Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

12. szám - Galli László–dr. Vitális György: Síkvidékek és folyóvölgyek légifényképeinek vízépítési és építésföldtani értelmezése

HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 52. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 529-57C oldal Budapest, 1972. december Síkvidékek és folyóvölgyek légifényképeinek vízépítési és építésföldtani értelmezése* GALII LÁSZLÓ** — Dr. VITÁLIS GYÖRGY*** A „Hegy- és dombvidékek légifény képeinek vízföldtani és műszaki-földtani értelmezése" című tanulmányunk folytatásaképpen, jelen összeállításunk a síkvidéki és a folyóvölgyi területek légifényképeinek, elsősorban vízépítési, majd építésföldtani értelmezéséhez kíván segítséget nyújtani. A bemutatott légifényképek földtanilag negyedkori (pleisztocén és holocén) szélhordta (eolikus) és vízhordta (fluviális) képződményekből felépített területrészeket szemléltetnek. A síkvidéki légifényképek értelmezésével kapcsolatban elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy ezeken a képeken már nem a domborzati formák, valamint a fénv és árnyék hatásai azok, amelyek hozzásegítenek a légifényképek értelmezéséhez, hanem a felszín világosabb és sötétebb árnyalatai, amelyeket a felszín kőzeteinek, illetve talajféleségeinek minősége és víztartalma határoz meg. A sötétebb árnyalatok általában a kötöttebb vagy a nagyobb víztartalmú, a világosabbak a lazább vagy durvább szemcséjű kőzet-, illetve talajféleségeket jelölik. A felszín árnyalatai természetesen nem adhatnak képet a felszín alatti képződményekről. A sík területek és a folyóvölgyek azonban mindig valamilyen feltöltődés eredményei, tehát mindig valamilyen genetikai törvényszerűséggel rendelkeznek. Ezért az árnyalatok kisebb-nagyobb foltjainak az alakja és elrendeződése — számba véve a vizsgált terület feltöltődési folyamatának a jellegét is — mindig lehetőséget ad egy-egy genetikai rétegsor feltételezésére és biztos támpontot nyújt a különböző módon feltöltődött, tehát a különböző jellegű rétegsorral rendelkező területek határainak megállapítására. A különböző felépítésű területek egykét pontjának feltárásával nagyobb területek földtani felépítésére lehet következtetni. így a légi* Előadásként elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai és a Magyarhoni Földtani Társulat Mórnökgoológia — Építésföldtani Szakosztálya 1972. március 14-i közös rendezésű előadóülésén. A légifényképek közlését a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal 67/8/1963. sz. alatt engedélyezte. ** Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. *** Szilikátipari Központi Kutató ós Tervező Intézet, Budapest. fényképek igen nagy segítséget nyújthatnak a vízépítési és az építésföldtani, tehát a rendszerint csak kis mélységre, de nagy területekre, vagy hosszú területsávokra kiterjedő létesítmények tervezését megelőző feltárásokgazdaságosabb és megbízhatóbb elvégzésére. Magyarország síkvidéki területeit, egymással sokszor váltakozva, részben szélhordta üledékek, többnyire futóhomok és lösz, részben folyóvízi, mocsári, valamint tavi üledékek építik fel. E különböző genetikájú és a felszínen rendszerint különböző árnyalati formákban jelentkező képződmények kiterjedési határait először a légifényképek, a rétegsorok jellegét, vastagságát és települési rendszerét pedig a kiegészítő feltárások segítségével lehet megállapítani. A légifényképek vízépítési és építésföldtani értékelési lehetőségeit mutatják be a következő képek. * Az 1. kép gyengén hullámos felszínű, eolikus jellegű területet mutat. Az uralkodó szél irányába elhelyezkedő világos foltok a terület homokosabb, szárazabb és magasabb, a sötétebbek pedig a mélyebb részek iszaposabb és nedvesebb foltjait képviselik. A területet mezőgazdasági műveléssel már megkötött pleisztocén futóhomok építi fel. Mivel a magasabb részeken helyezkednek el a könnyebben pusztuló, lazább szerkezetű, a mélyebbeken pedig a kötöttebb iszapos anyagok, a terület épülő jellegű. Ezért feltételezhető, hogy rétegsora a felszín alatt is, a felszínhez hasonlóan, egymással hullámosan váltakozó homokos és iszapos anyagú rétegekből áll. A 2. kép jobb felső részén ismét szélirányba rendeződő, de még mozgó futóhomok-vonulatok láthatók. A buckákon látható sötét pontok növényzetet, csenevész bokrokat jelentenek. A futóhomok megkötése a területen már megkezdődött. A kép bal alsó sarkán látható egyenletesebb árnyalatú területet már kötöttebb anyag: pleisztocén futóhomok, esetleg lösz boríthatja, A 3. képen már jól elhatárolódik két különböző felépítésű terület. A kép bal alsó sarkán található