Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

8. szám - Dr. Csekő G.: Szórófej-modell cseppeloszlása

\ HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 52. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 313—360. oldal Budapest, 1972. augusztus Szórófej-modell cseppeloszlása Dr. C S E K Ő GÉZA* Az esőszerű öntözés paskolási kártétele A korszerű mezőgazdasági üzemekben az esőszerű öntözés jó minőségű megvalósítására törekednek. Ennek végrehajtása pedig megkívánja, hogy a szórófejek kiválasztásánál figyelembe vegyék a szórófej által létrehozott eső „finomságát". A durva minőségű eső ui. kárt okoz az öntözött növényállományban, rombolja a talaj szerkezetét, szétrombolja a talaj morzsákat, tömöríti a talaj felső rétegét, tócsásodást, vagy lejtős területen lefolyást, talajelsodrást eredményez. Az esőszerű öntözés ilven kártételét az ún. „paskolási kárt" számos kutató megfigyelte. Megállapításaikról és ez ezekhez kapcsolódó saját mérési eredményeinkről korábban már beszámoltam [4, 2], itt most csak néhány fontosabb megállapítást ismétlek meg: 1. A szórófej szórási sugarának külső harmadában fellép a tócsásodás jelensége. 2. Kisebb átmérőjű fúvókával használt szórófejjel végzett öntözésnél a talaj eliszapolódása később következik be. 3. Meghatározott méretű talajmorzsa eliszapolásához meghatározott nagyságú cseppenergiaöszszeg szükséges. 4. A talaj hézagtérfogata öntözés után a szórási sugár külső tartományában kisebb, mint a szórófej közelében. 5. A talaj mechanikai ellenállása lineárisan nő az intenzitással (pl.: 13,4 mm/ó határig, agyag talaj esetén). 6. Szitált talaj mechanikai ellenállása növekszik a cseppenergia összeg növekedésével. 7. Fiatal növényállomány esőszerű öntözésénél az asszimilációs felület csökkenése tetemes, ha az eső összenergiája nagy. * Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. A fényképeket Celts Vilmos készítette. A fentiek figyelembe vételével, feltétlenül gondoskodnunk kell az esőszerű öntözés minőségének, a fentiekben jellemzett paskolási kártétele csökkentése útján történő javításáról is. Az ilyen irányú törekvések közös vonása, hogy első lépésként az esőszerű öntözés esőjellemzőit (intenzitás, cseppenergia, vízmennyiség) igyekeznek kapcsolatba hozni a szórófejek üzemi jellemzőivel (nyomás, fúvóka, zavarás), majd az esőjellemzők és a paskolási kártétel jellemzői (pl. a talaj mechanikai ellenállása, a növényállomány súlycsökkenése . . .) közötti kapcsolat feltárására törekednek. E feladat megoldásának egyik sarkalatos kérdése az esőjellemzők közül a cseppenergia, ill. a cseppjellemzők (cseppátmérő, cseppsebesség) meghatározása. E jellemzők meghatározására, ill. mérésére több módszer ismeretes, pl.: a cseppátmérő meghatározására szűrőpapír módszer [5, 6], a fényképezés módszere [9, 10, 7] olajrétegben lefékeződő vízcsepp átmérőjének mérése [8]. E mérési eljárások mellett néhány szerző próbálkozott a cseppjellemzők elméleti úton történő becslésével is [7, 11, 3]. A kérdés hazai vizsgálata során, néhány egyéb próbálkozás után [2, 3], megpróbáltuk a nagysebességű filmtechnika módszerét alkalmazni a cseppjellemzők meghatározására. E mérési módszer alkalmazására először a ballisztikus elv [3] kísérleti igazolása érdekében került sor [ÍJ. Az ott nyert tapasztalatok felhasználásával alkalmazzuk a módszert cseppeloszlás-vizsgálatokra. A kezdeti eredmények azt bizonyítják, hogy a filmtechnika alkalmazásával tisztázhatók olyan kérdések, mint: 1. Milyen a szórási sugár mentén a cseppméretés cseppsebesség-eloszlás; 2. Milyen a szórási sugár egy helyén hulló cseppek méretének és sebességének változékonysága; 3. Hogyan változik a sugár-menti eseppeloszlás, ha változtatjuk a szórófej üzemi nyomását;