Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
9. szám - Korszerű eszközök, matematikai módszerek a területi vízgazdálkodás gyakorlatában (II. rész) - Dr. Zsuffa István: Kisvízhozamok hidrológiai statisztikai vizsgálata
Korszerű eszközök, matematikai módszerek Hidrológiai Közlöny 1972. 9. sz. 395 matematikailag megalapozottabb, helyesebb eljárás. Az ebből származó csapadékfüggvény azt mutatja meg, hogy a kérdésesnél nagyobb csapadék a bázisidőszakok hány százalékában fordul elő, de nem mutatja meg, hogy hányszor. A valószínűségi feldolgozás a matematikai apparátus segítségével a véletlen okozta eltéréseket a gyakorisági módszernél jobban kiküszöböli. A gyakorisági feldolgozás „valószínűsége" a gyakoriság reciproka. Ez ellentmondásokra vezet, mert így a féléves gyakoriság 200%-os valószínűségnek felelne meg. A bemutatott eljárás valószínűsége és a gyakoriság közvetlenül nem vethető össze. Az általunk meghatározott csapadékfüggvények a fenti okok miatt jobban megközelítik a rövididejű csapadékok törvényszerűségeit. Csapadékfüggvényeink azért is megbízhatóbbak az eddigieknél, mert az egyébként is hosszabb adatsorokat a képzelt hónap fogalmának bevezetésével még jobban meghosszabbítottuk. Csapadékfüggvényeink alapján az időbeli, térbeli, valamint a valószínűség szerinti változás sokkal folyamatosabb és egyenletesebb, mint a jelenleg használatosak alapján. 6. Csapadékfüggvények használhatósága A h — a T n, ill. az i = a T n~ x egyenletű csapadék, ill. intenzitásfüggvények alkalmazhatók minden olyan vízilétesítmény mértékadó vízhozamának meghatározásához, mely szelvényhez tartozó öszszegyülekezési idő (r) rövidebb 1 napnál, ill. 20 perc <T-<12 óra. így — városi nyílt és zárt csapadékvíz vagy egyesített rendszerű csatornahálózat méretezéséhez (r = — 10 perc—néhány óra), — övárok méretezéséhez, kis vízfolyások és műtárgyak méretezéséhez (r = néhány óra—1 nap), — kis vízgyűjtőterületekről lefolyó vízhozam számítására, — öntözőtelepek vízelvezető csatornáinak méretezéséhez (r = néhány óra), A csapadék-, ill. intenzitásfüggvények természetesen csak akkor használhatók méretezésre, ha az ehhez szükséges egyéb hidrológiai tényezők vagy azok számítási mód ja ismert, vagy adott. IRODALOM [1] Habon Z. : Vízrendezéseknél mértékadó csapadékok. MÉLYÉPTERV 1959. [2] Bacsó N. : Módszer az esősűrűség adatainak megállapítására a városi csatornatervezés céljaira. OMI Beszámoló az 1951-ben végzett tudományos kutatásokról. [3] BMK' Vízgazdálkodási Tanszék : Szakvélemény a rövididőtartamú, nagy intenzitású esők vizsgálatának módszereiről. Kézirat. 1968. [4] Goda L. : Adatok a többnapos nagy csapadékok gyakoriságáról. VITUKI témabeszámoló 1964. [5] Koflanovits 1'j. : Egy napnál rövidebb időtartamok mértékad óesapadókmaximumainak meghatározása. időjárás 1969/4. [6] Markovié K. D. : Az évi csapadék és lefolyáseloszláshoz legjobban illeszkedő valószínűségfüggvények. Fordítás. VITUKI 1965. [7] MNOSZ 15 300 — 53R : Csatornatervczós és méretezés, közcsatornák. Közgazdasági és jogi Könyvkiadó 1959. [8] Péczely Gy. : Vízgyűjtők mértékadó csapadékhozamának meghatározása. Időjárás. 1966/6. [9] Péczely Gy. : Mértékadó csapadékmaximumok meghatározása. Időjárás. 1967/2. [10] Salamin P. : Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A, egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó 1969. [11] Szigyártó Z. : Hidrológiai események valószínűségének becslése eloszlásfüggvények segítségével. Vízügyi Közlemények, 1966/4. [12] V. Nagy I. : Hidrológia I — III. egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó 1967. [13] Winter J. : A rövid időtartamú, nagy intenzitású csapadékok valószínűségi jellemzése. Hidrológiai Közlöny 1970/8. [14] Winter J. : A mértékadó csapadék meghatározásának valószínűségi módszere, ennek alkalmazása a városi csapadékcsatornák méretezésére. Műszaki doktori értekezés. 1970. Kézirat. Kisvízhozamok hidrológiai statisztikai vizsgálata I)r. ZSUFFA ISTVÁN* Bevezetés A felszíni vízfolyások vízkészletét hasznosító öntözőművek, ipartelepek stb. vízellátásának megtervezéséhez, ill. a felszíni vízkészlet leggazdaságosabb kihasználásához a hidrológusnak a F(x,t)=p(Q<x,T<t) (1) kétváltozós, együttes eloszlásfüggvényt kell megadnia, ahol Q a l időnél rövidebb T ideig, p valószínűséggel várható vízhozam, x és t pedig a valós számok. Az együttes eloszlásfüggvény meghatározásához előbb a legkisebb vizek eloszlásfüggvényére vonatkozó vizsgálatainkat mutatjuk be, majd magát az együttes eloszlásfüggvényt. *AIsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja 1. A minimális vízhozamok eloszlásfüggvénye A matematikai statisztikai vizsgálatok menetének megfelelően előbb a valószínűségi változó természetének megfelelő eloszlásfüggvény-típust kíséreljük meg megkeresni, majd az eloszlástípushoz tartozó eloszlásfüggvényeknek a statisztikai mintából történő becslésére alkalmas módszereket tárgyaljuk. Az eloszlásfüggvénytípus megválasztásához matematikai modellt szerkesztettünk, amelyhez a jelenséghez alkalmazkodó hipotézisekre van szükség [1,2], Ezek a hipotézisek a következők: A vízhozamok idősora felszíni lefolyásokkal (árhullámokkal) megszakított apadási görbék sorozatából áll (1. ábra). E modellel kapcsolatban feltételezzük, hogy:
