Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

8. szám - Könyvismertetés

Egyesületi hírek Hidrológiai Közlöny 1972. 8. sz. 359 terápiás eszközök. Üzleti jellegük — főleg idegenforgalmi viszonylatban — egyre inkább előtérbe kerül. Statisztikai adat, hogy 1938-ban a budapesti gyógyfürdők és a hévizi gyógyfürdő bevétele dollárban annyi volt, mint most az egész idegenforgalomé. Ezt figyelembe kell venni és ki kell aknázni az e téren rendelkezésünkre álló adottságokat, sőt fejleszteni is kell, amint azt a közeljövőben a Margitszigeten el is kezdjük egy idegenforgalmi célokat szolgáló gyógyfürdő megépítésével. A hazai igények kiszolgálására csak egy jellemző adat, hogy 3 millió fürdőjegy volt kiadva gyógyászati használatra. A hévízkút megvalósításánál nagyobb anyagi eszközöket kell koncentrálni ahhoz, hogy arra kialakítsunk egy korszerű fürdőt. Példa erre a világ egyik legkiválóbb gyógyvizével rendelkező Sárvár esete, ahol a kapcsolódó létesítmények megépítésére még egyelőre várni kell. Általános jellemző ez idő szerint a vízbőség ós a felhasználás elégtelensége. A további hasznosítás vonalán a hozzászóló az indirekt hőátadásban ós a mezőgazdasági hasznosításban átja a legkézenfekvőbb lehetőségeket. l)r. Dongó Pál a takarékosság mellet a felelősség szempontjait emelte ki. A jogszabályokat be kell tartani. Az Egészségügyi Minisztérium adott esetben még a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását is kikéri. Döntő a beruházás jó előkészítése, mert az utólag jelentkező bajok elhárítása mindig indokolatlan terheket ró a népgazdaságra. Gyulát a gyógyfüldők vonatkozásában kiemelkedő szintűnek tartja, jelentősége a helyi érdekeken t úlmenő: körzeti és országos. Dr. Kovács Ödön az OMFB javaslatával egyezően szorgalmazta, hogy a vízügyi hatóságok csak abban az esetben adják ki a hévízkutakra a vízjogi létesítési engedélyt, ha meggyőződtek arról, hogy a hasznosítás kellőképpen biztosítva van. Nélkülözhetetlennek ítélte a rendszeres mérést és karbantartást. Az OMFB támogatja azt a törekvést, hogy három megye — Békés, Csongrád és Győr-Sopron — állítsák vissza az 50%-os állami támogatást. Ezt népgazdasági érdekből a zöldségtermelést segítő hasznosító berendezésekre is ki kellene terjeszteni. Majerszky Béla megállapította, hogy a 8/1970-es rendeletet megelőzően a hévízzel való takarékos gazdálkodással összefüggően még olyan előírások sem voltak, mint dr. Habyné előadásában idézett török időkbenEgyetért a többek által felvetett kútlezárásokkal ós gyakorlati tapasztalatai vannak, hogy szakszerű lezárás után visszaállítható a zavartalan termelés. Főleg a közepes hőmérsékletű kutaknál nagy a vízpazarlás. Dr. Horváth Lajos felvetésével ellentétben sem vertikális, sem horizontális viszonylatban nem lát összefüggéseket, a homokkőtározók között véleménye szerint nincs kommunikáció. A kút vízhozamcsökkenése nem a rétegek kimerüléséből adódik, hanem a kút állapotától függ. Ezért szükséges az időnkénti ellenőrzés. Kéri a vízügyi hatóságokat, hogy a hévízkút tulajdonosokat szorítsák rá a rendelkezések betartására. Farkas Sándor köszönetet mondott a Várfürdő problémáinak megvitatásáért. Bejelentette, hogy ebben az idényben 650 000 látogatóval fogják előreláthatóan zárni az évet. Szeretné a legközelebbi hévizes rendezvényen megköszönni az illetékeseknek a jelenlegi gondokat okozó vízprobléma sikeres megoldását. I)r. Márki-Zay Lajos, a Békés m. Csoport titkára elmondta, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportja megalakulása óta hetedszer foglalkozik a hévízhasznosítás problémáival. 