Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

7. szám - Dr. Szabó Lajos: A lejtők talajainak vízrendszere

Hidrológiai Közlöny 1972. 7. SZ. 279 A lejtők talajainak vízrendszere Dr. SZABÓ LAJOS* a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Az időjárási ós éghajlat i jelenségek állandóan alakítják, építik ós rombolják a Föld felszínét, elsősorban a lejtők talaját. A lejtők talajainak a lemosódása (erodáltsága) viszont nagyban hozzájárul a lejtők talajainak vízháztartása (vagy rendszere) alakulásához. A korábbiakban vizsgált am a Szovjetunió erdős sztyepp zónája talajait. (Központi Feketeföld övezet, Voronyezs terület északi részén, a Berjozovszkij és Razdolje nevű szovhozok példáin.) A címben foglalt téma kandidátusi disszertációm részét képezte, amelyben az eróziót a lejtő meredeksége és kitettsége vonatkozásában tanulmányoztam. Nevezett terület meteorológiai viszonyait vizsgálva megállapítható a következő: legmelegebb hónap a július 19,9°, a leghidegebb január—9,3°, 5,4° havi középértékkel. A csapadék 350—500 mm között ingadozik. A maximum júliusban hull le, majd júliustól szeptember végéig rohamosan csökken a csapadók mennyisége. A vizsgált két gazdaság talajai sorában megtalálhatók voltak a világos szürke, sötét szürke, esetenként podzolos erdőtalajok, a tipikus kilúgzott, degradált csernozjomok. A talajok humusz tartalma az alábbiak szerint oszlott meg. (1. táblázat). * Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. Amint az 1. táblázat adatai mutatják, a vízválasztók talajai jóval több humuszt tartalmaztak, mint a hozzájuk tartozó lejtők. A kapilláris porozitást is tanulmányozva, arra a végkövetkeztetésre jutottunk, hogy az a vízválasztón százalékban kifejezve nagyobb volt, mint a lejtőn. A lejtők és vízválasztók talajainak nedvességellátottsága Általánosan ismert az a jelenség, hogy a könnyű talajok természetes vízkapacitása, különösen a felső szintekben kicsi, ami a talaj növények által felvehető ún. hasznos víztartalmára is vonatkozik. Megfigyeléseink is ezt a tényt erősítették meg a 23. sz. feltárás kivételével, ahol a lejtő alsó része homorú volt (2. táblázat). Az adatok tanulmányozása során megfigyelhető, hogy a növények által hasznosítható, elérhető víz mennyisége nem mutatott olyan nagy ingadozást, az egyes talajokban, mint az összes víz mennyisége. A talajok víztartalma korrelációt mutat a lejtőkön és vízválasztókon észlelt hóréteg vastagságá1. táblázat A talaj humnsztartalma [%] Tabelle 1. Humus geholt des Bodens in %-en Table 1. The humus content of soils, in percentages Megfigyelés pontja és a vett próbamélység [cm] Profil 1/5 Profil 2/6 Profil 3/7 Profil 4/8 Megfigyelés pontja és a vett próbamélység [cm] lejtő vízválasztó lejtő vízválasztó lejtő vízválasztó lejtő vízválasztó 0—20 20—40 6,00 2,81 7,43 4,93 4,14 1,58 7,43 4,93 Berjozovszkij' 3,70 2,62 szovhozban 8,76 6,70 5,20 3,65 8,76 6,79 0—20 20—40 7,81 4,46 10,43 8,32 8,38 5,77 14,75 11,36 ,,Razdolje" s: 11,14 9,08 lovhozban 9.10 9.11 6,73 4,57 6,43 2,79 2. táblázat A talaj víztartalma a 0—120 cm szintben [

rnni | 1970. év tavaszán Tabelle 2. Wassergehalt des Bodens im Niveau zwischen 0—120 cm in mm (im Frühjahr 1970) Table 2. The moisture content of soils at 0—120 cm depth, in mm units (Spring, 1970) Megfigyelés pontja és a víz számba vett formái Profil 1/5 Profil 2/6 Profil 3/7 Profil 4/8 Megfigyelés pontja és a víz számba vett formái lejtő vízválasztó lejtő vízválasztó lejtő vízválasztó lejtő vízválasztó Összes víz Hasznosítható víz 446,04 247,50 492,84 301,50 390,05 219,09 „Be 492,84 301,50 rjozovszkij 384,94 195,50 " szovhoj 546,22 331,77 ban 469,48 258,35 546,22 331,71 Összes víz Hasznosítható víz 454,19 197,59 497,02 249,66 470,23 212,04 >> 514,06 206,31 lazdolje" 492,48 237,79 szovhozba 452,64 251,60 n 447,38 98,55 505,16 118,12