Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
11. szám - Könyvismertetés
528 Hidrológiai Közlöny 1912. 11. sz. 15. Voluntad Hidraulica. Ano IX. No 21/1971. (spanyol). 16. Hydrological Yearbook of Israel, Summary of records prior to October 1967. Jerusalem 1971. Ministry of Agriculture, (angol). IV. Az európai szocialista országok Nemzetközi Hidrológiai Decennium Nemzeti Bizottságainak „A Kárpátok hidrológiája" elnevezésű munkacsoportja 1972. május 16—19 között tartott ülést Csehszlovákiában, Szmolenicén. A munkacsoport ülésén részt vett országok: Lengyelország, Magyarország, Románia, Szovjetunió, Csehszlovákia. A munkacsoport ülésén az alábbi témák kerültek megvitatásra: 1. A Kártpátok területe vízmérleg elemeinek vizsgálata és az emberi tevékenység hatása a vízmérleg elemeire. 2. Az árvizek elemzése és előrejelzése a Kárpátok területén. 3. Kisvízi hozamok elemzése és előrejelzése. 4. Kiválasztott hidrológiai jellemzők szezonális előrejelzési lehetőségeinek vizsgálata. Az európai szocialista országok NHD Nemzeti Bizottságainak a vízmérleg elemek térképezése elnevezésű munkacsoportja 1. ülését 1972. augusztus 28—szeptember 2. között Budapesten tartotta. E téma koordinátora Magyarország és az ülésen Bulgária, Szovjetunió, NDK és Csehszlovákia vett részt. Az ülésszak alkalmával történt meg tulajdonképpen a munkacsoport megalakulása ós a téma részletes munkatervének kidolgozása. Az ülés keretében beszámolók hangzottak el a téma kidolgozásában részt vállalt feleknek a Szófia-i ülés óta végzett munkájáról. KÖNYVISMERTETÉS Dr. Ivicsics Ferenc: Korszerű szivári;ásgútlási eljárások alkalmazása a vízépítésben. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadásában megjelent 42 oldalas tanulmány 34 ábrát, 4táblázatot és 160 irodalmi hivatkozást tartalmaz. A nagy alakú kiadvány a bevezetésen és a befejezésen kívül négy fő fejezetből áll. (A vízépítésben használatos szivárgásgátlási eljárások rendszerezése, szivárgásgátlás külső réteggel, szivárgásgátlás belső réteggel, a résiszap.) A vízépítésben használatos szivárgásgátlási eljárások rendszerezésével foglalkozó első részben a szerző jól áttekinthető táblázatba foglalja össze a különböző szivárgásgátlási módokat, a védelem nélkül használatos merev és hajlékony burkolatokat, talaj keverék-rétegeket, valamint a védőrétegeket. Ez az összefoglaló jellegű rész tájékoztat a különböző eljárások során alkalmazott anyagokról, a főbb építési munkafolyamatokról és a módszerrel elérhető eredményekről. A kiadvány több, még csak kísérleti állapotban levő, illetőleg hazánkban szélesebb körben eddig nem alkalmazott módszert is megemlít (pl.: tömörített talajréteg, különböző anyagokkal végzett kolmatáció, biológiai kolmatáció, hidraton réteg, stb.) A közölt irodalmi- és szabványhivatkozások a részletkérdések iránt érdeklődőknek is jó tájékoztatást nyújtanak. A vízzáró függönyt — mint belső, szivúrgásgátló réteget — ismertető fejezet rövid áttekintést tartalmaz a manapság Magyarországon is egyre elterjedtebben alkalmazott résfalkészítési technológia kialakulásáról és alkalmazásáról. A résfalkészítéshez általában nélkülözhetetlen résiszappal részletesen foglalkozik a kiadvány ötödik fejezete. A lésiszap összetételét, a készítéséhez használaton anyagokat csupán megemlíti a tanulmány. Kitér a résiszap készítésére, minőségének ellenőrzésére és felhasználására. A résiszapkészítéssel és felhasználással kapcsolatosan végzett vizsgálatok eredményeinek közlése lehetővé teszi, hogy a kutatók, a tervezők és az építők a munkájukhoz szükséges megfelelő adatok birtokába jussanak. Az elvégzett fontosabb vizsgálatok: a legkodvezőbb peptizálószer meghatározása, az előzetesen vízben feloldott és száraz állapotban adagolt szóda hatása a résiszap minőségére, a résiszap minőségének változása és a résiszapkészítéshez használt víz keménységének a hatása a résiszap tulajdonságára. A vizsgálatok eredményeinek használhatóságát biztosítja az a körülmény, hogy a vizsgálatokat zömében hazai — a résfalkészítési gyakorlatban alkalmazott — anyagokkal végezték. A résoldal állékonyságának meghatározására közölt számítási eljárás nomogramban való feldolgozása, számottevően megkönnyíti az összefüggés gyakorlati használatát. A résiszappal megtámasztott résoldalfal állékonyságával kapcsolatosan tett megjegyzések között több -— a gyakorlati és elméleti szempontból egyaránt -— fontos szempontra hívja fel a szerző a résiszappal foglalkozók figyelmét. (Pl. a résiszap fajsúlyának jelentősége, az iszapminőség szerope, a résiszapfajsúly helyes értelmezése, stb.) A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által kiadott tanulmány bizonyára jó tájékoztatást ad a tervező, az építő és a kutató mérnökök számára ós alapját képezheti egy további, szivárgásgátlással, illetőleg ezen belül a réseléssel foglalkozó részletes munkának, amelyeket a magyar szakemberek már régen nélkülöznek. Dr. öllös Géza