég tett tanulmányútjának adatait és élménybeszámolóját. A Bajai Csoport 1972. október 1 l-én előadó ülést rendezett, amelyen Endrei Gyula (MÉLYÉPTERV): „Új vas-és mangántalanítási eljárás" e. előadása hangzót t el. A Hidrogeológiai Szakosztály, a Vízellátási Szakosztály, a Szennyvíz Szakosztály, valamint a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1972. október 17-én közös vitaülést, rendezett. A vitaülósen Wittinghof Béla: „A Budapest környéki település gyűrű vízellátási kérdései", továbbá Juhász Endre: ,,A Budapest környéki településgyűrű szennyvíz elvezetésének egyes kérdései" e. előadásai hangzót tak el. Az első előadás a főváros környéki 82 tellepülés vízellátási helyzetét vizsgálta és a távlati fejlesztés lehetőségeivel foglalkozott. A második előadás a csatornázás jelenlegi helyzetét taglal la, szólott a távlati tervekről, a településgyűrű ós a főváros kapcsolatáról, valamint a regionális tisztító rendszerek kérdéseiről. Az előadásokhoz Rácz Tamás és Bülkai Pál felkórt hozzászólókónt szólt hozzá. A vitát Szakváry Jenő vezette. A Soproni Csoport 1972. október 17-én előadó ülést rendezett, amelyen Kleininger Ferenc (Győr) a Fertő tó kutatás időszerű problémáit fejtegette.