Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

11. szám - Szolnoky Elemér–Pálfy Imre–dr. Borus Sándor: Kis szennyvíztisztító berendezések építési és üzemeltetési kérdéseiről

478 ' Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. Szolnoky E.—Pálfy I.—

Dr. Borús S.: Kis szennyvíztisztító berendezések. A TABTA rendszerű berendezés teljes egészében a Tatabányai Szénbányák VIDUS gyáregységében, gyártmányként előállítva, készül. Helyszíni kivitelezői munkára csak a alapozásnál és a szerelésnél van szükség. Az oxidációs árok gépészeti berendezéseit — szellőztető rotor és zsilipek — a Vízgépészeti Vállalat sorozatgyártásban gyártmányként állítja elő. A sorozatgyártású gépek meghibásodása esetén a gyártó vállalat a meghibásodott alkatrészeket kicseréli, illetve pótolja. Szükséges azonban megjegyezni, hogy ma még ez a szolgáltatás meglehetősen rugalmatlan, és nem terjed ki a gépek, szerkezetek rendszeres javítási munkálataira. Amíg a gyári javító és karbantartó szolgálat széles körben nem épül ki, semmiképpen sincs megnyugtató módon megvalósítva a berendezések üzembiztonsága. Kis szennyvíztisztító berendezések kezelése A kis szennyvíztisztító berendezések kezelőivel kapcsolatban tapasztalatunk az, hogy ha rendelkeznek is szennyvízkezelői vizsgával, az semmiképpen sem elegendő, és nem teszi elhagyhatóvá a tervezői közreműködést a próbaüzem időszakában. A szakképzett kezelő a kiképző tanfolyamokon sokféle szennyvíztisztítási technológiát ismer meg, de nem foglalkozik elmélyültebben a tisztítási folyamatokkal, és így általában zavaros elképzelésekkel kezd hozzá az üzemeltetéshez. Éppen ezért ezeknek a berendezéseknek kezelésére a Mélyópterv összeállított egy olyan kezelési és üzemeltetési utasítást, mely kisebb szak képzettségű kezelők számára részletesen ismerteti nemcsak a kezelési folyamatokat, a gépek és műtárgyak karbantartási teendőit, hanem technológiai alapismereteket is tartalmaz, melyeknek elsajátítása után a kezelő az eddigieknél jobban elláthatja feladatát. Mindkét berendezésben biológiai tisztítási folyamat megy végbe, így viszonylag rövid üzemzavar, félnapos áramkimaradás vagy téves tolózárnyitás, napokra, hetekre leronthatja a tisztítás mértékét. Alapvető fontosságú, hogy a kezelő ne gépiesen, hanem a technológiai folyamat alapos ismeretében irányítsa, kezelje a tisztítóberendezést. Mielőtt a munkabérköltségekkel foglalkoznánk, meg kell állapítanunk, hogy kis szennyvíztisztító berendezésnek is kell, hogy legyen lehetőleg szerelő szakmunkás alapképzettségű vezetője, aki kellő szaktudással rendelkezik ahhoz, hogy a tisztítástechnológia biológiai folyamatait elmélyültebben megismerhesse. A vezetőnek semmiképpen sem szabad más munkaterületeket is ellátnia, mert az — tapasztalatunk szerint — mindig a gondos üzemeltetés rovására megy. A kezelőnek két db laboratóriumi 1 literes mérőhengerre van szükséges melyekben a recirkulációból és a szellőztetőből kivett mintát ülepíti, annak megállapítására, hogy mennyire csökken az eleveniszap-térfogat 30 perc alatt. E vizsgálatból következtetni tud néhány hetes gyakorlat után, hogy az adott berendezésben mikor és mennyi fölös iszapot kell elvezetni a rendszerből, és azt is megállapíthatja, hogy milyen mértékű recirkulációval kell üzemelni. A vizsgálatokból észlelheti a kezelő azt is, hogy az eleveniszap állapotában kedvezőtlen változás következik be. Gyártmányalkotás eredményei és íeladalai A továbbiakban rövid áttekintést kívánunk adni arról a jelentős szellemi és anyagi ráfordítást igénylő tevékenységről, amely a harmadik ötéves terv vége és a negyedik ötéves terv kezdete óta — a közművesítés gyártmányainak a kialakítása és a szerelőjellegű megvalósítás mind szélesebb kör re való kiterjesztése érdekében — az építésügyi, a vízügyi tárca és néhány bányászati vállalat részé ről folyamatban van. Ezen belül — a cikk tárgyának megfelelően — ismertetni kívánjuk a Tatabányai Szénbányák és a Mélyépterv eddigi munkáját az ún. tömbösített, előregyártott vasbetonelemekből készülő tisztítóberendezés létrehozásával kapcsolatban. Az utóbbi években mindinkább megnyilvánul nak a szennyvíztisztító berendezések gépi szerkezeteinek a területén a gyártmányalkotás előnyei. Jelentős értékű mujikát fordítottak erre a Vízgépészeti Vállalat, a Tatabányai Szénbányák, a Víziterv és a Mélyépterv. Nem szabad azonban megelégedni gépszerkezeti gyármányok állandóan gyarapodó sorával, hanem az ezeket magukba foglaló — általában medence — vagy aknaszerű — műtárgyak építését is korszerűsíteni kell. A korszerűsítésnek elsősorban a szerelőjellegű építés megvalósítására kell irányulni. MOBA átemelők Ezzel a kifejezett céllal került bevezetésre a MOBA (Mélyépítési Tervező Vállalat, Országos Bányagépgyártó Vállalat és Bányászati Akna mélyítő Vállalat) átemelők gyártmánya, amelynek nemcsak a gépi, hanem az építési szerkezetei is szerelőjellegű munkával készülnek. Az építésben elért eredmény meglepő, mert — és ezt ma már kb. 60 átemelő megépítése után megállapíthatjuk — a telepek építési ideje 2—3 hétre csökken, tehát a hagyományos építési idő ötödére, nyolcadára. A MOBA átemelőkkel egyidőben fejlődött ki a TABTA szennyvíztisztító berendezések gyártmány terve (3—4. á.) a Tatabányai Szénbányák VIDUS gyáregységének a fővállalkozásában és gondozásában, a Mélyépterv tervezői közreműködésével. Az említett két különböző gyártmányban az építményt is magában foglaló gyártmányosításí törekvés a közös vonás. Az elérendő végcél, vagyis a helyszíni építőipari munkaráfordítás csökkentése szempontjából közömbös, hogy a MOBA átemelőnél ennek megoldása telepített üzemben, előregyártott vasbetonelemek használatával tör ténik és az eddigi TABTA berendezéseknél acéltartályokkal. Valójában az azonosság nem ennyire nyilvánvaló. Nagy hiba lenne figyelmen kívül hagyni a költségek alakulását. Különösen fontosak a természetes egységekre vonatkozó fajlagos költségmutatók. Ezen kívül természetesen mindig mérlegelni kell a műszaki szempontokat, az építmény várható élet-