Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
7. szám - Végvári Rezsőné: Az időjárás változékonysága és az öntözőrendszerek kihasználtsága közötti kapcsolat a növényzet kielégítő vízellátásának biztosítása eseén
Végvári R.-né: Az időjárás és az öntözőrendszerek Hidrológiai Közlöny 1972. 7. sz. 299 padékjárás változékonysága hogyan befolyásolja a rendelkezésre álló öntözővíz kihasználtságát. Az egyedüli hátralevő feladat tehát már csak az, hogy meghatározzuk az öntözési időszak hosszának és a csapadékjárás változékonyságának együttes hatását. Ezzel kapcsolatban azt kell tekintetbe venni, hogy a csapadékjárás változékonysága — a vizsgálatok során alapulvett körülmények között — nyilvánvalóan csupán az öntözési időszakon belül érezteti a hatását, amely abban jelentkezik, hogy az egyes öntözések elmaradnak. Ez pedig azt eredményezi, hogy annak a fajlagos vízhozamnak, amelyet az öntözési időszak hoszszának a hatását vizsgálva maradéktalanul vettük figyelembe, csupán bizonyos hányada kerül felhasználásra. Mindezt figyelembe véve levezethető, hogy az öntözési időszak hosszának és a csapadékjárás változékonyságának együttes hatására kialakuló átlagos kihasználtság a k a = ha- — -~ (100-kia) (12) összefüggéssel határozható meg, ahol k\a az öntözési időszak hosszának a hatását tükröző kihasználtsági százalék a rendelkezésre álló öntözővíz teljes kihasználtsága esetén; #2« az öntözési időszakon belül a norma átlagos kihasználtsága (%); ti az öntözési (vízpótlási) időszak hossza (nap); l az öntözési idény hossza (nap); q y a norma szerinti fajlagos vízsugár az öntözési (vízpótlási) időszakban (l/s); q 2 a rizs árasztásához, illetve a tavak feltöltéséhez szükséges fajlagos vízsugár (amely egyéb vízhasznosításoknál azonos Ji-el (l/s).) E képlet felhasználásával lehetett tehát a 7. táblázat utolsó oszlopában feltüntetett átlagos kihasználtsági százalékot meghatározni. Ezeket az eredményeket szemügyre véve az első pillantásra talán meghökkentőnek tűnik az a különbség, ami egy-egy növénycsoporton belül, azonos k\ a értékek mellett a k a átlagos kihasználtsági százalékban mutatkozik. Mindez azonban magától értetődővé válik, ha meggondoljuk, hogy öntözési módonként különböző norma adatokkal kellett számolnunk, s így a k% a értéke az öntözési módtól nagymértékben függ. A 7. táblázatban összefoglalt eredményekből világosan kitűnik, hogy — az alapul vett nagy terméshozamokra törekedve, s így a bemutatott nagy vízigényekkel számolva — az egy növénykultúrával hasznosított öntözőrendszer átlagos kihasználtságát döntő mértékben nem a csapadék változékonysága határozza meg. A kihasználtság alapvetően az öntözési időszak és az öntözési idény hosszának arányától függ, s ezt a csapadék változékonyságának hatása átlagban csak mintegy 10%-kal csökkenti. Mivel pedig az öntözés szempontjából számottevő, s általunk is figyelembevett növénykultúrák öntözése, vízpótlása közelítőleg az öntözési idény ugyanarra az időszakára esik, levonható az a minőségi következtetés, hogy a vegyes növényi összetételű öntözőrendszerek kihasználtságára is vonatkozik bizonyos fokig ez a megállapítás. Csak „bizonyos fokig" azért, mert a rizsterületek, továbbá a tógazdaságok és másodvetések területének kedvező aránya esetén az öntözési idény elején és végén szükséges vízszállító kapacitás megközelítheti az öntözési idény derekán szükséges értéket, ez pedig természetesen a kihasználtságot fokozza. Ebből viszont az következik, hogy ha a vegyes növényi összetételű rendszerek kihasználtságának becslése érdekében a 7. táblázat utolsó oszlopában Öntözőrendszerek átlagos kihasználtsága Table 7. Average utilization efficiency of irrigation developments 7. táblázat a) Plant group in the development, b) Close stands ol' green fodder, c) ltow crops and industrial plants, d) Truck crops, e) Meadow, pasture, f) Rice, g) Fish ponds, h) Method of irrigation, i) Border, j) Sprinkler, I) Utilization of the development with no allowance for rainfall effect (•2a), m) Average utilization of standard irrigation rate affected by rainfall (£{ a), n) Average utilization efficiency of development (jk a), p) Average A rendszer növénycsoportja (a) Öntözési mód (h) Az öntözőrendszer kihasználtsága a csapadókhatás figyelembevétele nélkül (*!«) (1) [%] A esapadókhatás következtében az öntözővíznorma átlagos kihasználtsága (k 2a) (m) [%] Az öntöző rendszer átlagos kihasználtsága (ka) (n) [%] Sűrűvetésű szálaslakarmányok (b) . felületi (i) 54,2 88,4 47,9 Sűrűvetésű szálaslakarmányok (b) . esőszerű (j) 72, 6 97,1 70,5 Kapás és ipari növények (c) felületi (i) 35,7 95,4 34,1 esőszerű (j) 35,7 97,6 34,8 Kertészeti növények (d) felületi (i) 72,(1 58,2 42,3 Kertészeti növények (d) esőszerű (j) 72,(1 72,2 52,4 Rót-legelő (e) felületi (i) 54,2 85,3 46,2 Rót-legelő (e) esőszerű (j) 72,0 98,1 70,6 Rizs (f) 51,2 62,3 35,5 Tógazdaság (g) 38, S 58,0 32,7 Állag (p) 56,0 81,3 46,7