1966-ban egy kétnapos helyszíni bejárás után minden érdekelt hévízkúttulajdonos megkapta a reális és gazdaságos hasznosítás „receptkönyvét", melyet az ország legjobb szakemberei állítottak össze. Tervezői vonalon túlméretezett komplex hasznosítástól a hűtővíztoronyig számos változattal találkozott. A költséges tervezést a beruházók ki is fizették, de tényleges előrelépés alig történt. A zöldségtermesztés országos viszonylatban kritikus helyzetbe került . A kivezető út egyebek mellett a hévizek által nyújtott hőenergia hasznosításával indul. De nem költséges, hanem célratörő, egyszerű megoldásokat kell alkalmazni. A másik a víztakarékossági szempontból is indokolt felhasználási mód: az indirekt melegvízszolgáltatás. A békéscsabai 2-es fúrás sikere zálog a Békés megyei hévíz feltárások jövője számára. Az előtte szólók közül felve tették a felelősség kérdését. Van beruházói; tervezői, kivitelezői ós hatósági felelősség. A beruházások előrelátó, gazdaságos kialakítása terén közösen kell vállalnunk a felelősséget a jövő nemzedék boldogabb életéért. De azt is figyelembe kell venni, hogy a negatív magatartásokért, a lehetőségek kihasználásának elmulasztásáért is viselni kell a felelősséget. Czinkotszky István főigazgató-helyettes zárszavában eredményesnek ítélte a sorrendjében logikusan összeállított programú ankétot. Megerősítette az általános véleményt, mely szerint világviszonylatban is kedvező adottságaink a hasznosítás terén kiaknázatlanok, és komplex, gazdaságos, modern hasznosításról nagyon kevés kútnál beszélhetünk. A jövőben tervszerűbben és elsősorban gazdaságosabban kell a hévizekkel gazdálkodnunk. A gyógy- és tisztasági fürdők mellett nagy lehetőség vannak ezzel kapcsolatosan a mezőgazdaság ós a lakásépítési program terén. A terv elsősorban a már meglévő kutak jobb hasnosulására szorítkozik és csak másodsorban foglalkozik a jövőben létesítésre kerülő kutakkal. Külön hangsúlyozta a közepes hőfokú hévízkutak vízpazarlásának felszámolása mellett az ezekkel összefüggő korszerű hasznosítás szükségességét. A főigazgató-helyettes befejezésül a KÖVIZIG és a MHT helyi csoportjának megköszönte az ankét jó szervezését, és a várfürdő vezetőségének a gyulai várfürdő bemutatását, továbbá az előadóknak és hozzászólóknak az értékes felvetéseket. T. r Készletezési és víztározási konferencia Győr, 1971. szept. 13—17. A Bolyai János Matematikai Társulat készletezési és víztározási konferenciát rendezett Győrött. A konferencia megnyitó beszédét Degen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta, száznál több magyar, és a mintegy harminc külföldi résztvevő előtt. Az alábbiakban a konferencia víztározással kapcsolatos előadásait foglaljuk össze röviden : J. Gani és J. Matthews (Anglia) „Eredmények a tározó első kiürülésének problémáiról" című tanulmányukat küldték el a konferenciára, mely tanulmányt D. Kennedy ismertette. A szerzők általánosították a Kendall formulát arra az esetre, mikor az input Markov-lánc. A feladat megoldására analitikus megoldást adtak. B. Djordjevié (Jugoszlávia): ,,Többcélú tározók üzemének optimalizálása" című előadásában a feladat dinamikus programozással történő megoldását mutatta be a vízháztartási egyenletből kiindulva. I'rékopa András: „Sztochasztikus programozás alkalmazása készletezési, és víztározási problémákhoz" című előadásában ismertette az operációkutatásban elért alapvetően új eredményeit, tételeit. Bemutatott egy, a tározórendszer sztochasztikus természetét figyelembe vevő optimális megoldást. A probléma konvex (ill. kvázi-konvex) programozási feladatnak tekinthető, a megoldás alapja az előadó által kifejlesztett logaritmikus konkáv mérték. D. Kennedy (Anglia) érdekes tározó modellt mutatott be, amelynek részletes ismertetésére lapunkban még visszatérünk. Dávid László (Bárász A., Kropf M.) a „Tisza-völgyi öntözőrendszer vízigény-eloszlásának vizsgálata" című előadásában rámutatott az öntözőrendszer vízigénye ismeretének fontosságára, mely szükséges a tározott és természetes készletek összehasonlításához. Matematikaistatisztikai vizsgálatokkal megmutatta, hogy a vízigények eloszlása normális eloszlású. Ez a tény megfelel a Prékopa-modell egyik feltételének. Déri József:,,Módszertani meggondolások a vízkészletek tározással való szabályozásához" című előadásában azzal foglalkozott, hogy milyen haszon, ill. kár származik, ha az igénynél több, ill. kevesebb víz van a tározóban. A célfüggvény minimalizálását egyszerű operációkutatási módszerrel végezte el. Zsuffa István: „Néhány mátrixaritmetikai összefüggés tározók méretezéséhez és nagy tavak üzemeltetéséhez" című