Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

576 Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. Beszámoló adatátviteli vonalra bocsátja, illetve az onnan érkezőket befogadja. A mérésgyűjtő állomás ezen kívül helyszíni adattárolásra, idő mérésére, távvezérlésre, helyi kijelzésre is alkalmas. Alapkiépítésben 10 érzékelő csatlakoztatására alkalmas és a nemzetközi távírókód felhasználásával 10 különálló négydekádos adat továbbítható. Az adatátviteli vonalakat a Magyar Posta bocsájtja rendelkezésre. A telex hálózat olyan felépítésű lesz, hogy megfelelő kerülőutak állnak rendelkezésre vonalhiba esetére. A berendezések szükség esetén egyébként megfelelő illesztőegysóggel URH-n is működtethetők. A főbb állomásokig a kábeles összekötés biztosított, a hálózat egyrésze azonban légvezetékes lesz. A központi berendezés végzi automatikusan és folyamatosan a külső állomások információinak gyűjtését. A beérkezett jeleket feldolgozásra alkalmassá alakítja, majd átadja a vezérlési, szervezési, adatrögzítő és feldolgozó egységeinek. Ez utóbbi funkciót korszerűen egy kisszámítógép végezheti el. A beérkezett adatot a központ rendszerezi, tárolja, szükség szerint megjeleníti ós rögzíti. Az adatok alapján veszélyhelyzetben riasztást ad, automatikusan elvégzi az egyszerűbb kiértékeléseket: statisztikai vizsgálat, hibajelzés, előrejelzés, stb. A központ az értékes — tehát nem valamennyi — információkat telexen közli az érdekelt szervekkel. A rendszerben első lépcsőben naponta 1500, árvizes helyzet esetén mintegy 4000, és végső kiépítésben 6500—7000 adat gyűlik össze. Ilyen nagytömegű információ összegyűjtése indokolja azok azonnali gépi úton történő rendszerezését és értékelését, mert egyébként a felhasználó elveszik az adattömegben. A rendszer teljes létesítési költsége 38,8 millió Ft, amelyből 11,5 millió a telemechanikai rendszer, 5 millió az átviteli vonalak, 17,8 millió a mérőállomások és mérőszelvények valamint központ, 4,5 millió a mérőérzékelők költsége. Az üzemeltetés évi költségszükséglete 2,2 millió Ft. Egy-egy információ begyűjtésére fordított beruházási költség 413 ezer Ft, illetve folyamatos mérésének évi költséghányada 32 ezer Ft. Ezek a nagy számok arra utalnak, hogy törekedni kell a rendszer maximális kihasználására. Károlyi Csaba, Radványi Rudolf ( Folytatás az 567. oldalról) Tilesch György megemlékezést tartott a Pécsi Csoport két elhunyt jeles tagjának, dr. Szabó Pál Zoltánnak, és Dulánszky Nándornak életművéről és munkásságáról. Dr. Szabó Pál Zoltán az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének egykori igazgatója, a Pécsi Csoport egyik megalakítója és első elnöke volt. Kiterjedt hidrogeográfiai és hidrgeológiai munkássága révén országosan ismert szaktekintély, Pécs város szülöttje, a karsztkutatás lelkes úttörője és művelője volt. Dulánszky Nándor, a Pócsi Víz- és Csatornaművek egykori főmérnöke, Pécs vízellátásának évtizedeken át irányítója, a mélységi vízkészletek intenzív kihasználásának szorgalmazója, és a helyi vízgazdálkodásnak lelkes, gyakorlati szakembere volt. Az ünnepélyes megnyitó és megemlékezések után plenáris előadásokra került sor, amelyeknek keretén belül Kiss György: ,,A vízgazdálkodás időszerű feladatai Pécs térségében" címmel átfogó tájékoztatót tartott a közép és bosszútávú elképzelésekről. Előadásában hangsúlyozta, hogy Pécs és térsége a vízellátás fejlesztésében különleges helyet foglal el. Az eddigi eredmények ellenére e

;gyes településeknél vízellátási nehézségek keletkeztek. Éppen ezért a későbbiekben meg kell valósítani a terület egységes vízellátó rendszerét. Pécs vízmérlege szerint még ebben az ótvizedben ú jabb vízbeszerzési források igénybevételéről szükséges gondoskodni, így a Karasica-völgy vízkészletének feltárása és a már meglevő Dunai Vízmű fejlesztése az elsődleges feladat. Dr. Páter János egyetemi tanár plenáris előadásában a vízellátás közegészségügyi vonatkozásait értékelte. A népesség szaporodása mind nehezebb feladat elé állította az emberi településeket a jó ivóvízzel való ellátás terén. Az ember vízre-utaltsága biológiai tény. Közegészségi szempontból rendkívül fontos, hogy a lakosságot kifogástalan ivóvízzel lássuk el. A tudományos-technikai forradalom emberének létét azonban alapjaiban fenyegeti a bioszféra szennyeződése. A pécsi vízellátás története bizonyítja, hogy milyen nehéz feladat elé kerülhetnek a vízügyi és közegészségügyi szakemberek a jó ivóvíz biztosítása vonatkozásában. Már a vízművek létesítésekor, a tervek elkészítésénél kell meghallgatni a szakemberek véleményét, hiszen a rosszul megtervezett létesítmény elkészülte után sokkal nehezebb a bajokat helyrehozni. A továbbiakban szekció ülésekre került sor. Az egyes szekciók ülés-elnökei a következők voltak: dr. Orlóczi István, dr. Fejér Leontin, dr. Páter János, dr. Szűcs Endre és TIoll Lajos. A szekció üléseken összesen 28 előadás hangzott el. Az előadásokat hozzászólások követték. A hidrológus napok zárszavát Kiss György vízügyi igazgató, a Pécsi Csoport elnöke mondta. V. I. 1972. szeptember 13-án megkezdődött az osztrák Duna-szakaszon épülő Ottensheim—

Withering vízlépcső feltöltése, miután a beruházási munkák 95%-ig elkészültek. A vízlépcső az osztrák dunai erőművek rendszerének negyetlik tagja. A vízlépcső feletti szakaszon robbantásokkal távolítják el a mederben 1,5 m szélességben levő sziklazátonyokat, hogy a Duna ezen szakasza is alkalmas legyen az egységes dunai hajók átbocsátására. A sűrűn lakott partok miatt rendkívüli elővigyázatot igénylő művelet 1972 végéig tart, és ezalatt kerek 25 000 m

3 sziklát, 100 000 m

3 kavicsot kell eltávolítani. Az új zsilipeken 1972. október közepén bocsátják át próbaüzemben az első hajókat. Az energiaszolgáltatás 1973. márciusában kezdődik. (Osztrák TV 1972. szept. 13.) H. W. * A Német Szövetségi Köztársaságban egyre fokozódó ivóvíz-ellátási nehézségeket használta fel az ausztriai Kaprun község új exportcikk forgalmazására, „Gletscher Kristall" elnevezéssel. A terméket alábbi reklámszöveggel népszerűsítik: „Természetes, tiszta víz olyan vidékről, amelyben sem környezeti- sem ipari szennyeződós nincs, melynek nincs vezetékből eredő mellékíze." A község polgármestere nyilatkozata szerint a víz exportjával nemcsak új közvetlen kereskedelmi lehetőségeket akarnak kiaknázni, hanem idegenforgalmi reklámnak akarják a vizet felhasználni Kaprun és vidéke számára. (Osztrák TV 1972. szept. 14.) H. W.