Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

9. szám - Korszerű eszközök, matematikai módszerek a területi vízgazdálkodás gyakorlatában (II. rész) - Dr. Zsuffa István: Kisvízhozamok hidrológiai statisztikai vizsgálata

Korszerű eszközök, matematikai módszerek Hidrológiai Közlöny 1972. 9. sz. 395 matematikailag megalapozottabb, helyesebb eljárás. Az ebből származó csapadékfüggvény azt mutatja meg, hogy a kérdésesnél nagyobb csapadék a bá­zisidőszakok hány százalékában fordul elő, de nem mutatja meg, hogy hányszor. A valószínűségi feldolgozás a matematikai ap­parátus segítségével a véletlen okozta eltéréseket a gyakorisági módszernél jobban kiküszöböli. A gyakorisági feldolgozás „valószínűsége" a gyakoriság reciproka. Ez ellentmondásokra vezet, mert így a féléves gyakoriság 200%-os valószínű­ségnek felelne meg. A bemutatott eljárás valószí­nűsége és a gyakoriság közvetlenül nem vethető össze. Az általunk meghatározott csapadékfüggvények a fenti okok miatt jobban megközelítik a rövididejű csapadékok törvényszerűségeit. Csapadékfüggvé­nyeink azért is megbízhatóbbak az eddigieknél, mert az egyébként is hosszabb adatsorokat a kép­zelt hónap fogalmának bevezetésével még jobban meghosszabbítottuk. Csapadékfüggvényeink alap­ján az időbeli, térbeli, valamint a valószínűség sze­rinti változás sokkal folyamatosabb és egyenletesebb, mint a jelenleg használatosak alapján. 6. Csapadékfüggvények használhatósága A h — a T n, ill. az i = a T n~ x egyenletű csapadék, ill. intenzitásfüggvények alkalmazhatók minden olyan vízilétesítmény mértékadó vízhozamának meghatározásához, mely szelvényhez tartozó ösz­szegyülekezési idő (r) rövidebb 1 napnál, ill. 20 perc <T-<12 óra. így — városi nyílt és zárt csapadékvíz vagy egyesí­tett rendszerű csatornahálózat méretezéséhez (r = — 10 perc—néhány óra), — övárok méretezéséhez, kis vízfolyások és mű­tárgyak méretezéséhez (r = néhány óra—1 nap), — kis vízgyűjtőterületekről lefolyó vízhozam számítására, — öntözőtelepek vízelvezető csatornáinak mére­tezéséhez (r = néhány óra), A csapadék-, ill. intenzitásfüggvények természe­tesen csak akkor használhatók méretezésre, ha az ehhez szükséges egyéb hidrológiai tényezők vagy azok számítási mód ja ismert, vagy adott. IRODALOM [1] Habon Z. : Vízrendezéseknél mértékadó csapadékok. MÉLYÉPTERV 1959. [2] Bacsó N. : Módszer az esősűrűség adatainak megál­lapítására a városi csatornatervezés céljaira. OMI Beszámoló az 1951-ben végzett tudományos kuta­tásokról. [3] BMK' Vízgazdálkodási Tanszék : Szakvélemény a rövididőtartamú, nagy intenzitású esők vizsgálatá­nak módszereiről. Kézirat. 1968. [4] Goda L. : Adatok a többnapos nagy csapadékok gyakoriságáról. VITUKI témabeszámoló 1964. [5] Koflanovits 1'j. : Egy napnál rövidebb időtartamok mértékad óesapadókmaximumainak meghatározása. időjárás 1969/4. [6] Markovié K. D. : Az évi csapadék és lefolyáselosz­láshoz legjobban illeszkedő valószínűségfüggvények. Fordítás. VITUKI 1965. [7] MNOSZ 15 300 — 53R : Csatornatervczós és mére­tezés, közcsatornák. Közgazdasági és jogi Könyv­kiadó 1959. [8] Péczely Gy. : Vízgyűjtők mértékadó csapadékhoza­mának meghatározása. Időjárás. 1966/6. [9] Péczely Gy. : Mértékadó csapadékmaximumok meg­határozása. Időjárás. 1967/2. [10] Salamin P. : Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A, egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó 1969. [11] Szigyártó Z. : Hidrológiai események valószínűsé­gének becslése eloszlásfüggvények segítségével. Vízügyi Közlemények, 1966/4. [12] V. Nagy I. : Hidrológia I — III. egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó 1967. [13] Winter J. : A rövid időtartamú, nagy intenzitású csapadékok valószínűségi jellemzése. Hidrológiai Közlöny 1970/8. [14] Winter J. : A mértékadó csapadék meghatározásá­nak valószínűségi módszere, ennek alkalmazása a városi csapadékcsatornák méretezésére. Műszaki doktori értekezés. 1970. Kézirat. Kisvízhozamok hidrológiai statisztikai vizsgálata I)r. ZSUFFA ISTVÁN* Bevezetés A felszíni vízfolyások vízkészletét hasznosító ön­tözőművek, ipartelepek stb. vízellátásának meg­tervezéséhez, ill. a felszíni vízkészlet leggazdaságo­sabb kihasználásához a hidrológusnak a F(x,t)=p(Q<x,T<t) (1) kétváltozós, együttes eloszlásfüggvényt kell meg­adnia, ahol Q a l időnél rövidebb T ideig, p való­színűséggel várható vízhozam, x és t pedig a valós számok. Az együttes eloszlásfüggvény meghatározásához előbb a legkisebb vizek eloszlásfüggvényére vonat­kozó vizsgálatainkat mutatjuk be, majd magát az együttes eloszlásfüggvényt. *AIsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja 1. A minimális vízhozamok eloszlásfüggvénye A matematikai statisztikai vizsgálatok meneté­nek megfelelően előbb a valószínűségi változó ter­mészetének megfelelő eloszlásfüggvény-típust kí­séreljük meg megkeresni, majd az eloszlástípushoz tartozó eloszlásfüggvényeknek a statisztikai min­tából történő becslésére alkalmas módszereket tár­gyaljuk. Az eloszlásfüggvénytípus megválasztásához ma­tematikai modellt szerkesztettünk, amelyhez a je­lenséghez alkalmazkodó hipotézisekre van szük­ség [1,2], Ezek a hipotézisek a következők: A vízhozamok idősora felszíni lefolyásokkal (ár­hullámokkal) megszakított apadási görbék soro­zatából áll (1. ábra). E modellel kapcsolatban fel­tételezzük, hogy:

Next

/
Oldalképek
Tartalom