Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

7. szám - Dr. Vitális György: A vízbeszerzés földtani lehetőségei Nógrád megyében

Dr. Vitális Gy.: A vízbeszerzés fölö.tani lehetőségei Hidrológiai Közlöny 1972. 7. sz. 277 ismertetve a feltárási igényeket, valamint a várható esetleges akadályozó körülményeket. Az igen kedvező fekvésű Komra völgyi oldalvölgyi víztározó kiviteli tervei el is készültek, s az a Salgótarjáni Regionális Vízmű II. ütemében épül meg. A kisebb-nagyobb források száma közel 400-ra tehető. Azonban a jelentősebb források vízhozama is csak 20—180 l/p között ingadozik. Kutasó, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Kozárd, Sámsonháza, Mátra&zöllős és Pásztó határában 14 — 20 °C közötti hőmérsékletű langyosforrások fakadnak (2. ábra). Ezek a felszín alatt nem nagy mélységben melegvíz feltárására hívják fel a figyelmet. A nagyobb törések mentén feltörő kénhidrogénes-szénsavas ún. cseviceforrásokat Balassagyarmat, Nagybátony és Nógrádszakái határában ismerünk. A felszín alatt kisebb mélységben, a völgyek pleisztocén kavicságyában feltárható ún. teraszvíz hasznosítása, illetve további feltárása elsősorban az Ipoly és a Zagyva, alárendeltebben a Dobroda, Lókos, Kis-Zagyva, Szuha, Bér és a Tarna völgyében lehetséges. A felszín alatt nagyobb mélységben feltárható rétegvíz a megye déli részén a pannóniai vízadó homokrétegekből, Salgótarján vidékén a felsőoligocén glaukonitos homok-homokkő rétegösszletből nyerhető. A MÉLYÉPTERV tanulmánya Mátraszele — Mátranovák térségében javasolja az utóbbi rétegösszlet további jelentősebb feltárását. Salgótarján vízellátását pl. az elmúlt évtizedekben — és részben jelenleg is — a glaukonitos homok-homokkő rétegvizéből oldották meg. A nagyobb távlati vízigény kielégítésére azonban ez a rétegösszlet a vízutánpótlódás korlátozottsága, illetve a kutak kimerülése miatt távlatban már nem alkalmas. A miocén képződmények rétegvizét a bányászat csapolja le, míg a fekükavicsot szennyezi. A bányászat megszűntével a víztartók újra feltöltődnek, de a víz szennyezettsége miatt a vízszerzés során nem hasznosíthatók. Nógrád megye területén lemélyített kutató fúrások több helyen értékes ásvány-, illetve gyógyvizet tártak fel. Kishartyán és Sóshartyán (Jodaqua) jódos-konyhasós, Pásztó, Jobbágyi és Szécsény konyhasós, Kisterenye alkalikus gyógyvizéről nevezetes. Kisterenye térségében (Nagybátony, Mátraverebély, Szúpatak, Maconka, Tar) mélyített barnakőszénkutató fúrásokban is alkalikus (nátriumhidrogénkarbonátos) víz jelentkezett (2. ábra). A karsztvíz feltárása a mezozóos alaphegységrögök körzetében lehetséges, de a hasznosítás előtt a gazdaságosság tisztázandó. Hévíz feltárására elsősorban a langyosforrások térsége (2. ábra) fedő- és alaphegységi képződményei jöhetnek számításba. A mezozóos alaphegységből 2500—3500 m közötti mélységből tárható fel hévíz. A közismert nógrádi nátriumhidrogénkarbonátos és a sós-jódos brómtartalmú ásványvizek (Kisterenye — Sóshartyán — Szécsény) gyakorlatilag szénhidrogén indikációknak tekintendők (2. ábra). Vitális iS. 1963. évi tanulmányában a szénhidrogén indikációk ismeretében részletes geofizikai vizsgálatokat és ennek alapján szénhidrogénkutató fúrásokat javasol. Nógrád megye területén ugyanis jelentős földgáz és kőolaj területek várhatók. De ha a fenti fúrások meddők maradnának, segítségükkel akkor is jelentős ásvány-, gyógy- és hévizeket lehet valószínűleg feltárni! Ezek megfelelő kiaknázása esetén országos viszonylatban is jelentős gyógy- és üdülőhelyek kialakítása lehetséges. Vízkészletek. A Nógrád megye területén jelenleg rendelkezésre álló, továbbá tározással vagy fúrt kutakkal biztosítható jelentősebb vízkészleteket részletesen a MÉLYÉPTERV tanulmánya tartalmazza. A vízkészleteket összevetve Nógrád megye 1985. évi 70 000 m

3/nap, valamint a 2000. évi 110 000 m

3/nap ivó- és ipari vízigényével megállapítható, hogy a távlati vízigény a vízföldtani adottságok alapján a megye területén biztosítható. összefoglalás A vízföldtani viszonyok és a lehetséges vízkészletek jelenlegi ismerete alapján Nógrád megye vízbeszerzési lehetőségei és az ezzel kapcsolatos további feladatok az alábbiak szerint rangsorolhatók. I. Felszíni víztározás oldalvölgyi és fővölgyi tározással a víztározásra legkedvezőbb helyeken. Előnyben részesítendők az oldal völgyi tározók, majd a gazdaságosság és a helyi igények figyelembe vételével a saját vízgyűjtőjű fővölgyi tározók. II. Teraszvíz feltárásokat az igényeknek megfelelően folyamatosan végezni. III. Rétegvíz feltárását és hasznosítását — különösen a felsőoligocén rétegösszlet kedvezőtlen vízutánpótlódása miatt — csak nagyon gondos hidrológiai és gazdaságossági számítások után folytatni. A pannóniai képződmények rétegvize kisebb vízigények kielégítésére a megye déli részén feltárható. IV. Karsztvíz feltárása a mezozóos alaphegységrögök körzetében lehetséges. Hévíz-ásványvíz-gyógyvíz kutatás a különleges igények kielégítésére. A Aéfízkutatás a langyosforrások térségében mind a fedőképződményekben, mind a mezozóos alaphegységben reményteljes. A vízkutató fúrások kitűzését minden esetben részletes geofizikai vizsgálatok előzzék meg. Az egykori hévforrásnyomok földtani térképezése és összehasonlító értékelése ugyancsak fontos támpontot nyújthat a hévízkutatás számára. Az ásványgyógy- és tóvízku tatásokat a megye területén ajánlott szénhidrogénkutatásokkal célszerű összehangolni. IRODALOM [1] Balogh K.—Bartkó L.—Láng S.—Szűcs L.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. M—34—XXXII. Salgótarján. Bp. l!)(i(i. 1—155. [2] Csíky Q.: A nógrádi medencében végzett szénhidragénkutatások eddigi eredménye. Földtani Kutatás, XIII. 1. 1970. 43—40. [3] Ember K.— Radó G.—Takács L.: Nógrád megyei vízellátás és szennyvíz csatornázás koncepció tanul-