Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

96 Hidrológiai Közlöny 1973. 2. sz. Egyesületi és műszaki hírek ráfia is használható ugyanis a mikrofilmek különböző tí­pusának egyedi vagy nagytömegű visszanagyítására. Így újabb idő és költségmegtakarítási tényező iktatható a rendszerbe, pl. a mikrofilm visszanagyításnál. A xerox berendezés alkalmazása egyben legalkalmasabb mód­szere a kis és nagy példányszámú gyors sokszorosítások előállításának. A Mikrofilm Üzem kiépítése ós rövid próbaüzeme után 1973. II. félévében kezdi meg a rendszeres üzemelést. A próbaüzem tapasztalatai alapján a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság gazdasági elemzést készít a rend­szer különböző igényű alkalmazásáról. Az üzemi tapasz­talatok ós a vizsgálat eredményei alapján történik intéz­kedés az országos rendszer kialakítására. Radványi Rudolf Rendszerelmélet. (L. A. Zadeh és E. Polák szerkeszté­sében. Műszaki Könyvkiadó, 1972.) Talán nem keltene különös figyelmet a „Rendszerelmélet" című könyv megjelenése, ha a hidrológiai és vízgazdálkodási szak­mai-tudományos vitákon nem hallanánk oly gyakran a hidrológiai ós vízgazdálkodási rendszer vizsgálatról, rendszerel méletről. A Zadeh és Polák szerkesztésében megjelent könyv természetesen nem vízépítési problémákkal foglalkozik, s példáit is elsősorban olyan tudományterületről veszi, ahol jóval kiforrottabb a rendszerelmélet alkalmazása. A 476 oldalas könyvet 12 szerző írta. A 13 fejezetből álló kötet 5 részre oszlik: I. Általános rendszerelmélet, II. lineáris rendszerek, III. nemlineáris rendszerek, IV. sztochasztikus és tanuló rendszerek, V. optimális rend­,szerek. A könyvnek különös előnye, hogy általánosan és meg­felelő matematikai apparátussal tárgyalja a rendszerel­méletet, mely a szerkesztők szerint: ,,ma már olyan önálló tudományág, amely egységes elméleti alapokra támaszkodva közös keretet nyújt különböző típusú és alakú rendszerek viselkedésének tanulmányozásához. Ezen belül a rendszerelmélet úgy tekinthető, mint álta­lános, illetve speciális módszerek és algoritmusok összes­sége, amelyekkel a rendszerek analizálhatók, szintetizál­hatok, azonosíthatók, optimalizálhatók és más e tárgy­körbe tartozó területek tárgyalhatók." A ,,Rendszerelmélet" magyar nyelvű megjelenése a szakkifejezések egységes használatát is biztosan elő fogja segíteni hazánkban. A könyvet mindazoknak feltétlenül ajánljuk, akik vízgazdálkodási, vagy hidrológiai rendszerelmélettel fog­lalkoznak, vagy azt alaposabban, elméleti oldaláról kí­vánják megismerni. Végezetül nem lehet elhallgatnunk azt sem, hogy a ,,Rendszerelmélet" gyümölcsöző alkalmazása, a matema­tikai megfogalmazásba való elmélyedés nem csekély in­tuíciót igényel, de megéri a fáradtságot. K. I. N. I*. Buszlenko: Bonyolult rendszerek szimulációja című könyvét a közelmúltban jelentette meg a Műszaki Könyvkiadó. A könyv megjelentetése igen időszerű volt, hiszen napjainkban egyre bővül a szimulációs technikák alkalmazási köre. Eddig a hidrológiában leggyakrabban a Stanford IV. vízgyűjtő modellhez elviekben hasonló vízgyűjtő — szi­mulációs modelleket és a mesterséges idősorok előállítá­sára szolgáló Thomas—Fiering-féle —- vagy ahhoz ha­sonló — módszereket alkalmaztak. Kevés kísérlet — az ismertető tudomása szerint Magyarországon éppen egy sem — történt a kétféle szimulációs technika együttes al­kalmazására. A két módszer egyesítése lehetővé teszi a vízgazdálkodási/hidrológiai rendszerek sztochasztikus szi­mulációját, amellyel egy bonyolult (nagyméretű) rend­szer működése imitálható és az így nyert eredmények a tervezés alapadataiként felhasználhatók. Buszlenko könyve nagy segítséget nyújt az ilyen szimulációs tech­nikák (vagy szintetikus modellek) megszerkesztéséhez. A I. fejezetben a bonyolult rendszerek tulajdonságait, és az ezeken alapuló hatékonysági (megbízhatósági, érzé­kenységi) mutatókat tekinti át. A II. fejezetben a bonyolult rendszerek matematikai modelljeit és a megalkotásukhoz vezető utat — tartalmi leírás, formális séma — írja le. A III. fejezetben tér rá a sztochasztikus szimuláció módszerének bemutatására ós a szimulációs algoritmu­sok operátor-sémákkal való leírására. Itt vázolja a szi­mulációs algoritmussal adott rendszerek paramétereinek optimalizálását — amely vízgazdálkodási rendszerek szimulációjának alapvető problémája. A IV. fejezetben röviden összefoglalja a Monte Carlo módszer elemeit, pszeudovéletlenszámok generálását, példát ad homogén ós inhomogén Markov láncok szimu­lációjára és stacionárius folyamatok előállítására. (A fe­jezetben foglaltak bővebb kifejtése Buszlenko és mások: Monte Carlo módszerek című könyvében — amely ma­gyarul szintén a Műszaki Könyvkiadó gondozásában je­lent meg -— található.) Az V. fejezetben tömegkiszolgálási rendszerek szimulá­ciójával foglalkozik, abban az esetben, ha a beérkezési folyamat korlátos utóhatású stacionárius folyamat. Ez a feltétel tározók működésének szimulációjánál többé­kevésbé elfogadható. A Buszlenkos által leírt szimuláció algoritmus jó kiinduló pont lehet egy olyan algoritmus kidolgozására, amikor a beérkezések Markov-láncot al­kotnak — hasonlóan a Lloyd modell feltételezéséhez. Ebben a fejezetben foglalkozik még szimulációs algorit­mussal megadott tömegkiszolgálási rendszerek optima­lizálásával, amely egymással összekapcsolt tározó rend­szerek elemzésénél igen gyakran felmerülő feladat. A VI. fejezet a bonyolult rendszerek egységes matema­tikai leírására alkalmas aggregátrendszerek absztrakt só­máit, és működési folyamatuk szimulációját tárgyalja. A VII. fejezetben diszkrét termelési folyamatok szi­mulációja, a VIII. fejezetben a folytonos termelési folya­matok szimulációja, végül a IX. fejezetben az automati­zált vezérlési rendszerek szimulációja kerül bemutatásra — példákkal gazdagon illusztrálva. A könyv szerkezete világos. Az alkalmazott matema­tikai apparátus elsősorban a mérnökök igényeit tartja szem előtt. A könyv egyetlen hibájának csupán az róható fel, hogy a példák túl bonyolultak ahhoz, hogy valóban példák legyenek, ugyanakkor túl egyszerűek a közvetlen alkalmazáshoz. Ez azonban végül is nem a szerző bűne, hanem a tárgykör újszerűségéből adódó kompromisszum. A könyvet melegen ajánljuk minden hidrológusnak és vízkészletgazdálkodással foglalkozó mérnöknek. Szöllősi-Nagy A ndrás

Next

/
Oldalképek
Tartalom