Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

12. szám - Dr. Takács Sándor–Vukovich Ferenc: Bioaktív elemek felszíni és felszín alatti vizekben

562 Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. Beszámoló Bioaktiv elemek felszíni és felszín alatti vizekben Dr. TAKÁCS SÍK DOB — VUKOVICH F E BEK C* Az emberi szervezet lényegében vizes oldat és az anyagcsere folyamatok ebben a vizes oldatban zajlanak le [1]. A víz fiziológiai szerepe igen sok oldalú, az emberi szervezet életfolyamataiban többek között tápanyagként is szerepel. Ez mindenek előtt abban nyilvánul meg, liogv az élethez szükséges anyagokat; sókat, nyomelemeket visz a szervezetbe [2]. A természetes vizek ^összetételét elsősorban a vízzel érintkező közeg kémiai jellege határozza meg. A természetes vízalkotórészek bonyolult kémiai és fizikai folyamatokon mennek át, amíg végső egyensúlyi állapotba jutnak. Tekintve, hogy a vízben oldott anyagok ionos állapotban vannak táplálkozás-élettani szerepük igen fontos (beépülés, felszívódás). A víz ion összetételét befolyásolja az ionkicserélődés folyamata, amely a vízben oldot t ionok és a talaj ionjai között megv végbe. A táplálékainkban előforduló és ismert élettani hatású makro- és mikroelemek a vizekben is megtalálhatók változó mennyiségben. Alig találunk olyan természetes felszín alatti vizet, amelyben kalcium és magnézium ne fordulna elő. E két kation mellett leggyakrabban kimutatható a nátrium és kálium is. A táplálékokban és vízben található nyomelemek biológiai hatásáról keveset tudunk, bár számos összefüggést már sikerült feltárni. Feltételezhető, hogy ezek a nyomokban ki mutatható és változó számú elemek biológiailag aktívak. Hiányuk jellegzetes hiány betegséget, fokozott mennyiségük szintén jellegzetes klinikai tüneteket produkál. Az emberi szervezetben az alkotóelemek között a nyomelemek összességükben nem tesznek ki többet, mint negyed százalékot, mégis bizonyos funkciók normál folyamataiban nélkülözhetetlenek [3, 4]. Több éven át tartó vizsgálatainkkal arra kerestünk választ, hogy felszíni és felszín alatti vizeinkMorsodmegyei KÖJÁL. Miskolc. ben milyen mennyiségben találhatók nyomelemek' van-e valamilyen jellegzetes területi halmozódás és összefüggés a talajszerkezettel. V izsgálati módszer Laboratóriumi vizsgálatra a helyszínen 2 liter mintát vettünk. Egy mintába 23 elemet határoztunk meg, így összesen több, mint 60 000 vizsgálat alapján következtettünk a területi jellemzőkre. Jelen közleményünkben csak ü elemre vonatkozóan végzünk elemzést, de a földrajzi tájegységeknél más elemekre vonatkozóan is értékelést adunk. A részletesen tárgyalt elemek a következők: fluorid, bromid, jodid, cink, vanádium, alumínium. Fluorid; meghatározását kolorimetriásan alumínium aluminon komplex alakjában végeztük. A színintenzitás alapján történt a mennyiségi meghatározás [5], Bromid; kolorimetriásan fenolvörös módszerrel vizsgáltuk. A tetrabrómfenolkék indikátor színintenzitása és a bromid koncentráció közötti összefüggés alapján történt a mennyiségi meghatározás [6]. Jodid! fotometeren 460 millimikron hullámhossznál határoztuk meg, kalibrációs görbe alkalmazásával [7]. Cink; a meghatározást ditizonos keverókszín titrálással végeztük. A cink tartalmat cink törzsoldat megfelelő részletének azonos keverókszínig végzett titrálással kapott faktor segítségével számoltuk ki [8]. Vanádium; spektrofotométerrel vizsgáltuk a vanádium-pirokatechinibolya komplex keletkezése alapján. A mérés 500 millimikron hullámhosszon történt [9], Alumínium; meghatározása az aluminonnal képzett vörösszínű komplex vegyület színintenzitása alapján történt [5]. Eredmények A vizsgált ÉK magyarországi terület vízminőség jellemzőit a vízföldtani tájegységek szerint vizsgáltuk. A vízföldtani tájegységet részletesen az 1. ábrán mutatjuk be, a tájegységekhez tartozó földtani és hidrogeológiai jellemzőket rövid összefoglalásban tárgyaljuk. Az l-es számú tájegység leginkább karbonátos kőzetekből felépített terület. A Bükk-hegység karJELMAGYARÁZAT: 1. Mátra és Bükk köze 2 Sajóvölgyi és Egercsehi medence 3. Északnyugat Borsod 4 Aggteleki karszt, Északborsod 5. Cserehát 6. Eperjes'Tokaji hegység I. Taktüköz, Bodrogköz 8. Harangod 9. Sajó és Hernád völgy 10. Mátra alja, Bükk alja II. Jászság Tiszai árok 1. ábra. Vízföldtani tájegységek Puc. 7. ruöpoAoewtecKue peeitomi Abb. 1. Hydro geologische Landschaften