Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
1-2. szám - Váncsa András Lajos: A Sajó öntisztulása 1967-ben
64 Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. Váncsa András L.: A Sajó öntisztulása 1967-ben egyéni megokolásból poliszaprób-alfa-mezoszaprób jelleggel minősített egyéb Ciliata indikáció. Fentiek szerint összevetve a mellékelt taxonlista indikátorszervezeteinek gyakorisági értékeit megállapítható, hogy a Szabó által alkalmazott indikációk használata esetén még rosszabb vízminőségi értékeket kapnánk. Szükségesnek tartottam ezt a kis statisztikai összevetést, hiszen ennek figyelembevételével helytálló az a megállapítás, hogy a Sajó vízminősége az utóbbi években romlott. Ennek illusztrálására szolgál az alábbi összehasonlító táblázat: Szabó [17] minősítése Szerző Mintavétel helye minősítése Mintavétel helye 1053. 1955. 1950. 1957. 1967 XI. hó V. hó X. hó X. hó (általános kép) Sajópüspöki a b a—b a alfa Putnok a—b a—b a—b a alia (poli-alfa) Kazincbarcika . . . b b b b — Sajószentpéter . . . — — •— — alfa-béta Sajóecseg a—b b b a—b alfa Miskolc felett ... — — •— •—• alfa Miskolc : a a a—b a Összefoglalás Összefoglalva a vizsgálati eredményeket az alábbiakat emelem ki: 1. A Sajó változó terheléssel lépi át határunkat. A hazai szennyezések hatása akkor mutatható ki jól, amikor kisebb terheléssel érkezik hozzánk a Sajó vize. 2. Kazincbarcika térségében a Borsodi Vegyi Kombinát szennyvízbeömlései alatt sajátos, zavart szaprobiológiai képet észleltem több esetben. Ennek okát toxikus hatásban látom. 3. A Sajó hazai szakaszán a korábbi évekhez képest romlott a víz minősége. 4. A szennyezések jelenlegi állapotának megmaradása, vagy esetleges további növekedése mindenképpen hatással lesz a Tisza JI duzzasztott víztömegének minőségére. A Sajó vizsgálata állandóan fontos és érdekes, mivel az Eszakmagyarország legjelentősebb vízfolyása. TAX0NJEG1ZÉK Szabó a további mederszakaszra nem közöl értékeket, így az összehasonlításra nincs lehetőség. Kérdőjellel (?) láttam el a miskolci mintavételi helyet, mert tanulmányából nem tudtam megállapítani, hogy Miskolc felett vagy alatt volt ez a hely. (Az egyes alkalmazott rövidítések; p vagy poli: poliszaprób; a vagy alfa: alfa-mezoszaprób; b vagy béta: béta-mezoszaprób). Az ismertetett vízminőségi romlás ellenére is megállapítható a vizsgálatok alapján, hogy a sorozatos és folyamatos szennyeződések mellett is felismerhető az öntisztulás jellege, ami jól mérhető a Sajó szaprobiológiai állapotának változásaival. Jelen tanulmányom nem foglalkozik a Tisza vízminőségének alakulásával a Sajó beömlése felett és alatt. Az eddigi vizsgálatok alapján azonban megállapítható, hogy esetenként jelentős a Sajónak a Tiszára gyakorolt szennyező hatása. Ez a tény elgondolkoztató, hiszen a Tisza II (kiskörei) vízlépcső megépülése után a Sajó betorkollása alatt visszaduzzasztott mederszakasz lesz, sőt a Sajó medrébe is mintegy 10 km-ig felhat a duzzasztás. E szakaszban megnő majd a szerves és szervetlen hordalék lerakódása, ami ma is jelentős. Ugyanakkor a szenynyező anyagokkal terhelt Sajó vize a duzzasztott mederszakasz vizével keveredik majd, ami feltétlenül hatással lesz a Tiszában lejátszódó öntisztulási folyamatra. Nem adható meg séma arra vonatkozólag, hogy a biológiai állapot hogyan alakul majd ebben a szakaszban, feltételezhető azonban, hogy kedvezőtlenebb lesz, mint ma. Fentiekből világosan következik, hogy feltétlenül szükséges a szennyvízterhelések csökkentése, illetőleg fokozatos megszüntetése, ami leghatékonyabban kellően működő szennyvíztisztító berendezések létesítésével és szakszerű üzemeltetésével, illetőleg az üzemi technológiák változtatásával érhető el. A szennyezések csökkentése és megszüntetése a Sajóban feltétlenül szükséges, mivel a szenynyezett Sajó víz vízhasznosítása szinte lehetetlen, s így tetemes anyagi kárt okoznak. S Mintavételi helyek (£) 1 2 3 4 5 6 Flora Cyanophyta Gomphosphaeria sp Dactylococcopsis raphidioides HANSG Oscillatoria limnetica LEMM. .. . Oscillatoria limosa AG Oscillatoria planctonica WOLOSZ. Oscillatoria tenuis AG Oscillatoria sp Phormidium uncinnatum GOMONT Phormidium sp Tetrapedia gothica REINSCH Kuglenophyta Euglena acus EHR Euglena oxyuris SCHMARDA Euglena viridis EHR Euglena sp Lepocinclis sp Phacus longicauda (EHR.) DUJ. Phacus pleuronectes (O. F. M.) DUJ Phacus sp Trachelomonas acuminata (SCHMARDA) STEIN Trachelomonas granulata SWIR. emend. DEFL Trachelomonas intermedia DANG. Trachelomonas hispida PERTY (STEIN) emend. DEFL Trachelomonas oblonga LEMM. Trachelomonas volvocina EHR. Trachelomonas sp Clirysophyta Dinobryon sp Maliomonas sp Synura uvella EHR 2 — 2 — 2 2 3 — 3 1 2 — 22—2 Szabó h S 1 b 5 a—b 1 a 0 — — 1 2 — — 21 — — 2 1 1 a—b 3 3 2 — — 3 a—b 3 3 2 — 2 — 1 — 3 3 — 2 2 1 3 — 3 3 — 2 3 3 — — 1 1 — 2 5 5 1 — 1 — 3 — 7 7 1 5 2 1 a—b ß a c i 11 a r i o p Ii y c e a e Asterionella formosa HASSAL .. Caloneis amphisbaena (BORY) CLEVE Ceratoneis arcus (EHR.) KÜTZ. Cyclotella sp. (3—5 taxon) Cocconeis placentula EHR Cocconeis sp. (2 taxon) Cymatopleura solea (BRÍB) W. SMITH Cymbella ventricosa KÜTZ Cymbella sp Diatoma vulgare BO RY Fragilaria capucina DESM Fragilaria erotonensis KITTON Gomphonema olivaceum (LYNGB.) KÜTZ Gomphonema parvulum (KÜTZ.) GRUN Gyrosigma sealproides (RABENH.) CLEVE Hantzschia amphioxys (EHR.) GRUN 3 3 2— 2 1 2 — 3 5 2 2 — — - 3 — 2 3 2 1 — 2 — 2 3 — 2 4 a—b 2725 3 2— — 1 2 2 b 2 3 3 2 3 3 1 b 3 1 2 a — 3— 3— 3 — —