Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

11. szám - Ábrahám Ottó–Takács Attila: Tatabánya szennyvíztisztító telepének fejlesztése. Városi tisztítótelepek optimális szakaszolásának grafikus vizsgálata

Dr. Ábrahám E.—

Bartha I.: A nagyüzemű állattenyésztő telepek Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. 507 továbbításos módszere tápértékhasznosítás, valamint a mezőgazdasági művelés során értékesítés szempontjából kedvezőbb az eddig alkalmazottnál. Ahol a hígtrágya felhasználására nincs mód, ott megfelelőbb a szennyvíztisztítási eljárásoknál ismert kezelés mellett részlegesen, vagy egészben az élővízbe bocsátani úgy, a fertőző részétől megszabadított és az előírásoknak megfelelően tisztított hígtrágya fázist, hogy az ott káros hatást ne fejthessen ki. A hazai szarvasmarha-állomány 15—16 millió tonna, a sertés-állomány 18—19 millió tonna, végül a baromfiállomány pedig 0,5 millió tonna trágyát termel évente. Évente a fentiekből begyűjthető és hasznosítható trágya mennyisége meghaladja a 24 millió tonnát (hagyományos minőségű konzisztenciában). A gyárszerű állattartási rendszer elterjedésével a hulladék egyre inkább hígtrágya formájában jelentkezik. A hígtrágya kezelés kérdésének helyes megvilágításához állítsuk szembe azt a jelenleg egy évben jelentkező emberi fekáliás szennyvíz és iszap mennyiségével, mely utóbbi 1,6 millió tonna évente. Ha a hígtrágya közeijövőbeni mennyisége csak 1/10-e lesz a hagyományosnak, akkor is mennyiségileg nagyobb feladatot jelent, mint az az összes hazai szennyvíziszap kezelésének vonalán jelenleg mutatkozik. Az 1. ábrán mutatjuk be — 40 g/nap BOI

s értékkel számolva — lakosegyenértékenkénti szennyezési egységben a városi, ipari és mezőgazdasági szennyezések várható nagyságrendjét az 197 lés 1985. években. Ebből az ábrából látható, hogy pár év múlva már a mezőgazdaságon belüli állattartásnak lesz a legnagyobb szennyezési lehetősége. Ezen adatok ismeretében újólag megállapítható, hogy a nagyüzemi állattartó telepek hulladéka — a hígtrágya — nem azonos a mezőgazdaság területén keletkező szennyvizekkel. A hulladék hígtrágya, ami az állatok szilárd trágyáját, trágyalevét, élelmezésük maradványait és a mosó, hűtő-, valamint öblítővizeket tartalmazza. A mezőgazdaság területén keletkező szennyvizek a mezőgazdaság dolgozóinak fekáliás- és mosdóvize, valamint az esetleges élelmiszer feldolgozás során keletkező ipari szennyezés terméke. Ezek kezelésére érvényben van a 40/1965. XI. 25. OVH. sz. kormányrendelet, amely sem a befogadókat, sem a talajvizet nem engedi bizonyos mértéken túl szennyezéssel terhelni. Egészen más a helyzet a hígtrágyával kapcsolatosan. A mezőgazdaságban a nagyüzemi állattartás kifejlődése előtt a trágyát szilárd, a trágyalevet folyékony állapotban minden hatósági és közegészségügyi felügyelet és beavatkozás nélkül vitték ki a művelés alatt álló területekre. Nyilvánvaló, hogy ez a kiviteli szabadság nem állhat fenn a művelt területekre való hígtrágya kiszállítás különböző formáinál, mivel annak helytelen kezelése, bármely fázisában vagy egészében helytelen elhelyezése, fertőzési veszélyeket rejthet magában. A nagyüzemi állattenyésztés hígtrágya kihordása, vagy kijuttatása a termőterületre, elsősorban a nagyüzemben levő állatállomány takarmánybázisának biztosítása érdekében történik. A talajon újonnan termelt takarmány bekerül az istállóba. Ennek megfelelően LEE 1971 I 27,656 *10

e LEÉ AZ ALIATTENYESZTÉS UTÁN ELOIOBDL Hb 107. HÍGTRÁGYÁBÓL SZARMAZLT KÖZVETLENÜL A MEGMŰVELT TERÜLETRE KERÜL ÖNTÖZI CSATORNAZAS ILL ÖNTÖZÉS ÚTJÁN A MEGMŰVELT TERÜLETRE JUT Í96A x 10

6 LEE AZ tPAR ÚTAN 1ÖTJ/tN 2,04 mill. \nr>/hi 3,358* 10

e LEÉ A LAKOSSÁG UTA'N CSATORNÁZÁS , UTJ/ W/t CSATORNAVAS ' \

JAN 1,3 v/napBAN LEE —i ÚTJÁN 1,38 mill J m

3/nap-BAN I. II. III. IV. V. VI VII. W/l IX. X. XI. XII. [hónap] FIGYELEMBEVETT ADATOK 1 LEÉ

'AO gr/nap B0I

S 1 SZARVASMARHA - 20 LEÉ 1 SERTÉS =5 LEE 100 BAROMFI = 1,7 LEÉ 1985 2 27,960 *10

6LEÉ A2 ÁLLATTENYÉSZTÉS UTÁN EBBŐL kb. 80% HÍGTRÁGYÁBÓL SZARMA70 9,733» 10

b LEE AZ IPAR ÜT AN 6,083 x 10

s LEÉ A LAKOSSÁG UTÁN KÖZVETLENÜL MEGMŰVELT TERÜLETRE KERÜL CSATORNÁZÁS ILL. ÖNTÖZÉS ÚTJÁN A MEGMŰVELT TERÜLETRE CSATORNAZAS ÚTJÁN 6,0 miit rrP/nap-BAN CSATORNÁZÁS ÚTJÁN 2,5 mill rrf/nap BAN l II. III. IV. V. VI VII. VIII. IX. X. XI. XII. [hónap] 1. ábra. Lakosság-, ipar- és mezőgazdaság várható szenni/ezésének mértéke. 1971 és 1985. években Fig. 1 .Pollution by domestic-, industrial- and agricultural wastewater discharges in 1971 and .1985 a körfolyamat igen rövid: trágya- talaj- növény- állat. Éppen ezért fontos, hogy minden fertőzési veszélyt a minimumra csökkentsünk még akkor is, ha ma még nem állnak rendelkezésünkre hatósági szabályozások. Ilyen szemlélet mellett a hígtrágyát mezőgazdasági hasznosítás szempontjából, minőség szerint 3 csoportba oszthatjuk: — közegészségügyi korlátozás nélkül hasznosíthatók, — közegészségügyi korlátozással hasznosíthatók és — mezőgazdasági szempontból nem hasznosítható, veszélyes anyagok. Szabályozás hiányában a hígtrágya kezelésével és értékesítésével kapcsolatban az alábbi óvórendszabályok betartása látszik célszerűnek: — Addig is, amíg tisztázódnak az emberi fekáliás ésmosdóvizek felhaszr álásának mennyiségi és minőségi lehetőségei a hígtrágyában, ajánlatos azok külön kezeléséről gondoskodni. Ha erre más mód nem nyílna, úgy megoldhatónak látszik csupán a két órás ülepítés utáni ülepített szennyvizet a hígtrágyába vezetni. Ebben az esetben nem sza-