Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

8. szám - Károlyi Cs.–Kertai I.: A Zagyva felső szakaszának vízrendezése

342 Hidrológiai Közlöny 1972. S. sz. Károlyi Cs.—Kertai I.: A Zagyva felső szakaszának vízrendezése A meder optimális vízszállítóképességét felvett vízhozamokra, számítógépen meghatározott felszíngörbékből választottuk ki. A vizsgálat elvi megoldásának ismertetése: Ismert V

x, első közelítése a mértékadó árvízmennyiség V m és a területre jellemző árhullámfüggvény Q=f (t

F), a hidrológiai vizsgálat alapján. Előállítandók mértékadó esetben a tározókhoz egyidejűleg érkező árhullámok, a már ismertetett kétszeres koordinátatranszformációval. Vizsgálva az árhullámokra az alternatív tározórendszerek transzformáló hatását — a vízleeresztő műtárgyak méreteit minden esetben úgy megválasztva, hogy a tározók össztömegben közel V

x vízmennyiséget tartsanak vissza — megkapjuk az optimális kiépítésű rendszert. 5.2. A rendszer méretezésének részletes ismertetése 5.12. szerint 5.21. A részvízgyűjtők árhullámainak előállítása. Az egyes részvízgyűjtők árhullámainak előállításához, illetve a koordinátatranszformációhoz a Vi vízmennyiséget és az ehhez tartozó tp árhullámidőtartamot kell számítanunk. A F< jelöli az t-ik részvízgyőjtő árhullámtömegét. A tp árhullámidőtartam meghatározásához számítottuk a két szélső tározási hely árhullámai közötti időbeli különbséget (Mátraverebély-i, Csengőkút-i tározó), tulajdonképpen a lefolyási időt. Figyelembe véve azonban a részvízgyűjtők árhullámainak összegezésében rejlő bizonytalanságot, ezt még egy biztonsági tényezővel szoroztuk. Ez konkrétan azt jelentette, hogy a részvízgyűjtők árhullámainak időtartama 24 órával rövidebb a pásztói árhullámnál. Ez természetesen bizonyos valószínűséghez kötött, jelen példában 10%-os valószínűségű vízmennyiségekre igaz. A F,;-mértékadó vízmennyiségek számításához ismert tehát a mértékadó árhullám tömege, s erre támaszkodóan meghatározandó, hogy ez a részvízgyűjtőkről milyen megoszlásban jöhetett össze. Mérési adatok hiányában az egyes mellékvízfolyásokra ezt csak elméleti úton oldhatjuk meg. Vizsgálatunknál figyelemmel kellett lenni arra, hogy az összvízgyűjtőn p%-os valószínűségű vízmennyiség, a rész vízgyűjtőkről a saját szelvényekre ugyanazon p°/

0-os valószínűségű vízmennyiségekbői nem származtatható. Ezek összegzése a teljes vízgyűjtőre vonatkozóan tömegében lényegesen kisebb árhullámot eredményezne, mivel ezen árhullámok nagy csúcsvízhozamú, de tömegükben lényegesen kisebb árhullámok [2]. Nem feltételezhető továbbá, hogy a mértékadó árhullámtömeg a területen egyenletesen megoszló csapadékból, vagy hóolvadásből származott. Kihat az árhullámok kialakulására a vízgyűjtőterület jellege (lejtési-, fedettségi-, talajviszonyok, tehát a lefolyási tényező) is. Fentiek alapján belátható, hogy a részvízgyűjtők árhullámtömege a mértékadó árhullámból úgy származtatható, hogy ugyanakkor az csak a részvízgyűjtő nagyságától, a lefolyási viszonyoktól és a mértékadó árhullám keletkezésekor a részvízgyűjtőre leesett csapadék mennyiségétől függ. V ip% • FÖ «t OCö ii

P%t h&ti; a gp%í mp%, ahol Vi

p% Fg Fi OCö a-i Vmp'U a V

m

p%-kai egyidőben az i-edik részvízgyűjtőn keletkező árhullámtömeg, az összvízgyűjtő nagysága, az i-edik részvízgyűjtő nagysága, az összvízgyűjtő átlagos lefolyási tényezője, az j-edik részvízgyfijtő átlagos lefolyási tényezője, az összvízgyűjtőn p%-os valószínűségű árhullámtömeg, tiktl P% t P'/„ -os valószínűségű t időtartamú átlagos csapadékmagasság az összvízgyűjtőn, hip'ht az összvízgyűjtőn p% -os valószínűségű í időtartamú átlagcsapadékmagasságával egyidejűleg az i-edik, részvízgyűjtőn előálló csapadékmagasság. E képlet megoldásában csak a h csapadékmagasságok számítása okoz gondot, abban az esetben, ha az összvízgyűjtőn p°/

0-os valószínűségű és t időtartamú átlagcsapadék a részvízgyűjtőn egyenlőtlenül oszlik meg. Ezért olyan összefüggést kerestünk, amely a csapadék területi megoszlását adja meg, adott nagyságú területen belül. 5.22. A csapadék területi megoszlása és annak szerepe a méretezésben Péczely [4] a magyarországi csapadékmérő állomások adataiból végzett számításokat. Előállította az egyes években előfordult 1 — 6 napos csapadékösszegek adatsoraiból a maximális csapadékok eloszlásfüggvényeit. A maximális csapadékmennyiségeket pontszerű és meghatározott nagyságú területekre számította ki, illetve segédleteket közöl számításukra, bármely magyarországi területre. P =10% F = 488,8 km

2 t — 6 nap -1 1 1 1 'i r 100 200 300 WO 500 600 F [km

1] 5. ábra. A csapadék területi megoszlása a pásztói vízgyűjtőterületen belül Puc. 5. TeppumopuaAbHoe pacnpedejteHue ocadnoe e npedeAax eodocóopmzo öacceüiia nacmo Abb. 5. Flächenbestreichung durch Niederschlag innerhalb des Einzugsgebiets bis Pásztó