Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

3. szám - Dulovicsné dr. Dombi Mária: A települések távlati kommunális vízigényét meghatározó fontosabb tényezők vizsgálata

128 Hidrológiai Közlöny 1973. 3. sz. Dulovicsné, Dr. Dombi M.: A települések távlati vízigénye 3. ábra. A produktív népesség foglalkoztatottsági arányai és a fejlettség kapcsolata [ 13] Puc. 3. Coomnouienue Atencdy 'lucmtm npodyKtnuenoeo paóomaioufeeo HaceAenua u pa3eumueM [13] Fig. 3. Relationship of the degree of development and the occupation ratios of the productive population [13] A gazdasági fejlettség és életszínvonal legátfogóbban az 1 főre jutó nemzeti jövedelemmel fejezhető ki. Első közelítésként megpróbálkozunk bemutatni a különböző gazdasági fejlettségi színvonalat reprezentáló fajlagos nemzeti jövedelem nagysága és a vízellátás fejlettsége közötti kapcsolat mértékét és jellegét [1]. A rendelkezésre álló, rendkívül hiányos és jórészt megbízhatatlan adatok alapján úgy tűnik, hogy minél magasabb valamely ország fajlagos nemzeti jövedelme, annál magasabb színvonalú a vízszolgáltatás is. Ezt illusztrálják a 2. táblázat adatai. Az életszínvonal fogalmi körébe sorolandó a szükségletek két csoportja, mégpedig az anyagi javak és az eredményt tekintve az olyan jellegű szolgáltatások tevékenysége, amelyeket az infrastruktúrák közé sorolnak. Ide tartozik a vízszolgáltatás is. Altalános az a tapasztalat, hogy az életszínvonal változásával kapcsolatos és vizsgált gazdasági tényezők között a vízfogyasztás nem szerepel. A legtöbb országban a víz, mint gazdasági szempontból speciálisnak tekinthető „fogyasztási cikk" — amely semmilyen más termékkel nem helyettesíthető — nem szerepel a kiadások között, illetve elrejtőzik a különböző áruk vagy szolgáltatások árában ill. díjában. A magyar háztartási statisztika összevontan megkülönböztet ún. kommunális szolgáltatásokra fordított kiadásokat, azonban nem részletezi azokat összetevőnként. Az ipar, építőipar, mezőgazdaság fejlettsége, arányai abszolút értelemben befolyásolói a vízigény alakulásának. Az infrastruktúrák befolyásoló hatása érzékelhető a legélesebben azonban a kommunális vízigény alakulásában. A fajlagos gépkocsi ellátottság, mint mosóvízigény jelentkezik, igen tekin2. táblázat Adatok a nemzeti jövedelem és a vízvezetékre kapcsolt lakásokban élő népességszám kapcsolatáról TaŐA. 2. JJaHHbie cen.iu HatfuoHOAbHoeo doxoda u HUCAÜ nace/ienun, oßecneneimoeo eodonpoeodoM [16] Table 2. Data on the relation of national income to number of population living in homes with tap water, served by utility [ 16] Sorszám Ország Korrigált 1 főre jutó nemzeti jövedelem 1960. évben (1960-as USA $-ban) Lakásfelszereltség a lakott lakások %-ában Vízvezetékkel ellátott lakásban élő lakosság aránya az össznépesség %-ában Sorszám Ország Korrigált 1 főre jutó nemzeti jövedelem 1960. évben (1960-as USA $-ban) időszak folyóvízzel fürdőszobával időszak [%1 1. USA 2000 + 1960 92,9 88,1 93,9 2. Svédország 1460 1960 90,2 60,8 91,4 3. Svájc 1050 1960 — 68,7 1950 98,7 4. Dánia 1000 1960 92,9 48,3 88,2 5. Norvégia 970 1960 — 45,2 92,8 6. NSZK 955 1960 96,7 51,9 96,7 7. Belgium 930 1961 76,9 24,3 1947 55,7 8. Hollandia 880 1956 — 26,8 1956 89,6 9. Franciaország 840 1962 77,5 28,0 81,5 10. Finnország 800 1960 47,1 15,7 47,1 11. Ausztria 740 1961 63,6 29,6 63,6 12. NDK 700 1961 65,7 22,1 65,7 13. Csehszlovákia 675 1961 49,1 33,3 60,5 14. Magyarország** 400 1960 22,5 17,5 1960 29,3 15. Bulgária 330 — — — — 16. Spanyolország 290 — — — 1950 34,2 17. Görögország 274 -— — — 70,4 18. Jugoszlávia 260 1954 21,4 Megjegyzés: amennyiben az adatok mellett évszám nincs feltüntetve, az 1958—62 évek valamelyikére vonatkoznak. * * az 1965. évi magyarországi egy főre jutó nemzeti jövedelem értéke hozzávetőlegesen 600 S-ra becsülhető. + Becsült.