Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

10. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Törvényszerűségek a csapadékos időszakok hosszának ingadozásában

410 Hidrológiai Közlöny 1972. 10. sz. ür. Szigyártó Z.: Törvényszerűségek a csapadékos időszakok tárni, a ehhez kapcsolódva a csapadékészlelési eredmények feldolgozási módját kellett meghatározni. E metodikai vizsgálatok céljára aztán a legalkalmasabbnak látszott Debrecennek azt a több mint 90 éves, s több oldalról ellenőrzött [2, 7] csapadék észlelési idősorát felhasználni, amely már a korábbi, csapadékkal kapcsolatos metodikai vizsgálatok [2] alapja is volt. A minták összeállítása, f üggetlenség és egyöntetűség vizsgálatok A csapadék idősor birtokában az első lépés a statisztikai vizsgálatokhoz szükséges minták öszszeállítása volt. Ezzel kapcsolatban tekintettel kellett lenni arra, hogy a vizsgálatok folyamán a minták alapján tájékozódni kell a csapadékmennyiség nagyságának a csapadékos időszak hosszára gyakorolt hatása felől, s ugyanakkor szükség van arra is, hogy meg lehessen határozni az adott mértékadó csapadék mennyiséghez tartozó csapadékos időszak eloszlását a kezdő időpont függvényében is. Ezeket az igényeket szem előtt tartva első lépésként az éven belül (a szökőévek alkalmával jelentkező február 29-ét ez alkalommal figyelmen kívül hagyva) január 1-én, a csapadékmérés időpontjától kezdve, felvettünk egymástól 5 napos távolságra 73 kezdő időpontot, amelyek ily módon a január 1, január 6, január 11, ..., december 27, reggel 7 órájával lettek azonosak. A kezdő időpontokat így felvéve mértékadó csapadékmennyiségeknek a 9,9, 19,9, 29,9, 39,9, és 49,9, mm-t állapítottunk meg, majd megvizsgáltuk, hogy minden év adott kezdő időpontjától számítva hány napra volt szükség ahhoz, hogy ezeket a kritikus értékeket a lehulló csapadék mennyisége meghaladja. E munkával kapcsolatban három megjegyzést kell tegyünk. Elsősorban célszerű megemlíteni azt, hogy tekintettel a naponkénti csapadék észlelésre a kérdéses időszakok pontos hossza helyett csupán azt lehetett megállapítani, hogy a csapadék menynyisége melyik két észlelési időpont között haladta meg a mértékadónak felvett értékeket. Ily módon tehát a csapadékos időszak hosszát az észlelés jellegéből adódóan már eleve egy napos pontossággal, azaz egy napos osztályközökbe sorolva lehetett megállapítani; amiből önként adódott, hogy a további feldolgozási munkánál az osztályközök közepének megfelelően a csapadékos időszakok hossza félnapra kerek értékként szerepelt. Az említett feldolgozási munkával kapcsolatos második megjegyzés a szökőévekben jelentkező február 29-ével kapcsolatos. Ezt a napot, mint arról már szó volt, a kezdő időpontok megállapításánál figyelmen kívül hagytuk, ami teljesen megengedhető közelítés volt az éven belüli változás nyomonkövetéséhez. Ugyanakkor visszont ezt az elhanyagolást már nem lehetett megengedni a csapadékos időszakok hosszának a meghatározásánál. Ezért a különböző időpontoktól számított csapadékos időszakok hosszának a megállapításánál a február 29-i észlelést az év több napjain végzett többi észleléshez teljesen hasonlóan kezeltük. Végül meg kell említeni azt, hogy a debreceni csapadék sorban voltak olyan napok, időszakok, amikor az észlelés valamilyen okból elmaradt. Ennek következtében bizonyos években, bizonyos kezdő időponttól számítva a csapadékos időszak hosszát nem lehetett meghatározni. Ugyanakkor azonban célszerűnek látszott a továbbiak során azonos terjedelmű mintákkal dolgozni. Ezért az említett esetekben a feldolgozást annyi évre terjesztettük ki, hogy minden egyes kezdő időpontra és minden egyes mértékadó csapadék értékre 90— 90 elemű minta álljon rendelkezésre. * A minták birtokában — mint minden matematikai statisztikai vizsgálatnál — az első lépés a mintaelemek függetlenségének és a minták egyöntetűségének a vizsgálata. Ezeket a Wald- Wolfovitz-, illetve a Kolmogorov-Szmirnov-féle módszerrel végeztünk el [8]; mégpedig az utóbbit, az egyöntetűség vizsgálatot oly módon, hogy a középen ketté vágott minták két felét hasonlítottuk egymással össze. Tettük pedig ezt azért, mivel a megelőző hidrológiai vizsgálatok semmi olyan okot nem találtak, a melyekre támaszkodva bizonyos, meghatározott időponttól kezdve esetleg az eloszlás megváltoztatására lehetett volna következtetni. Az ily módon elvégzett vizsgálatok eredményeit az 1. táblázat foglalja össze. E szerint az öt különböző mértékadó csapadék értékre vonatkozó 73—• 73 minta függetlenség vizsgálatának végeredményét jelentő valószínűségek középértéke 40—50%, a minimális értéke 0,4 — 2,4%, a maximális 99,4 — 99,9% között ingadozik. Az egyöntetűség vizsgálatnál a közepek 40—60% közé esnek, míg az egyes vizsgálati eredmények legkisebb értéke 0,2—2,6% között ingadozott, s a maximális értéke 99,4%. A függetlenség- és egyöntetűség vizsgálatok eredményei 1. táblázat TaőAiiija 7. Pe3yAbmambi uccAedoeaiiuíí ne3aeuciiMocmu u odnopodnocmu (il) OCaAKH B MM-ax, (b) He3aBHCHM0CTb, (c) OflHOpOAHOCTb, (d) cpeAHee, (e) MHHHMajIbHOe, (f) MaKCHMajIbHOe, (g) neub Table 1. Results of tests of independence and homogeneity (a) rainfall, mm, (b) independence, (c) homogeneity, (d) mean, (e) minimum, (f) maximum, (g) day Csapadék (mm) (a) Függetlenség (b) 15 gyöntetüség (c) Csapadék (mm) (a) Közép, % (d) min. (e) max. (f) Közép, % (d) min. (e) max. (0 Csapadék (mm) (a) Közép, % (d) % nap (g) % nap (g) Közép, % (d) % nap (g) % nap (g) 9,9 48,7 0,4 iil. 7. 99,9 IX. 18. 43,2 2,« 1. 26. 99.4 IV. 26. 1 9.!) 49,4 o.r> ill. 7. 99,4 XI. 17. 51,6 2,(1 XI. 22. «9,4 V. 11. 29*,9 48,8 2,2 III. 7. 99,8 VI. 10. 55,1 4,7 IV. 21. 99,4 XI. 12. 39,9 44,1 1.4 X. 18. 98,7 VI. 25. 52,6 0,3 IV. 1 1. 99,4 II. 5. 49,9 44.» 2,4 XI. 22. 97,6 VIII. 14. 56,3 (1,2 IV. fi. 99,4 X. 28.